Csopak Község Helyi Építési Szabályzatainak és tervezett területátminősítésének részletes áttekintése

A cikk a Csopak község Környezetének alakításáról és a településrendezési eszközök módosításairól szóló határozatok, a Kerekedi-öböl területének átsorolását érintő fejlemények, valamint a borturizmust kiszolgáló gazdasági és szállásépítmények tervbe vett elhelyezésével kapcsolatos vitákat összegzi. Emellett bemutatja a releváns jogi kereteket és a helyi társadalmi reakciókat.

Csopak község Önkormányzata a településrendezési eszközök módosítását tervezi, amely a 0221/2, 0221/12, 0221/48-51 helyrajzi számokat érinti, és a borturizmust kiszolgáló gazdasági épületek, valamint lakóépítmények megvalósítását célozza. A tájékoztatás szerint a terület átsorolására vonatkozó kezdeményezésről született döntés, de hangsúlyozzák: semmi nincs eldöntve, a lakosságot tájékoztatták a tervekről. A 2021-es események során a Kerekedi-öböl szántó- és rétművelésű területein tervezett beavatkozások ellen tiltakozás indult, majd az érintett területek rendezését célzó közmeghallgatásokat fogadtak volna el.

  1. Helyi szabályozások és módosítások (HÉSZ módosítások és SZT-/-térképek) A Csopak Község Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítását rendeli el, amely a szabályozási terv és a SZT-1/M5 lapot érinti. A módosítás része több ponton részletezett szabályozási elemek bevezetése: tájba illeszkedés, karakterhordozó terület meghatározása, és különböző övezeti feltételek módosítása. A 3. pontban leírták a tájba illeszkedés dokumentációjának követelményeit a MSZ 20378 szabvány alapján.
  2. Karakterhordozó terület és övezetek A rendelet alapján a „Karakterhordozó terület” az Ófalu területe, ahol hagyományos Balaton-felvidéki építészeti jellemzők dominálnak, és ahol a szabályozás ezt a jellegzetességet védi. A 4) és 5) bekezdések részletezik a területre vonatkozó építési és külső megjelenési feltételeket, például a 3,5 méteres legnagyobb párkánymagasságot és a keresztszárnyak lehetőségének korlátozását.
  3. Vízminőség és közművek A 6) bekezdések módosítják a felszín alatti és feletti létesítmények elhelyezésének tilalmát a felszíni vízminőség-védelmi területen. Nyomvonalas közmű- és hírközlési létesítmények csak egyeztetett formában telepíthetők. A 10-11) bekezdések a Karakterhordozó területen meghatározzák, hogy a parkanagasság, valamint a telek beépítése és a kizárólagos keresztszárnyakra vonatkozó korlátozások milyen építészeti megoldásokat engednek.
  4. Mezőgazdasági területek és bor-övezetek A 65. § (1)-(6) bekezdései részletezik a Má-sző (Má-sző1 és Má-sző2) övezetek beépítésének feltételeit, a minimális telek méretét, a beépíthető alapterületet, a földtani adottságokat és a villamos energia, ivóvíz, szennyvíz elvezetésének követelményeit. A bor- és szőlőövezetekben engedélyezett létesítmények (tájépítés, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátóegységek) a helyi gazdaság és turizmus fejlesztését szolgálják, ugyanakkor szigorú ökológiai és településképvédelmi feltételekhez kötöttek.
  5. Hatályon kívül helyezések és egyéb jogi módosítások A tárca számos régi részt felülvizsgál és hatályon kívül helyez bizonyos korábbi rendelkezéseket, így például 66. § (7), 69. § (3) és más pontok módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A rendelet szerint 2019.11.27-én került kiadásra, és 15 napos kihirdetési záradék vonatkozik rá. A módosítás a SZT-1/M4 helyett SZT-1/M5 szabályozási tervlapot alkalmazza.

Témák és viták a Kerekedi-öböl környékén

Fontos kérdés, hogy a terület átsorolása milyen hatással lehet a borturizmusra és a helyi közösség identitására. NABE: a Nők a Balatonért Egyesület hangsúlyozta, hogy a terület átalakítása során fenn kell tartani a lakosság véleményének kikérését és közmeghallgatásokat kell tartani. A helyi polgárok és a környezetvédelmi érdekeket védő szervezetek szerint a Kerekedi-öböl természetes adottságai értékesek, és több Balaton-környéki helyszín közül is kiemelkedőek. A tiltakozások, levelezések és nyílt levelek támogatói szerint kiemelt fontosságú a terület megőrzése és a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek tiszteletben tartása.

Infografika: Balaton és Kerekedi-öböl környezetének védelme

A 2021-es fejlemények után a tisztázatlan jövőkép ismét előkerült: a helyi önkormányzat megkísérelte újra kezdeményezni a terület átsorolását a borturizmust kiszolgáló épületek és lakóépületek számára. A korábbi közmeghallgatások 2021-ben elmaradtak, de a közösség újra felszólalt, és újabb közmeghallgatásokat sürget. Az önkormányzat szerint a tervezett módosítások előnyösek lehetnek a gazdaság és a turizmus helyi szintű növekedése szempontjából, de a lakosok aggódnak a táj- és településkép megőrzése miatt.

Jóváhagyott tervekről és jogi keretről

A cikk felsorolja a Budapest Főváros TSZT és FRSZ eseti módosításainak példáit annak kontextusában, hogy a nagyvárosi és mediterrán jellegű területek módosítása hogyan történik, és milyen általános elvek mentén zajlanak ezek a módosítások. A tájékozódó rész szerint több jogi aktus és tervezési eszköz (TSZT, FRSZ, DÉSZ) eseti módosításai összefüggésében történt a változtatás, és ezek közé tartoznak a Duna-parti területeket érintő szabályozások is. Ezen példák segítenek megérteni, hogy a lokális kockázatok és előnyök hogyan kapcsolódnak a szélesebb regionális tervezési gyakorlatokhoz.

Infografika: SZT és FRSZ szerkezete és eseti módosítások folyamata

Előzmények és követelmények

A rendelet tartalmaz olyan pontokat, amelyek a tájvédelmet és a hagyományos építészeti értékek megőrzését szolgálják, például a tájba illeszkedés igazolásának alapját adó MSZ 20378 szabvány, a Karakterhordozó terület meghatározása, illetve a beépítési és magassági korlátozások. A földdel borított pince/boltpince nettó alapterülete a telek területének 2%-át meg nem haladhatja, de legfeljebb 150 m2 lehet, és az oromfal magassága maximum 3,20 m.

ÖvezetBeépíthető telek legkisebb méreteMax épületmagasságMegengedett funkciók
Má-sző14000 m24,0 mszőlőipari, vendéglátó, szállás
Má-sző24000 m24,0 mművelt terület, lakóépület lehetőséggel
V-tk1--vízpart rehabilitációs terület

Hatályos jogi környezet és a helyi rendeletek részletezik a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket érintő módosításokat, amelyek a helyi közösségek bevonását és társadalmi egyeztetését hangsúlyozzák. A több dokumentum és rendelet összegzi a partnerségi egyeztetés szabályait, a véleményezésben részt vevő szervek körét és az érintett területek együttműködését.

tags: #csopak #213 #evi #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések: