Deák téri evangélikus templom építése: história, építészet és közösségi élete
A pesti evangélikusság gyülekezetté szerveződésére II. József türelmi rendelete (1781) után került sor. A szervezés első lépéseit Pongrácz Boldizsár péteri földbirtokos tette meg, akit ebben gróf Beleznay Miklósné támogatott anyagilag. Lelkészül a három nyelven prédikáló Molnár Jánost hívták meg. A gyülekezet többsége ebben az időben német ajkú volt, de egyre nőtt a szlovák iparosok, munkások száma is. A gyülekezet igen hamar templomot, iskolát és paplakot akart építeni. Ehhez a telket 1792-ben kapták meg Pest városától. Először az imaterem készült el, majd 1795-ben a lelkészlakás mellett megnyílt az elemi iskola is. A templom terveinek elkészítésére Krausz Jánost kérték fel. Az alapkőletétel 1799-ben történt, az építkezés a napóleoni háborúk miatt késett, ezért a felszentelésre 1811 pünkösdjén került sor. A 19. században sok jeles lelkésze volt a gyülekezetnek: Székács József, Ján Kollár, Győry Vilmos, akik irodalmi munkásságukról is híresek. A közösség növekedésnek indult, és a szlovák gyülekezet 1854-ben önállósodott saját templommal. A parókiaépületben található Evangélikus Országos Múzeum sok tárgyi emléket őriz ebből az időből, többek között híres evangélikusok portréit. A 20. század sok változást hozott a közösség életében. Jelenleg a gyülekezetben az aktív élet a kisközösségekben zajlik. A gyülekezethez tartozik a Lutheránia kórus, melynek karmestere a Kossuth-díjas dr. Kamp Salamon, korrepetitororgonistája Mekis Péter. A gyülekezet igazgató lelkésze Smidéliusz Gábor, lelkészei Kondor Péter püspök és Cselovszky Ferenc esperes, másodlelkésze Gerőfiné dr. Brebovszky Éva és Kovács Áron. Orgonistája dr. Finta Gergely. A régiek Insula Lutheranának, evangélikus szigetnek nevezték a budapesti Belváros szívében található gyülekezeti központot.
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. december 18. - 2023. január 1-i 87. évfolyam 49-50. A 19. század eleje, a klasszicizmus kezdete az evangélikus templomépítészetben a vallásszabadság kiteljesedését, az építési korlátozások fokozatos megszűnését jelentette, így a városokban is jelentős templomépítés bontakozott ki. A klasszicizmus stílusformáinak megjelenése jelentős városi épületekhez, elsősorban a pesti és békéscsabai templomokhoz köthető. A pesti Deák téri „Insula Lutherana” (Lutheránus sziget) alapján egyre elterjedő elnevezés: a templomot, parókiát, gyülekezeti termeket, szolgálati lakásokat, iskolát és esetenként bérlakásokat is magában foglaló építészeti együttes valójában a templomépítészet kiteljesedésével párhuzamos, inkább társadalmi-szociológiai jellegű jelenség, amelynek városépítészeti vonatkozásai is vannak.
A templom felépítése után új lendületet vett az iskola fejlesztése, az Insula Lutherana bővítésével és kiépítésével 1823-ra létrejött egy teljes gimnázium, amely a második volt Pesten. A katonaság sütőházának helyén, a mai Sütő utcában épült fel az evangélikusok gimnáziuma, amely a második volt Pesten. A Sütő utcai iskolaépületben elemi iskola, majd leány-polgáriiskola, végül leánygimnázium működött 1952-ig, amikor az evangélikus egyház „felajánlotta” államosításra. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium 1992 óta működik újra a Sütő utcában, az Insula Lutherana épületegyüttesben, 2021. Középkori várak hangulatát idézi a kelenföldi evangélikus templom 2024. július 28.
A 19. század eleje, a klasszicizmus kezdete az evangélikus templomépítészetben a vallásszabadság kiteljesedését jelentette, és a városokban is jelentős templomépítés bontakozott ki. A pesti Deák téri „Insula Lutherana” alapján egyre elterjedő elnevezés: a templomot, parókiát, gyülekezeti termeket, szolgálati lakásokat, iskolát és esetenként bérlakásokat is magában foglaló építészeti együttes valójában a templomépítészet kiteljesedésével párhuzamos, inkább társadalmi-szociológiai jelenség. A templom első felépítését és a környező létesítmények megvalósulását követően a klasszicizmus formaterveivel találkozhatunk.
A Deák téri templom megújítási terve. Az irat jelzete: MNL OL T 14 - No. A kapcsolódó galériában látható a tervrajzsorozat többi darabja. Fabiny Tibor: Az első kövek. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787-1811.
A pesti evangélikus gyülekezet 1787-ben alakult. A város belterületén helyiséget béreltek istentiszteleti célra, itt indult meg 1788-ban, egyetlen teremben az oktatás a kántor vezetésével, akinek feladata az volt, hogy a kisgyermekeket az alapismeretekre oktassa, és vallásos szellemben nevelje. A gyülekezet 1791-ben kapta meg a Kohlmarkt /Káposzta-piactér/ melletti területet, amelyet Insula Lutherana, Lutheránus Sziget néven emlegettek. 1811-től az elemi oktatás mellé két grammatikai osztályt szerveztek, amely a gimnáziumi érettségire készített fel. 1815-ben az épület bővítése következtében újabb osztállyal nyílt meg az evangélikus elemi iskola. A tanítás nyelve német volt, de a későbbiekben a földrajzot és az irodalmat magyarul tanították. 1816-tól használtak tankönyvet. 1818-ban szétválasztották a fiúk és lányok oktatását. 1823-tól ún. humanitási osztályt indítottak, így az iskola kisgimnáziummá vált.
Az új épületben 8 tágas tanterem, tanári lakások és díszterem épült, a földszinten üzletek sorakoztak. A dísztermet bálok, egyházi közgyűlések, hangversenyek tartására tervezték. Az épület a kor legmodernebb iskolája lett. Pesten elsőként rendelkezett gázvilágítással, majd 1871-től vízvezetékkel. Helyhiány miatt azonban nem volt rajzterem és tornaterem, hiányzott az udvar is. A 8 osztályt 12 rendes és néhány helyettesítő tanár tanította. A tanárok közül többen az Akadémia tagjai lettek, jelentős irodalmi munkásságot folytattak. Egy-egy tanár 20-30 évig itt tanított. A tanárok társadalmi elismertsége igen magas volt.
A fegyelem szigorú és következetes volt. Büntették az iskola berendezésének rongálását, tiltották a kocsmába és kávéházba járást, az iskolában és környékén való dohányzást. 1877 óta a diákok elhelyezésében segített a Rózsák terén lévő Országos Protestáns Árvaház. Sok vidéki diák itt kapott elhelyezést. 1873-ban kezdte meg működését a Dalárda, 1882-től hallunk zenekarról is. Tovább javultak a tárgyi feltételek: 1882-ben berendezték a fizikai, majd a vegytantermet. 1882/83-ban vette fel az „Arany János Kör” nevet az iskola legnépszerűbb önképzőköre.
Az 1890/91-es tanévtől megszűnt a délutáni oktatás, viszont ekkorra maradt a torna és a nem kötelező tárgyak oktatása. A testi nevelést szolgálták a kirándulások, melyek közül az első az Adriához vezetett, de felkeresték iskolai szervezésben az Al-Dunát és a felvidéki városokat is. 1904. szeptemberében indult meg a tanítás a Városligeti fasorban épült új evangélikus gimnáziumban. A polgári iskolai oktatás már 1883-ban megkezdődött a Deák téren, és az elemivel közös igazgatás alatt működött.
Az 1933/34-es évben két épületben folyt a tanítás: a Sütő utcában az I-IV. osztály, a Veres Pálné utcában az V-VIII. osztály. 1935/36-ban vezették be az intézményi egyenruhát, amelynek viselése kötelező volt a tanítás és minden iskolai alkalmommal. 1937-ben az iskola emlékünnepséget szervezett, majd Kufsteinbe utazott egy küldöttség, ahol emléktáblát helyeztek el a magyar szabadsághősök emlékére. 1948-ban államosították az elemi iskolát és a nyolcosztályos gimnázium alsó négy osztályát. A meghagyott felső tagozatot 1952-ben szüntették meg.
1989-ben újra megindulhatott a tanítás a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. A volt Deák téri diákok és tanárok is hamarosan elkezdtek szervezkedni, programot készíteni. 1991 őszén megkezdték a tárgyalások az iskola egyházi kézbe adásáról. Az 1992/93-as tanévet az „Aranytíz” Művelődési Központban kezdte meg a Deák Téri Evangélikus Gimnázium 2 koedukált osztállyal, 57 tanulóval és 4 főállású tanárral. Az újraindult gimnázium 1993 nyarán költözött be a Sütő utcai épületbe. Ekkor indult el a nyolcosztályos gimnázium első 2 osztálya is.
Az újraindult gimnázium igazgatója kezdetben Schulek Mátyás volt, 2005-től Gadóné Kézdy Edit lett. 12 osztályban folyik a tanítás, közel 380 diák tanul itt csaknem 40 tanár irányításával a nyolcosztályos és négyosztályos tagozaton. A tanulók 60%-a evangélikus, de vannak református, katolikus, baptista és szabadkeresztyén növendékeink is. Az iskolában a szabadidő eltöltésére is többféle lehetőség kínálkozik: működik ének- és zenekar, színjátszókör, rajz szakkör, filmklub és bibliakör is.
tags: #deak #teri #evangelikus #templom #epitese