Dél-Amerikai esőerdők: terület hektárban, megőrzés és kihívások a bolygó tüdejében

A Bolíviával határos Rondónia korábban körülbelül 200,000 négyzetkilométernyi esőerdőnek adott otthont; ma ennek több mint harmada teljesen eltűnt. Az ország mélyreható átalakulása 1972 szeptemberének második napján kezdődött, amikor átadták a BR-230-as, azaz a transzamazóniai autópályát. Az út kelet-nyugati irányban több mint 4000 kilométert szel át a dzsungelen, amelyet korábban áthatolhatatlannak tartottak. A szlogent: “Terra sem homens para homens sem terras” - ember nélküli föld a föld nélküli embereknek - az új autóút megnyitásakor hangzott el, hogy elősegítse a brazil lakosok munkához és földhöz jutását, miközben ma már világosabbá vált, hogy ez a megközelítés kivérezteti az esőerdeket.

Becslések szerint a transzamazóniai út megépítését követő 60 évben, 2030-ra az eredeti esőerdő 40 százaléka teljesen el fog tűnni és átalakul legelővé, bányává, mezőgazdasági területté, vagy egyszerűen leég majd. Az Amazonas tragédiája és az erdős területek zsugorodása nem előzmény nélküli: több program jött már létre a helyzet visszafordítására. Napjainkban is világszerte folyamatos az erdősítés, egyre nagyobb a zöldterület aránya, bár leginkább az északi féltekén. Ez azonban nem mindenki számára jelent pozitív fejleményt: az esőerdők nem csak a fákból és növényekből állnak, hanem otthont adnak számos állatfajnak is, és biodiverzitásuk a Föld egyik legfontosabb erőforrása.

Miért fontos az esőerdő biodiverzitása?

Az esőerdők értékének legnagyobb része a biológiai sokféleségben rejlik: számtalan állat- és növényfaj osztja az erőforrásokat, és ezek az ökoszisztémák összhangban működnek. Az erdőirtások után létrejövő másodlagos erdők gyakran egy-két fajból állnak, és az ilyen új erdők nem feltétlenül vonzóak a teljes ökoszisztéma számára. Az erdők nem csak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében fontosak, hanem a Föld szén-dioxid nyelésében is kulcsszerepet játszanak; a „Föld tüdeje” kifejezés az Amazonasra is igaz. Tavaly azonban az esőerdő több CO2-t adott ki, mint amit el tudott nyelni, különösen a tüzek miatt.

A kivágás és az égetés visszaszorítása, valamint az új erdők telepítése kulcsfontosságú a klímaváltozás és a fajkihalások elleni küzdelemben. Az erdők természetes regenerációja önmagában nem képes visszaállítani a korábbi biodiverzitást; ezért a tudatosan újratelepített erdők jelentős szerepet játszanak. A Connecticuti Egyetem kutatói szerint az erdők észlelt különbségeket mutatnak: az új erdők közelebb állnak a harmadához a dél-amerikai erdők biodiverzitásához, de az ősi fajok 2/3-a még 20 év alatt sem telepedik vissza. A célzott fatelepítés viszont jelentősen felgyorsíthatja ezt a folyamatot.

A biodiverzitás megőrzése érdekében közvetlen célzott fatelepítésre van szükség: a trópusi esőerdőkben található fafajok 96 százaléka megtalálható, több mint 50,000 faj él itt. A környezetvédelmi tudatosság és a fenntartható erdőgazdálkodás tehát nélkülözhetetlen a hosszú távú megőrzéshez.

Hogyan lehet visszaállítani az erdőket?

A biológiai sokféleség megőrzése érdekében körülbelül 50 év alatt állítható vissza egy erdő teljes biodiverzitása, és már 20 év alatt elérhetjük a célzott 80 százalékos visszaállítást. Az erdők visszaállítása rendkívül összetett és tervezést igénylő feladat, különösen ott, ahol a legmagasabb a fajváltozatosság. India északkeleti részén például a fajok 70 százaléka tűnt el az elmúlt 20 évben, miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra 33 százalék legyen erdő borítottság. A Kínai számonkérésben a Nagy Zöldfal projektet bírálók rámutatnak az alacsony hatékonyságra és a monokultúrákra, amelyek hosszú távon nem szolgálják a biodiverzitást vagy az éghajlat stabilitását.

A fenntartható erdőgazdálkodáshoz olyan megközelítések szükségesek, amelyek a helyi klímához és a helyi fajokhoz igazodnak. A telepített erdők hosszú távú fenntartása érdekében tápanyag-gazdálkodásra és talajtakarásra is figyelmet kell fordítani, különben a növényzet idővel elvész és visszafordíthatatlan degradáció lép fel. A “sárga sárkányok” példája, azaz sivatagosodó területek növekedése akár Kínában is rámutat arra, hogy a helytelen megközelítések gyorsan visszafordíthatatlan problémákat okozhatnak.

A föld tüdeje és a bolygó szénciklusai

Az esőerdők általában a trópusi övben és mérsékelt övi övben is megtalálhatóak, és fontos szerepük van a globális klímaegyensúly fenntartásában. Ezek az erdők elnyelik a szén-dioxidot és segítik a Föld éghajlatának szabályozását. Emiatt gyakran nevezik őket a Föld tüdejének. A jelenlegi állapot szerint a trópusi esőerdők különösen érzékenyek a klímaváltozásra és az emberi tevékenységre.

Hol találhatóak a legismertebb esőerdők?

Az Amazonas Dél-Amerikában a Föld legnagyobb egységben történő erdősége, kilenc országot érintve, Brazíliától Peruban át Kolumbiáig és a környező területekig terjed. A Kongói-medence Közép-Afrika hatalmas esőerdeje, amely több ország területére nyúlik. Délkelet-Ázsia esőerdeje Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken és egyes részein Thaiföldön terül el. Ausztrália északkeleti részén a Daintree Rainforest a világ egyik legősibb erdejének számít, Madagaszkár pedig különleges és változatos esőerdejeiről ismert. A világ egyéb területein, például Costa Rica buja Monteverde Cloud Forest-jében, vagy Borneó szigetén, szintén élnek ezernyi élőlények és különleges növények.

  • Amazónia: a Föld legnagyobb esőerdeje, kilenc országot összefogva.
  • Kongói esőerdők: Afrika központjában gazdag biodiverzitás.
  • Délkelet-ázsiai esőerdők: Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea, Thaiföld, Vietnam és Kambodzsa részei.
  • Daintree Rainforest: Ausztrália egyik legősibb erdeje.

Érdekességek az esőerdőkről

A világ növény- és állatfajainak több mint fele itt él, és bár a szárazföld mindössze 6%-át fedi, az ismert szárazföldi fajok kétharmadának ad otthont. A növényelemek közül sok olyan növény, amely a talajból nem, hanem a levegőből és az esővízből nyeri táplálékát, például orchideák és broméliák. A gyógyászati célú kutatások szempontjából az esőerdők növényeinek csak 1-2%-át vizsgálták meg.

Tippek a fenntartható jövőért

A területvédelmet és a biodiverzitás megőrzését szolgáló intézkedések között a következők játszhatnak kiemelt szerepet:

  1. Tervezett fatelepítés és a természetes regeneráció összhangja.
  2. Fajgazdag, többfajás erdőtelepítés lehetőségei az adott ökoszisztémára szabva.
  3. Különbségtétel a monokultúrák és a biodiverzitás szempontjából őshonos fafajok között.
  4. Oktatási és közösségi részvétel erdőgazdálkodási döntésekben.

Az erdők megőrzése és helyreállítása összetett feladat, amely logikus és koordinált lépések nélkül nem valósítható meg. A kutatók és a kormányzati szervek közötti együttműködés alapvető a sikerhez.

Infografika: Esőerdők elhelyezkedése és biodiverzitása

Melyik volt előbb: az eső vagy az esőerdők?

Típus
Tropikus esőerdőkforró, párás, állandó nedvességAmazonas, Daintree
Mérsékelt övi esőerdőkhűvösebb, sok csapadékOlimpiai Nemzeti Park, Kanada
Hegyvidéki esőerdőkfelhőerdők, felhőréteg gyakorifelhőerdők hegyvidéken

tags: #del #amerikai #esoerdo #terulete #hektar

Népszerű bejegyzések: