Deszkatemplom építészete és története: neogótika öröksége Deszk községben
Csodatemplomként emlegetik Deszk határában, amely megtestesíti a neogótika ritkán sikerült alkotásainak egyik legkiválóbb példáját. A korabeli értékelések szerint ez a volt kegyúri plébániatemplom arányainál fogva is remekmű, s így írtak róla a fél évszázaddal ezelőtti elemzések is. A templom eredete a Gerliczy Ferenc báró uradalmi megbízásához kötődik, és 1901-1909 között építtették, 1904-ben felszentelve, Magyarok Nagyasszonya titulussal.
A belső terekben fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat csodálhatunk meg: a főoltár szárnyasoltárként idézi a középkori díszítő hagyományokat. A középső részen álló jelenet Szent István koronázási jelenetét ábrázolja a felhők fölött, Magyarok Nagyasszonyának országát felajánlva. A szobrok részletes kidolgozottsága, a szentek és angyalok arcvonásai a magyar vallási művészetek kincseit idézik. A tabernákulumon található pelikános jelenet ritkaságnak számít a középkori keresztény művészetek körében, és a faanyag finomsága egységes harmóniába rendeződik a kül- és belső részekkel.
Az oltár külső szárnyai is összhangban állnak a belső jelenetekkel. A bal oldali szoborfülkében Szalézi Szent Ferenc, Gerliczy Ferenc védőszentje, a jobb oldalon Remete Szent Félix látható. Szűz Mária bal karján a gyermek Jézus ül, jobb kezében virág, míg Mária arca a földöntúli nyugalmat sugározza. A szentek között érdemes figyelmet fordítani a Szent Antal szoborra a háttérben, amelyet finom faragás és felirat díszít. A templom üvegablakai szintén kiváló művészi értéket képviselnek, páratlan fényt adva a belső térnek.
A templom hossza 30 m, szélessége 9 m, keresztháza 18 m, tornya pedig 35 m magasba tornyosul. A mellékoltárok, Jézus Szíve és Szent József szobrai triászosan foglalnak helyet a két oldal mellett. A szószék kazettás berakását reliefszerűen faragott részletek díszítik, hangvetője pedig több tornyocskával gazdagított. A kripta mellett található Szent Antal szobra különös figyelmet érdemel, hiszen a fa feliratai finoman kidolgozottak, ami a korai mívesség jelét mutatja. A stációképekhez kapcsolódó monda szerint Innsbruckban faragott 85 éves mester készítette a szobrokat, aki vállalta a feladatot fiatalabb kora ellenére is.
A Gerliczy család adományai jelentősen hozzájárultak a templom belső díszítéséhez: a főoltár és a szent Antal szobor mellett 15. századi gótikus kehely és több fontos alkotás is a kegyúr család ajándéka volt. A templomépítés mestere, Sztarill Ferenc a Nagyváradi építészet egyik kiemelkedő alakja, több patinás váradi palotát tervezett és épített megbízásukból. A Deszkre hívott építész a bárói család bizalmasának számított, így a templom 1904-es felszentelését követően a környék legjellegzetesebb neogótikus alkotásaként tartják számon.
Az épület 1989-ben felújításon esett át Nagy Ferenc egyházközségi gondnok és a közösség összefogásával, a tető megújult, majd este ki is világítják a templomot és újraketyeg a toronyóra. 1997-ben azonban tűzeset pusztított a templom belsejében, ami a modern újraépítés felé fordította a községet: a Deszkatemplomért Alapítványt létrehozták, és Kobold Tamás polgármester irányításával megkezdődött új templom építésének folyamata. Az új Deszkatemplom 1999-ben hivatali átadást kapott, 2000-ben kerül beépítésre az új orgona, és a korábbi erdélyi hatásokat idéző külső megjelenés a falu történelmével párhuzamosan meséli el a helyi közösség összetartását.
A templom építészete a 1960-as években merült fel újra az ottani családi és közösségi dokumentumok alapján. Csaba László, a templomépítés első generációjának egyik fő alakja, számos publikációban foglalkozott az 1960-tól napjainkig tartó egyházi építészet történetével, miközben a templom továbbra is a helyi közösség szakrális központja maradt. A tervezőcsapat tagjai között Thoma Levente statikus és a Csaba László által vezetett építészeti munkálatok jelentős szerepet játszottak a 1960-es évek végén. A helyi közösség tagjai az építésben a természetes kőfalak alkalmazását is megtapasztalhatták, amelyek a templom külső és belső terét egyszerre határozták meg. A templom rekonstrukciója során a falu összefogása és a helyi építészet értékei egyesültek, hogy a Deszka-templom új élettel teli fényt tudjon adni a közösségnek.
A Deszkatemplom története tehát több évszázados elbeszélést ölel fel: az ősi templomoktól a Barokk és neogótikus jegyeket hordozó új templomig, majd a tűzvész utáni újraépítésig és a kortárs megoldásokig. A templom építészetének és vallási kultúrájának összefüggései jól mutatják a magyarországi és közép-európai kultúrák közti- keleti-nyugati hatások együttélését, ahol a görög-keleti hagyományok és a nyugati művészeti diskurzus egymásra hatva alakították Deszk község szakrális arculatát. A történetben megjelenő személyek és adományozók emléke pedig hozzájárul ahhoz, hogy a templom továbbra is a közösség identitásának egyik erős forrása legyen.
Rövid adatok a Deszkatemplomról
- Hossz: 30 m; Szélesség: 9 m; Keresztház: 18 m; Torony: 35 m
- Stílus: Neogótika; külső és belső díszítés fafaragásokkal és gazdag üvegablakokkal
- Főoltár: szárnyasoltár jellemző, középpontban Szent István koronázási jelenet
- Adományozók: Gerliczy Ferenc báró és családja; számos fő nemesi adomány a szentélyekhez és ablakokhoz
- Legújabb rekonstrukciók: 1989 felújítás; 1997 tűzeset után visszaépítés; 1999-2000 közötti átadás-átvételek
Meta leírás
Kulcsszavak
tags: #deszjatina #templom #epitese