Haziallat tartása társasházi közösségi tereiben

A cikk a közös és a külön tulajdonú területek közötti állattartás szabályozásának jogi kereteit vizsgálja, kiemelve a bírósági gyakorlatokat és a Házirend, SZMSZ fontosságát a társasházközösségek életében. A tényállás szerint egy 39 m2-es lakásban a tulajdonos lánya nyolc spánielt tart hobbi célból, ami alapján a házirend és a vonatkozó jogszabályok összességének betartása kerül előtérbe.

A tényállás és a per alapja

Atszeretett tények szerint a közös területeken állat nem tartható, a külön tulajdonú lakásban pedig csak az önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lehet az állattartás. A felperesek a Házirend érvénytelenségét és a szabályok sértését próbálták megkérdőjelezni, érvelve, hogy a kormányzati rendeletek és a Ptk., valamint az állatvédelmi törvény és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló Korm. rendelet ellentétesek a Házirenddel. A felperesek kérték a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását is, mivel azt szerintük a társasház törvényi keretei felülírhatták volna retroaktív hatállyal.

A felperesek álláspontja szerint a társasházi törvény lehetővé teszi a külön tulajdonú lakás használatának korlátozását, míg az I. rendű felperes lakása lakás céljára szolgál és a II. rendű felperes kutyákat tart a lakásban. A másodfokú bíróság döntése részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a közgyűlési határozat érvénytelenségét állapította meg. A Kúria viszont hangsúlyozta, hogy a társasházi együttélés autonómiája alapján a külön tulajdonban álló lakás használatának és az állattartás módjának szabályozása a házirendben lehet, azonban a jogszabályok által nem ír elő kötelező engedélyezést a közösség előzetes jóváhagyása elvárásaként a lakás célú használat esetén. A döntés szerint a Tulajdonosi közösségnek van joga a használat konkrét módjainak meghatározására, de ezt kizárólag a jogszabályok keretei között lehet megtenni.

A jogi keretek és a legfontosabb elvek

A Kúria rámutatott, hogy a társasházi törvény lehetőséget ad a közösség számára a külön tulajdon használatának szabályozására a zavartalan együttélés érdekében, de ez a lehetőség nem terjed ki minden tevékenységre: a külön tulajdonban álló lakás esetében a „nem lakás célú” használat tilalmazására korlátozódhat csupán. A jogszabályok nem írnak elő állattartási használatra vonatkozó általános tilalmat a közösségi térben, és a használat joga a tulajdonosi autonómiából fakad, amelyet csak a szomszédjogi szabályok korlátozhatnak. A társasház tehát az a fórum, ahol mindkét terület - a külön tulajdonú lakás használata és az állattartás módja - szabályozható, amelyet a Házirendbe foglalt normák szabályoznak a közösség érdekeinek figyelembevételével. A Kúria kiemelte, hogy a Házirend nem ellentétes a jogszabályokkal, és a lakás célú használatnál a kisebbségi érdekek védelme mellett a tulajdonosi autonómia és az azonos tartalmú jogok egyensúlya érvényesül.

A vonatkozó jogszabályok szerint a Házirend megalkotása csak akkor érvényes, ha a közgyűlésen a tulajdonosok több mint fele jelen van és több mint a fele igen szavaz, továbbá a Házirend minden lakó számára kötelező. A közös tulajdonban lévő helyiségek és a lakások használata a Házirend keretei között rendezhető, a tulajdonosokra és a tartózkodó személyekre egyaránt vonatkozik. A történet szerint a házirend a közösség belső rendjét és a zajjal járó tevékenységek időkeretét is meghatározza, és lehetőség van kivételes esetekben a dohányzás engedélyezésére négyötödös többséggel.

A felnagyított összefüggések és a kisebbségi érdek

A Kúria rögzítette, hogy a magánélet és a lakás célú használat alapja a pihenés és a családi élet, amelyet a tulajdonostársak úgy érdemes megfogalmazni, hogy a konfliktusok minimálisra korlátozódjanak a közösségben. A nagyobb számú háziállat tartása általában nem tartozik a magánlakás használatához városi környezetben, de a szükségesség-arányosság elvének betartása ezt nem tilthatja meg feltétlenül. Azon túl pedig a közgyűlési határozatok idővel történő betartását és a határozat előírásainak megfelelő használatot is megkövetelik. A bírói gyakorlat szerint a közösségek által meghatározott szabályok inkább megelőző jellegűek és a konfliktusokat előrevetítőek, mintsem utólagos büntető jellegűek.

A cikk végkövetkeztetése szerint a társasházi törvény és a SZMSZ/ Házirend együtt biztosítja a közösségi együttélés zökkenőmentes kereteit, azonban a lakás célú használatában az állattartásról szóló részletek csak a közösség autonómiájának keretein belül alakíthatók. A jogi eszközök között a jegyzői hatáskör csak az állattartás körében adható ki, és a szabályok megsértése esetén az állatvédelmi hatóság vagy a jegyző jogosult fellépni.

A cikk záró jelleggel felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályi környezet és a bírósági gyakorlat folyamatosan alakul, és a konkrét megoldásoknál széles körű figyelem szükséges: a helyi önkormányzati rendeletek, a SZMSZ és a Házirend részletessége jelentősen befolyásolja a megoldásokat. Sokszor a békés egyezség helyett is jogi eszközökhöz kell nyúlni, és ilyen esetekben a jegyzőnél vagy a bíróság előtt lehet kezdeményezni a határozatok érvényesítését vagy módosítását.

Állattartás és jogi elvek részletesen

A társasházi törvény alapján a közösségnek lehetősége van a külön tulajdon használatának szabályozására a zavartalan együttélés érdekében, de ezt csak a jogszabályok keretei között lehet megtenni. A Házirend és az SZMSZ célja, hogy minden ingatlanhasználó számára világos és kötelező legyen a közösségi normák betartása. A jogszabályok között kiemelt helyen szerepel a Ptk., a 2013. évi V. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és a 41/2010. (II. 26.) kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról. A jegyző hatásköre az állatvédelem és az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén releváns lehet.

A Házirend kötelező erejű, és minden lakó és tartózkodó személyre vonatkozik, beleértve a bérlőket, családtagokat és látogatókat is. A közösség célja, hogy a zajos vagy zavaró tevékenységeket időben és arányosan szabályozza, és szükség esetén korlátozza a külön tulajdonban végzett tevékenységek egyes formáit. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a házirendet a közösség szigorúbb normákkal egészítse ki a helyi sajátosságokra figyelemmel.

Gyakorlati útmutatás és tipppek

• Figyeljünk arra, hogy a Házirend a közgyűlésen meghatározottak szerint legyen; a döntés csak akkor érvényes, ha a tulajdonosok több mint fele jelen van és több mint a fele igen szavaz.
• A külön tulajdonban álló lakás használatának részletes szabályait csak a közösség döntése alapján lehet meghatározni; nem lehet általános engedélyt kötelezően előírni minden tevékenységre a lakásban.
• A magánélet védelme és a lakás célú használat közötti egyensúly megőrzése érdekében a bíróság és a jegyző is pártatlan megközelítést alkalmaz.
• A helyi önkormányzati rendeletek és a szabályzatok közötti összhang megőrzése érdekében a szabályokat ellentétes előírások nélkül kell megállapítani.

Meta leírás és kulcsszavak

tags: #haziallat #a #tarsashaz #kozossegi #tereiben

Népszerű bejegyzések:

• Halott tulajdonostársak esetében a közös tulajdon megszüntetése – részletek
• Útmutató az építkezés statikai számításaihoz
• 75% feletti tulajdon: jogi keretek és gyakorlati következmények
• Hogyan növelhetjük a társasházak biztonságát: tippek és gyakorlati lépések
• Olvassa el a Szadai Kiadó Albérletek cikket