Devecseri lakótelep és a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés története
Somló fővárosa a Bakony nyugati oldalán, a Somló-hegy és a Torna-patak mellett fekvő, ősidők óta lakott és az Árpád-kor óta ismert település. Területét, ahol öt középkori falu állt 1274-ben Devecseri Márton ispán - a későbbi Csórón-család őse - kapta Kun László királytól. Az itt udvarházat építő, vagyonos család tagjai a 15. századtól kezdve jelentős tisztségeket viseltek a vármegyében és végvárukat megvédték a török ellen is.
A birtok, a végvárral együtt később a Nádasdy, majd az Esterházy-család tulajdonába jutott. 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. A török háborúk után, 1760-tól - a gyakori árvizek és tűzvészek ellenére is - lassan a környék ipari és kereskedelmi központjává, 1867 után várossá fejlődött. Modernkori történelmének tragikus eseménye volt a 2010. október 4-i vörös-iszap-katasztrófa, mely a hatalmas gazdasági és környezeti károkozás (egy városrész lakhatatlanná válása, a Torna-patak élővilágának pusztulása) mellett emberéleteket is követelt.
A katasztrófa után az újjáépítés során létrejött Magyar lakótelep csatlakozott a korábbi, Esterházy-kastéllyal és más műemlékekkel övezett területekhez. A város modern arculatát a Makovecz Imre által tervezett Újjászületés kápolnája és a hozzá kapcsolódó lakópark hozta el, amelyek a vörösiszap-katasztrófa utáni holnap egyik meghatározó elemei lettek. A település kármentesítését és lakható otthonok megteremtését a kormányzati támogatások és helyi közösségi kezdeményezések egyaránt elősegítették.

A történelmi háttér és a főbb építészeti értékek
Devecser 14. századi első írásos említése a térség történetét meghatározza: a Csóron család megalapozta a birtokok és uradalom gazdasági erejét, s alakította ki a település későbbi központi szerepét a környéken. A XV. század elején a Csoron-család dominanciája mellett a torony és a kastély építése indult meg, amelyet a későbbiekben számos átalakítás és átépítés követett. A török időszak eseményei a végvári harcokban jutottak kiemelt helyre: Devecser végvára többször is ostrom alá került, de a magyar erődítés sikeresen ellenállt az ellenségnek, illetve a védelmi rendszer részeként tartotta magát a térség biztonságáért.
A 18. századtól Esterházy Károly barokk kastéllyá alakíttatta át a várkastélyt, a későbbi időszakban pedig tovább formálták az épületegyüttest R. Zillach tervei alapján. Az 1890-es években Esterházy Ferenc újabb bővítésekkel gazdagította a településképét. A lakótelep és a múltbéli hagyaték összhangja mára az újjáépítés fontos része, amely megidézi a régi Devecser elegáns, historizáló hangulatát.
A település turisztikai vonzerejét jelentősen növelik a Somló-hegyi borok és a Széki-tó közelsége, valamint a történelmi hangulatot idéző látnivalók, mint az Esterházy kastély, a kolontár-közelben megépült emlékpark és a Makovecz Imre tervezte Újjászületés kápolnája. A helyi események közé tartozik a Devecseri Borfesztivál, amely a környék borászatait és a magyar bor hagyományát ünnepli.
A 2010-es vörösiszap-katasztrófa következtében érintett területek újjáépítése során a település lakói számára a legfontosabb szempont a megőrzött helyi építészeti hagyományokra épülő, változatos megjelenésű otthonok megteremtése volt. Az újjáépítés során a homlokzatok egyedi kialakításúak maradtak, és minden ingatlan más arculatot kapott, ezzel megőrizve a település jellegzetes összhangját.

A vörösiszap-katasztrófa és az újjáépítés folyamata
Magyarország legnagyobb, természeti következményekkel járó ipari katasztrófája 2010. októberében történt, amikor a Magyar Alumínium Zrt. iszaptároló kazettája nyugati gátja átszakadt. Tíz ember életét vesztette, 330 család otthona és a környező természeti értékek pedig elpusztultak. A károsultak otthonteremtését a kormány költségvetési forrásból támogatta.
A 10,5 hektáros területen 87 lakóépület épült meg a kár érintett családok részére 2011-ben. Az újjáépítés során a házak elrendezése a károsult családok igényei szerint történt, változatos, a helyi építészeti hagyományokat követő megjelenéssel. A melléképületek karitatív szervezetek segítségével, adományok felhasználásával és önerőből épültek. A főépítész feladata a hagyományokra építő, hely szellemével rokonító környezet megteremtése volt, megőrizve és újjáélesztve a település eleganciáját.
A katasztrófa után a városnegyedek új közösségi terei is létrejöttek: Makovecz-lakópark, Emlékpark (emlékművekkel és kopjafákkal), valamint a Berta park a korábbi Járási Berta Kórház területén. A kápolna és a park együttesét 2012-ben avatták fel, a kápolna környezetét pedig a Bakonyerdő Zrt. gondozza, a tér központi eleme pedig a japánkert és a rózsakert. A város központjában az új mini városközpont, amelyet a látogatók számára nyitva tartó orvosi rendelővel és kis élelmiszerbolttal látnak el, tovább erősíti a település közösségi életét.
A mai Devecser: közlekedés, közélet és népesség
A település közúti kapcsolatai kedvezőek: a 8-as főúton közelíthető meg, mely északi irányban halad. A belvárost érintik a 7317-es, 7322-es, 7324-es és 7339-es utak; a 7324-es szakasz az 8-as főúttal, a 8402-es úttal és az északnyugati határszélen a 84 103-as mellékúttal kapcsolódik Pápa, Borszörcsök felé. A város területén öt középkori falu helyezkedett el: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. A lakossági adatok a 2011-es népszámlálás szerint 91,8%-ban magyar, 12,4% cigány, 0,7% német, 0,2% román voltak, további 8,2% nem nyilatkozott. 2022-ben a magyarok aránya 89,7%-ra, a cigányság 4,7%-ra, a németek 1,1%-ra, a románok 0,1%-ra, a szerbek 0,1%-ra, az egyéb nemzetiségiek 0,1%-ra, a nem nyilatkozók pedig 10,2%-ra nőtt.
A város vezetése az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a közösségi terekben és infrastrukturális beruházásokban: a Járási Hivatal 2013-ban a történelmi városháza épületében kapott helyet, majd 2015-ben a járási Berta Kórház főépületének felújítása zárta a korszakot. A 2021-es évre elkészült a Devecseri Szociális Alapszolgáltatási Központ, amely az egyes városrészek szociális ellátását egy helyen kezeli. A Település 2021-ben megújult kulturális intézményeivel és állandó kiállításaival (Devecseri Városi Helytörténeti Tárlat, Nagy Emerencia kiállítás) gazdagítja helyi identitását.

Helyi értékeink és közösségi kezdeményezések
A település erőssége a gazdag néphagyományok, a helyi ünnepek és a borvidékhez kapcsolódó kulturális események sokasága. A Berta park és a Makovecz-lakópark közkedvelt találkozóhelyek, ahol a helyi lakosok és látogatók egyaránt megismerhetik a város történetét és modern arcát. A Devecseri Babaligetek programja a családtámogatási és közösségi infrastrukturális fejlesztéseket ötvözi, hozzájárulva a fiatal családok vonzásához és a település élhetőségéhez.
tags: #devecser #magyar #lakotelep
