Nemzeti Színház alaprajz és történeti áttekintés

A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében lévő, az 1950-es évektől megjelent színházi dokumentumok nemcsak a Pécsi Nemzeti Színház Nagytermében, Kamaraszínpadán és a Stúdiószínpadon játszott művek megmaradt értékeit őrzik, hanem a színházak alaprajzának és működésének mélyebb megértéséhez is hozzájárulnak. Ide tartoznak a Szikra Nyomda színes dokumentumai között található kiadványok: kis- és nagyméretű plakátok, havi műsorfüzetek, jegyek, bérletek, belépőjegyek, meghívók és évadonkénti prospektusok.

Általános adatok és koordináták

A budapesti Nemzeti Színház épülete a IX. kerületben található. Az intézmény az 1837-ben megnyitott, eredetileg Pest vármegyéhez kötődő fiatal Nemzeti Színház hagyományait viszi tovább, amelynek története során több helyet is szolgált otthonként. 2000. augusztus 1-jén az állam alapította, és 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit a budapesti Bajor Gizi park 1. szám alatti új épület. A tranziens és állandó színházi tevékenységek során az épület a gyakorlatban három részre tagolódik: központi része a nézőtérhez és a stúdiószínpadhoz, körbefogó üzem- és szolgáltatórészek, valamint a nagyszínpad körüli üzemi szárnyak.

Egy rövid történeti áttekintés az előzményekről

Az első magyar nemzeti színház, amelyet 1837-ben nyitottak meg a Kerepesi úton (ma Rákóczi út 1-5.), kezdetben Pesti Magyar Színház néven működött. Ezt követően 1840-től az állam tulajdonába került, és 160 éven át ezen a néven működött. A későbbiekben a színház több átmeneti helyen kapott otthont: Blaha Lujza téri Népszínház (1908-1964), Hevesi Sándor téri épület (1966-tól), majd végül a mai IX. kerületi új Nemzeti Színház megépítése és megnyitása. A nagyvárosi tervek és a városrendezési viták hosszú időn át meghatározták a színház helyének kiválasztását, így a végső döntés a Duna-parti, központi helyre, a Duna és a Soroksári út közötti területre került.

Az épület megtervezése és kivitelezése

A Nemzeti Színház tervezésében a korszak építészetének legfontosabb jellemzői jelennek meg: a monumentális tömegképzés, a funkcionális elrendezés és a közönségbarát színháztechnika igényeinek figyelembe vétele. Siklós Mária volt a tervező építész, aki az 1980-as évektől a kivitelezés irányítását is felügyelte, és a tervek végső megvalósításáért felelt. A beruházás 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Az ikonikus épület 2000. szeptember 14-én indult, majd 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

Az épület alaprajzi és belső elrendezése

Az új Nemzeti Színház három funkcionális részből áll: a központi részből, amely közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínházat foglal magába, az ezt körülvevő közönségforgalmi terekből és a nagyszínpadot körbezáró üzem-és szolgáltató szárnyból. A Nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér két szintű: földszint felé közelebb eső zsöllye és balkon, a második emelet pedig a karzat bejáratait rejti. A harmadik emelet a karzat az ehhez tartozó technikai helyiségekkel. A nézőtér felett oválisan kiformált kupola zárja a mennyezetet. A Nagyszínház mellett a Gobbi Hilda Színpadként ismert stúdiószínház és a Kaszás Attila Terem is fontos részei a komplexumnak. A főépületben található három játszóhely mellett a Kaszás Attila Teremhez kapcsolódó hangstúdió és a több próbaterem biztosítja a felkészülést.

Alaprajz és részletes paraméterek

A főszínpad méretei 24x17,90 méter alaprajzú, a külső magasság 28 méter. A stúdiószínház a Gobbi Hilda Színpad néven ismert, amely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és egy központi, 12x12 méteres, járható padlóba süllyeszthető mozgatható pódiumos platóval variálható. A nézőtér összetettsége és a karzat felépítése megkönnyíti a különböző műfajok és produkciók befogadását. A Kaszás Attila Terem a negyedik emeleten kapott helyet, amelyhez professzionális felvételek készítésére alkalmas hangstúdió is kapcsolódik. A díszletelemek és technikai berendezések részletes adatait tartalmazó dokumentumok megmutatják a korszak technológiai lehetőségeit és a színpadi megoldások sokrétűségét: forgószínpad, forgó tárcsák, tréger- és ponytartók, süllyeszthető díszlethúzók és egyéb eszközök méretei és teherbírásai is részletezve vannak.

Járás és megközelítés

A Nemzeti Színház a Duna parti városi környezetben helyezkedik el, a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél. Parkolási lehetőség biztosított a látogatók számára, és a jegy megváltása mellett parkolási kedvezmények is érvényesek. A közlekedés szempontjából a Jászai Mari tér és a Vágóhíd felől érkező villamosok (2-es és 24-es) megállói a színház közvetlen közelében találhatók, a Vágóhíd utcai megállóban való leszállás szükséges a bejárathoz. A látogatások előzetes egyeztetéssel, minimális egy héttel a tervezett látogatás előtt szervezhetők, és a díjak a csoportlétszámtól függenek (magánszemélyek és kedvezményezettek részére kedvezmények érhetők el).

Az alapítói és későbbi vezetői hagyaték

A Nemzeti Színház történetében fontos szerepe van a különböző vezetők és döntéshozók tevékenységének. A kezdeti időszakban Schwajda György volt az építés vezetője és első igazgató, aki nemcsak a megvalósítást, hanem az intézmény fejlesztését is irányította. Később Görgey Gábor miniszter és Bosnyák Miklós ügyvezető igazgató feladatai változtak, míg Jordán Tamás 2003-tól a főigazgatói posztot töltötte be. Az események során jelentős volt az „megyejárás” program megvalósítása, amely vidékről hozta a közönséget és hosszú ideig kísérte a repertoárváltásokat. A 2000-es évek elején a város- és kormányzati döntések eredményeként megvalósult a Duna-parti új épület, amely 2002-ben készült el.

Építészeti és műszaki paraméterek összefoglalója

A főépület három részből áll: a központi nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló mag, a közönségforgalmú terek, és a nagyszínpadot körülölelő üzemi szárny. A Nagyszínház befogadóképessége 619 fő, a Gobbi Hilda Színpad 160-200 fő, a Kaszás Attila Terem pedig 80-100 fő befogadására alkalmas. A nézőtér levegője, kupolája és a karzat kialakítása különleges vizuális és akusztikai élményt teremt. A mindennapi működéshez szükséges logisztika, próbaszínházak és próbatermek biztosítják, hogy a művek zökkenőmentesen készülhessenek el és legyenek bemutathatók.

Infografika: Nemzeti Színház alaprajza és három fő zóna (központi rész, nagyszínház, stúdiószínház)

Gyakorlati látogatás a színházban

A látogatások előzetes egyeztetéssel és csoportos vezetéses formában érhetők el. A vezetett programokra előzetes bejelentkezés szükséges, és a csoportlétszám megadása mellett a látogatás idejét is össze kell hangolni a próbarenddel. A belépő árak: 500 forint személyenként, diákok és nyugdíjasok számára 300 forint. A program során a látogatók megismerhetik a nagy- és kabintraktusokat, a próbatermeket, és a kulisszák mögötti területeket is, ahol a műhelymunkák zajlanak.

Részletes műszaki adatok és táblázat

ÉpületrészJellemzőkKapacitás
Nagyszínház619 férőhely, két szintű nézőtér, oválszerű kupola619
Gobbi Hilda SzínpadStúdiószínház, variálható tér, padlóba süllyeszthető pódium160-200
Kaszás Attila TeremPróba- és előkészítő tér, hangstúdió80-100

Az épület területe a szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter. A külső megjelenése és belső elrendezése a modern technikai feltételekhez igazodik, miközben megőrzi a hagyományos színházi értékeket. A nézőtér bejáratai az I., II. és III. emeletek körfolyosóiról nyílnak, a közlekedést panoráma felvonók és külső falból kiemelt pilonok segítik. A padlóburkolatok és a díszítő elemek, mint az előfüggöny, patkó- vagy szuffiták a korszak igényeit tükrözik.

tags: #nemzeti #szinhaz #alaprajz

Népszerű bejegyzések: