Diósgyőri stadion építési költsége
2018. május 5-én hatalmas mérföldkőhöz érkezik a diósgyőri labdarúgás, hiszen ekkor kerül sor az első hivatalos tétmérkőzésre az új DVTK stadionban. A stadion a kormány 2015-ös rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként épült fel, a költsége 13 milliárd forint.
Rövid történeti áttekintés - miért volt szükség új stadionra?
Ez a történeti áttekintés megmutatja majd, hogy milyen hatalmas mértékű infrastrukturális fejlődésen ment keresztül a diósgyőri sport az elmúlt valamivel több mint 100 évben. 1907-ben a diósgyőri már az ország legnagyobb vasgyára volt, lakótelepein, a kolóniákban 10.000 fő élt. A leglelkesebb fiatalok úgy döntöttek, hogy - a Miskolci Sportegyesület mintájára - hivatalos egyesületi formában szervezik meg tevékenységüket. Bár a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) már 1910. február 6-án megalakult, még másfél évig a Kerekdombnál kialakított futballpályán kellett játszaniuk.
A pályának a villamos sínpár felőli oldalán egy 60 méter hosszú, fából készült, 5 sorból álló lelátót, ezzel szemközt, a mészárszék felőli oldalon állóhelyeket alakítottak ki. Így az év augusztusára elkészült a várva várt sporttelep, amelyen egy 96×46 méteres, salakos futballpálya, valamint egy ahhoz tartozó futókör kapott helyet.
1922-ben a labdarúgópálya méretét - a kor szabványainak megfelelően - 110×55 méteresre növelték. Az egyre növekvő nézőszám és a DVTK jó szereplése indokolta egy új stadion építését, hiszen az NB-s bajnokságba kerülésért küzdő vasgyáriak felnőtt csapata nem tudott zavartalan edzésmunkát végezni. Az új diósgyőri stadion “alapkőletétele” 1937-ben. Végül az ünnepélyes pályaavatóra 1939. június 25-én került sor 6000 néző jelenlétében. Az építkezés költségeit 625.000 pengőre taksálták.
A régi és a korszerűsített stadion fejlesztései
Markotay-Velsz Jenő, a MÁVAG akkori igazgatója azonban csak abban az esetben egyezett ebbe bele, ha a két vasgyári sportegyesület fuzionál. Lucsányszky Gézát, az atlétikai szakosztály elnökét berlini tanulmányútja - az 1936-os berlini olimpiára épített stadion - ihlette. Így a diósgyőri stadion füves pályájának méretei azonosak lettek a berlini stadionéval, főbejáratnak pedig maratoni kaput építettek.
Az új sporttelepről Némethy Imre, a DIMÁVAG ügyvezető elnöke a következőket nyilatkozta a Sporthírlapnak egy hónappal a tervezett megnyitó előtt: „Közel másfél évi munka után jutottunk el a mai állapotig, amikor már a megnyitó ünnepség műsoráról kell gondoskodnunk. Június 8-ra tervezzük az ünnepélyes megnyitást, erre a napra olyan műsort hozunk össze, amilyet vidéki egyesület még nem látott.”
A céltudatos diósgyőriek nemcsak az új stadionjukkal, hanem a csapatukkal is be akartak kerülni a legjobbak közé. A második világháború végéig a csapat az első osztályban szerepelt, majd 1946-ban kiesett. A klub fennállásának 50. évfordulóját egy 5. hellyel ünnepelte az NB1-ben, elnyerve ezzel a Vidék Legjobbja címet.
1967 szeptember végén Dézsi János későbbi Ybl-díjas tervezőmérnök és Kovács Lehel statikus tervei alapján kezdődtek el a korszerűsítési és bővítési munkálatok. Így, a korabeli sajtó számai szerint, az addigi 10-12 ezerről 25 ezer férőhelyesre bővült a korszerűsített aréna. Az újjáépített stadion első mérkőzését a DVTK a Csepellel vívta 1968. május 26-án, amely 1-1-es végeredményt hozott, 27.000 néző előtt.
Az Andrássy úti stadion korai évtizedei és kulturális szerepe
A stadion hosszú pályafutása során nem csak a DVTK futballcsapatának biztosított otthont. Az 1939-es stadionavató is reprezentálta ezt a törekvést, ahol minden egyes szakosztály felvonult, és a Kispest elleni futballmérkőzést megelőzően atlétikai versenyeket is rendeztek, sőt egy bokszmérkőzést is lebonyolítottak. Az ezt követő években az is előfordult, hogy nagypályás kézilabda mérkőzéseket láthattak az érdeklődők ugyanitt.
A sportrendezvények mellett több kulturális, közéleti valamint politikai rendezvénynek is helyt adott a sporttelep. Kulturális és zenei rendezvényeknek is gyakran helyszínéül szolgált a létesítmény. Ezek közül leginkább kiemelkedik az 1973. június 10-én rendezett első magyar pop-rock fesztivál, amit a mai napig a magyar Woodstockként emlegetnek. Ez a nagyszabású rendezvény emelte a „magyar rock fővárosává” Miskolcot, amelyre az ország minden szegletéből érkeztek a szórakozni vágyók fiatalok, végül az egész napos koncertsorozaton több mint huszonötezren vettek részt.
A 2000-es évek problémái és részbeni rekonstrukciók
A 2000-es évek elején a szó szoros értelmében viharos időszak következett. Az ezredforduló évének tavaszán hatalmas szélvihar söpört végig Miskolcon, amit a tribün tetőszerkezete sínylett meg: „Orkánerejű, egészen pontosan 94 km/h sebességű szél söpört végig tegnap délután Miskolcon. Ennek látta kárát - többek között - a diósgyőri stadion, amelynek tetőszerkezetét meg is bontották a széllökések…” - írta 2000.
Sokáig ez volt az utolsó élvonalbeli mérkőzés a stadionban, ugyanis a klub rövid időn belül csődbe ment, majd megszűnt, hogy főnixmadárként éledjen újjá a szurkolók jóvoltából - a hetedosztályban… A gyors visszakapaszkodást fúzióknak köszönhette a klub, így hamarosan újra a másodosztályban találta magát.
2004 és 2010 között viszonylag hosszabb ideig az élvonalban szerepelt a csapat. Ekkor került sor a stadionrekonstrukció második fázisára, mely a klubház és a tribün teljes felújítását jelentette. A korzó nevű lelátórészt elbontották, a tribünön a régi padokat pedig műanyag székekre cserélték, így valamelyest csökkent a stadion befogadóképessége. A klubház teljes külső és belső átalakításon esett át, szerkezete megerősítésre került, továbbá a játékosoknak és a játékvezetőknek új öltözőket és vizesblokkokat alakítottak ki.
Az új, 2018-as stadion tervezése és kivitelezése
A vázlattervi megfontolások után a Megrendelő, illetve Miskolc Megyei jogú Város vezetése a meglévő stadion teljes bontása mellett döntött, azzal a megkötéssel, hogy annak több, újrafelhasználható elemét az új stadion építése idején a hazai labdarúgó csapatnak ideiglenesen otthont adó MVSC pályán újra felépítik. A tervezés idején a tervezők együttműködtek a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület munkatársaival, akik ajánlást állítottak össze a mai stadion területén még fellelhető tanútárgyak megőrzésére, a stadion tervezett múzeumában, közösségi tereiben való elhelyezésére, bemutatására.
A stadion kialakítása méltó módon idézi fel a diósgyőri acélgyártás tradícióját. A 17 500 m2 beépített területű, 14 680 férőhelyes komplexumot terpesztett fémlemez, illetve előregyártott vasbeton pilonokra állított, acél tartószerkezetű trapézlemez borítja. Ezeket a monumentális acélsíkokat elegánsan tagolják a fehér, keretező párkánysávok.
Pintér Lajos, az építkezés felelős vezetője Kriza Ákosnak (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármesterének elmondta, ütemterv szerint haladnak a munkával, bár kéthetes, „nem jelentős" csúszásban vannak, ez a kemény tél számlájára írható. Hozzátette: a Market Építő Zrt. Kriza Ákos szerint két évvel ezelőtt sokan nem hittek abban, hogy 2017 tavaszán már itt tarthat a 15 ezer drukkert befogadó stadion kivitelezése.
Az új stadion - amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként épül fel - főépületének földszintjén a csapatok öltözői, a bírói, orvosi és más kiegészítő helyiségek kapnak helyet. A lelátó vasbeton szerkezetből készül, a nézőteret 18 helyen tudják a nézők megközelíteni. A lelátók alatt szurkolói büfék és mosdók kapnak helyet. A labdarúgópálya alulról fűthető lesz, vízelvezetését alácsövezéssel oldják meg, a füvet pedig egyebek között automata locsoló-berendezéssel tartják karban.
Erősen kinyúló, markáns tető, a lelátó tetején körbefutó mellvéd, könnyűfém burkolat, és vasbeton elemekből összeállított lelátó jellemzik a 15.000 férőhelyes diósgyőri stadiont. A pályát nagy teherbírású beton aljzatra fektetett műfüves sáv veszi körül. A füves pályát négy oldalon azonos raszterrel körbefutó, egységesített előregyártott vasbeton elemekből összeállított lelátó veszi körül, melyre 15.000 db vandálbiztos, felhajtható stadionszék kerül.
Építési technológia és anyaghasználat
A 2016 novemberében indult kivitelezés során komoly kihívást jelentett a különböző gyártástechnológiák kombinálása egy tartón belül. Továbbá a szereléstechnológiát úgy kellett meghatározni, hogy az a lehető leggyorsabb munkavégzést tegye lehetővé. A kivitelezés során végig törekedtünk arra, hogy minél több komponenst előszereljünk, majd daruval illesszünk a helyére.
Az előregyártott vasbeton pilonokra állított, acél tartószerkezetű pillangó lelátó tetőt 15.200 m2 felületen acél trapézlemez és 2.350 m2 felületen víztiszta polikarbonát trapézlemez borítja. A lelátó tető délre lejtő részén elhelyezhető 400 m2 össz. A lelátó tetején körbefutó világító sávok és nagy teljesítményű lámpák biztosítják az esti látványt.
Költségek, finanszírozás és viták
A stadion a kormány 2015-ös rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként épült fel, a költsége 13 milliárd forint. Az aréna megépítéséről szóló első kormányhatározat szerint 4,5 milliárdból kellett volna megépülnie, az átadást amúgy februárra ígérték. Az elmúlt bő évtizedben Magyarországon felhúzott, jellemzően közpénzből finanszírozott stadionok kapcsán nem csak az építési költségek kapcsán merült fel kérdésként, hogy megéri-e rászánni az adófizetői forintokat.
Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos azt emelte ki beszédében, hogy az új stadionnal régi adósságot törlesztettek, Magyarország egyik labdarúgó fellegvára már régóta megérdemelte, hogy egy korszerű, modern arénában 21. századi körülmények között végezhesse a szakmai munkát.
Sokakban az is kételyeket keltett, hogy lehet-e nyereségesen üzemeltetni a már kész stadionokat. Ma egy stadion üzemeltetése összetett feladat, hiszen nem csupán egy labdarúgó stadiont kell szakszerűen működtetni, hanem azt a lehető leggazdaságosabb fenntarthatóság érdekében „el is kell adni".
Üzemeltetés és gazdasági adatok
A DVTK Stadion 2018-ban, 13 milliárd forintból készült el, legfeljebb 14 646-an szurkolhatnak benne egy időben. A stadiont a klub mögött álló cég, a Diósgyőr Futball Club Kft. bérli és üzemelteti, akik 240,4 millió forintot értek el 2023-ban.
A tulajdonos a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft., a cég nagyobb részben az NSÜ-n keresztül az állam, kisebb részben a miskolci önkormányzat tulajdonában van. A stadion üzemeltetését közbeszerzésen szerezte meg a DVTK 2018-ban öt, majd 2023-ban újabb öt évre, más nem is pályázott. A diósgyőri focicsapat mögött álló Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft.-hez irányítottak megkereséseket, onnan azonban nem kaptunk választ.
A Diósgyőr Futball Club Kft. évente 45,6 millió forintot fizet a tulajdonosnak a stadion üzemeltetéséért, hogy mennyi bevétele származik belőle, az a beszámolókból nem derül ki. A klub a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft.-hez irányított tovább minket, onnan azonban nem kaptunk választ megkeresésünkre.
Használat, események és közösségi szerep
A 2022-2023-ban még másodosztályú Diósgyőr értelemszerűen nem játszott nemzetközi kupameccset, de az idei bajnokságban a Fradi után a DVTK szurkolói voltak a legnagyobb számban jelen a hazai meccseken, átlagosan 6432-en. A meccsek mellett egy kétnapos fesztiválnak is otthont adott a stadion: a júniusi Diósgyőrfeszten fellépett Rúzsa Magdi, a Honeybeast, a Hooligans és a Wellhello is, idén pedig már itt rendezték az Ez az a nap! stadioneseményét is.
Multifunkcionalitás
A létesítmény multifunkcionális, labdarúgó-mérkőzések mellett kulturális és családi rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A lelátó külső világító sávjainak köszönhetően esténként fény rajzolja meg a stadion körvonalait. A látványt fokozza, hogy a lelátó tetején körbefutó, nagy teljesítményű lámpákkal az alumínium burkolat is megvilágítható, így a tető esténként fényesen ragyog.
Összehasonlítás más magyar stadionokkal (rövid)
A Puskás Aréna építési költsége 190 milliárd forint volt, a Groupama Aréna 14,735 milliárd forintból épült, a Nagyerdei Stadion 12,5 milliárd forintba került, míg a diósgyőri stadion 13 milliárd forintból valósult meg. Ebből jól látszik, hogy a 13 milliárd a hazai viszonylatban közepes-magas beruházási kategóriába esik.
Példák üzemeltetésre
A Puskás Aréna üzemeltetője: Nemzeti Sportügynökség, adózott eredmény: 16,4 millió forint. A Groupama Aréna üzemeltetője: Sportfive Hungary Kft., adózott eredmény: 114,6 millió forint. A Nagyerdei Stadion üzemeltetője: Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., adózott eredmény: 16,8 millió forint. Ezek az adatok jelzik, hogy az üzemeltetés gazdasági eredményei jelentősen eltérnek stadionról stadionra, és a diósgyőri stadion esetében a működés és a fenntarthatóság szintén kulcskérdés.
Építészeti üzenet és városi szimbólum
A stadion formája az „ezüst kehely” megjelenést idézi, amely a környezetben egyedülálló látványt nyújt. "Ez a 21. századi aréna a várost szimbolizálja, amelynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy nagy tetteket vigyen véghez. Miskolcon lehet nagyot álmodni, de az álmok igazán csak akkor érnek valamit, ha megvalósulnak. Az új diósgyőri stadion pedig egy megvalósult álom" - mondta a találkozó előtt tartott ünnepélyes megnyitón Kriza Ákos, Miskolc polgármestere.
A stadion markáns tetővel fedett tömege egy ezüst kupa formáját idézi. A tervezett stadion karaterét a lelátó aljára, és a nagy kiülésű tető alsó síkjára rögzített könnyűfém burkolat adja. Ezzel a megoldással két karakteres elemre (lelátó kehely, tető) bomlik a tömeg.
Tudja, milyen foci kell Diósgyőrbe I Napos Oldal 236. adás I 2026. április 2.
tags: #diosgyori #stadion #epitesi #koltsege