A haszonélvezeti jog alapítása gazdasági társaság javára

A haszonélvezeti jog egy olyan korlátolt dologi jog, amely alapján a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog a jogosult személyéhez kötődik, jogosultja pedig lehet akár természetes személy, akár jogi személy. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) határozza meg a haszonélvezeti jog anyagi szabályait.

A haszonélvezeti jogot átruházni nem lehet, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását át lehet engedni. A haszonélvezeti jog értéke kiszámítható a vagyontárgy (például ingatlan) forgalmi értékének egy huszadában egy évre, melyet a haszonélvező életkorától függő szorzóval kell figyelembe venni a megváltás kiszámításakor.

Haszonélvezet jogosultjának kora	Az éves érték szorzója
25 évesnél fiatalabb	10
25-50 év között	8
51-65 év között	6
65 év felett	4

A haszonélvezeti jog megszűnése többféle módon történhet: határozott időre szóló haszonélvezetet a megállapodásban szereplő idő után lehet töröltetni, a jogi személyeknek adottat 50 év után, a holtigtartót pedig a jogosult halála után. Emellett a haszonélvezeti jog megváltható vagy a jogosult lemondhat róla.

A haszonélvezeti jog és az Áfa

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény („Áfa tv.”) 13. § (2) bekezdés a) pontja alapján vagyoni értékű jog időleges vagy végleges átengedése szolgáltatásnyújtásnak minősül, vagyis a haszonélvezeti jog alapítása is szolgáltatásnyújtásnak minősül. Hasonlóan, ha valamely részjogosultságot engednek át, az szintén szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Abban az esetben, ha adóalany ellenérték fejében alapít haszonélvezeti jogot, annak részjogosultságát engedi át más részére, vagy mond le haszonélvezeti jogról, úgy az Áfa tv. alapján adóköteles tevékenységről beszélünk. Társaság esetében ez szinte magától értetődő, hiszen nagyon kevés olyan tevékenység van, aminek kapcsán egy gazdasági társaság tudna nem adóalanyként eljárni. Magánszemélyek esetében azonban, ha valaki egyszer alapít haszonélvezeti jogot, vagy egyszer mond le róla, főszabály szerint nem válik adóalannyá, hiszen ez nem minősül üzletszerűen folytatott tevékenységnek, hanem egyszeri tulajdonosi joggyakorlásnak.

A jogi személy javára alapított használati jog megítélése

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 108. § (5) bekezdés a) pontja vitás kérdést döntött el a jogi személy javára létesített használati jog tekintetében, jogszabályba ütköző hibának tekintve azt. Azonban a használati jogok felperes javára történő bejegyzése időpontjában nem volt kifejezett jogszabályi tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy jogi személy javára nem lehet használati jogot alapítani és ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

A bejegyzés időpontjához képest 29 évvel később a jogalkotó egyértelműen eldöntötte, hogy a jogi személy javára létesített használati jog bejegyzését jogszabályba ütköző hibának kell tekinteni. Ezt a döntést nem indokolja sem a régi Ptk., sem az új Ptk., sem a bejegyzés időpontjában hatályos földjogi szabályozás, súlyosan sérti a jogbiztonság elvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és a tulajdonjogot.

A jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményét és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát súlyosan sérti az a jogalkotói megoldás, amely 29 évvel a használati jog bejegyzését követően a bejegyzést önmagában a használati jog jogosultjának személye miatt tekinti hibának, miközben a jogosult személyére vonatkozóan sem a korabeli jogszabályok, sem a jelenleg hatályos Ptk. nem tartalmaznak tiltó, korlátozó rendelkezéseket. A jogalkotó a Fétv. 108. § (5) bekezdés a) pontjával jogellenessé, hibává minősített egy olyan magatartást, amely a bejegyzés időpontjában hatályos jogszabályok alapján jogszerűnek, hibától mentesnek volt tekinthető.

Társaság jog, cégjogi változások az új Ptk.-ban

A haszonélvezeti jog az ingatlanokkal kapcsolatban

A haszonélvezet jogi személy javára is alapítható, ilyenkor a haszonélvezetnek van maximális időtartama, ez 50 év, ennyi idő után automatikusan megszűnik. A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladható, a tulajdonos személyének változása nem teszi semmissé a haszonélvezeti jogot. Azonban az eladás során a forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet értékével.

A haszonélvező viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket, mint például a rezsiköltségeket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei azonban a tulajdonost terhelik. A tulajdonosnak ellenőrzési joga van, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant. Ha a haszonélvező rongálja az ingatlant, kárt okoz, vagy közüzemi tartozást halmoz fel, a tulajdonos biztosítékot követelhet, és a bíróság felfüggesztheti a haszonélvezeti jog gyakorlását.

A haszonélvezeti jog alapítása történhet szerződéssel, melyet közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban kell rögzíteni. Ingatlan esetén a földhivatalban is be kell jegyeztetni. Amennyiben az ingatlan adásvétel során kerül bejegyzésre a haszonélvezeti jog, mód van arra, hogy egy dokumentumban, egy ügyintézés során kerüljön bejegyzésre a tulajdonoscsere és a haszonélvezet. A haszonélvezet vagyonszerzésnek minősül, és illetékköteles, amennyiben nem közeli hozzátartozónak nyújtják.

Haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása

Özvegyi jog és haszonélvezeti jog

Az özvegyi jog a haszonélvezet egy speciális esete, amelyet jogszabály keletkeztet. Az özvegy a haláláig élvezheti a közösen lakott ingatlan és annak berendezési, használati tárgyainak haszonélvezetét, még akkor is, ha nem volt tulajdonrésze. Ezt a jogot megváltani nem lehet, csak az özvegy egyértelmű szándékával. Az özvegyi jog minden esetben holtigtartó haszonélvezetet biztosít.

A haszonélvezeti jog személyhez kötődik, így nem örökölhető vagy átruházható. Amennyiben a jog gyakorlását át kívánják adni, az csak a tulajdonos tudtával és beleegyezésével, új bejegyzésként jöhet létre. A jogról csak lemondani lehet, ingyenesen vagy ellenérték fejében.

Özvegyi jog és haszonélvezeti jog összehasonlítása

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához.