A Dísz tér, Budapest ikonikus tere
A budapesti Dísz tér az I. kerületben, a Várnegyed központi részén található, észak-déli irányban elnyúló terület. Főként egy- és kétemeletes régi lakóházak határolják. A tér a Várnegyed egyik legforgalmasabb pontja, ahová közösségi közlekedéssel a 16-os autóbuszcsaláddal lehet eljutni a Széll Kálmán tér és a Clark Ádám tér felől.
A tér déli végében egykor a budai vár két bejárata volt egymással szemközt: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkoriban: Zsidó-) kapu. Napjainkban a Hunyadi János út és a Palota út ér fel ide. Az északi végében a Tárnok utca és az Úri utca fut össze, ahol egy kisebb parkot alakítottak ki honvédszoborral (1893) a közepén.
Történelem és átnevezések
A területet a középkorban Szent György térnek nevezték. A törökök kiűzése után neve előbb Haupt Platz (Fő tér), a 18. század közepén pedig Parade Platz, azaz Dísz tér volt. A déli részen tartott katonai felvonulások és a palotaőrség parádéi adhatták a nevét. 1848-49-ben rövid időre István tér lett, majd 1866-ban újra Dísz tér.
Épületek és lakók
A tér épületeinek története gazdag és sokrétű, számos átalakításon mentek keresztül az évszázadok során.
1-2. szám: A Külügyminisztérium egykori épülete
Az 1-2. szám alatt állt a 20. század első felében a Külügyminisztérium épülete. Az 1. számú telken eredetileg a kalocsai érsek lakóháza állt, mely később Bakócz Tamás esztergomi érseké lett. A vár 1686. évi visszafoglalása után ez a ház is romokban állt, a 18. század elején újjáépítették. Később a ház Kayr Mátyás építőmesteré lett, aki többek között a régi budai városháza helyreállításán is dolgozott. 1900-ban az épületet a szomszédos 2. szám alatti házzal együtt lebontották, helyükön épült fel a Külügyminisztérium épülete. 1902-ben a Magyar Nemzet arról írt, hogy a Vöröskereszt Egylet hatalmas palotát építtet, amely 635 ezer koronába került. A négyszintes palotát úgy alakították ki, hogy magánlakásokat is elhelyeztek benne, amelyeket bérbe adtak az előkelőségeknek. A Vöröskereszt Egylet palotája 1902-ben készült el, ahová aztán 1920-ban a Külügyminisztérium költözött. A háború végén az épület bombatalálatot kapott, ám nem állították helyre, hanem 1948-ban elbontották.
3. szám: Batthyány-palota
A kétemeletes épület hátsó homlokzata a Duna felé, főhomlokzata a térre néz, rajta az erkély fölött a Batthyány-család címere látható. Két középkori lakóház romjain az 1686. évi visszafoglalás után épült itt ház. Joseph Giessl tervei alapján 1748-ban épült fel a mai kétemeletes barokk palota Batthyány Lajos nádor számára. 100 év múltán homlokzatát eklektikus stílusban átépítették. A háború után a 18. századi alakjában, barokk homlokzattal állították helyre.
4-5. szám: Az Országos Műemlékfelügyelőség székháza
Az egyemeletes ház szintén a Batthyány-családé volt. Az ingatlant 1686. után a kremsmünsteri apátság vásárolta meg. 1907-ben Habsburg József főherceg vásárolta meg, 1908-ban szecessziós stílusban átépítették. Az 1970-es években a kapualjban gazdag díszítésű ülőfülkesort bontottak ki, amelyek a vár legkorábbi ismert ülőfülkéi, keletkezésük a 13. századra tehető. A homlokzaton egyszerű emléktábla található Angelo Rotta (1872-1965) c. érsek, apostoli nuncius tiszteletére.
6. szám: Neobarokk ház
Az 1820-as években Arányi Lajos orvosprofesszor lakott itt. A század közepén a palotát neoklasszicista stílusban átalakították. 1930 körül Miklós Andor laptulajdonos és szerkesztő lebontatta és helyébe Pogány Móric tervei alapján felépíttette a ma is látható egyemeletes neobarokk házat.
7. szám: Romantikus stílusú átépítés
A török kiűzése után barokk stílusban emelt házat a 19. század közepén romantikus stílusban építették át. Az átépítéskor héber és török feliratú köveket találtak, amelyeket az új falakba beépítettek.
8. szám: Modern lakóház
A kétemeletes, modern építésű lakóházat 1963-1968 körül építették Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervei alapján. Ezen a helyen a 18. század elején két középkori ház romjain új épületet emeltek. 1801-ben Marczibányi István vette meg, aki copf stílusban átépíttette és kibővítette. Az épületben 1841-től a Budavári Casino Egylet működött. Helyére 1910-ben négyemeletes lakóházat emeltek, mely a világháborús ostrom idején elpusztult.
9. szám: Móra Ferenc emléktábla
A ház oldalán emléktábla hirdeti, hogy lakója volt Móra Ferenc; az utcát, melynek sarkán a ház áll, szintén az íróról nevezték el.
10. szám: Barokk elemekkel átalakított lakóház
Az egyemeletes lakóház a házfalon elhelyezett emléktábla szerint „Épült a XVIII. században a helyén állott középkori lakóház kapualjának megtartásával”. Többször átalakították, a világháború idején komoly károkat szenvedett. A ház mai alakját az 1950-es években nyerte el.
11. szám: Klasszicista homlokzatú épület
Az egyemeletes épület klasszicista homlokzatát neobarokk kapu- és ablakkeretezés díszíti. 1688-ban Venerio Ceresola olasz származású építőmester vette meg az ingatlant. Az épület 1820-ban kapott klasszicista stílusú homlokzatot.
12. szám: Walheim János polgármester egykori háza
Az ingatlant 1688-ban Salgari Péter, Buda akkori polgármestere szerezte meg. 1845-ben Walheim János városi tanácsnok tulajdona lett. Ezt követően építették át kétemeletes klasszicista épületté. A ház 1892-ben került báró Edelsheim-Gyulai Lipót tulajdonába, aki 1913-ban építtette át a 17. századi házat. Itt született unokája, Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona.
13. szám: A tér legszebb épülete
Az egyemeletes lakóház valószínűleg a tér legszebb épülete. Mai alakját az 1815. évi átépítéskor nyerte. Klasszicista stílusú homlokzatának fő ékessége a felső ablaksor fölötti három kis dombormű, melyek görög és római mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A 20. század elején a Barcza család tulajdona volt.
14. szám: Neoreneszánsz átépítés
Az egykori középkori lakóház helyén a 18. században új épületet emeltek, mely a század vége felé copf stílusú homlokzatot kapott. A 20. század elején neoreneszánsz stílusban teljesen átépítették.
15. szám: Barokk épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságánál
Az egyemeletes barokk épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának ad otthont. A 15. században két lakóház állt ezen a helyen. Az épületet 1760-ban kibővítették és barokk palotává alakíttatták. Az udvari oldal árkádos folyosója is ekkor készült. Az emeleti szobákat jó állapotban fennmaradt freskók díszítik.
16. szám: Eklektikus bérház
A Dísz tér és a sétány sarkán álló egykori barokk épület helyén 1893-ban eklektikus stílusú bérházat emeltek. A 18. század elején itt működött Bösinger Ferenc patikája. A Korona Pódium 1971-től a 2000-es évek elejéig itt működött.
17. szám: A Honvéd Főparancsnokság
A 19. század első felében emeletes kaszárnyaépület állt ezen a helyen. Ezt lebontották, hogy helyet adjanak az új katonai épületnek. 1895-1897 között épült fel Kallina Mór tervei alapján a Honvéd Főparancsnokság tömbje. A második világháború idején súlyos károkat szenvedett. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották.
Egykori Honvéd Főparancsnokság bokrétaünnepe
A Dísz tér a budai Várnegyed szívében található, történelmi és építészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű helyszín. Épületei és történetei betekintést nyújtanak Budapest gazdag múltjába.