A disznóölés és az eltűnt erkély rejtélye
Az öreg cselédek mesélik a kuckóban a tavalyi disznóölés és Arabella megszöktetésének történetét, ott, az erkély mögött, amelyre jó szagú fenyőlombokat ültettek cserepekbe gondos kezek.
A disznó elszaladt a nyakába szúrt késsel, bár négyen is fogták a lábát, a fülét, a farkát. S a disznó mégis elszaladt, s körülfutotta a Sebestyén teret.
Lehetséges, hogy Arabella eltűnése egészen közönséges eset. Megunta életét a szabad szellemű hölgy a szülői háznál, egérutat vett az első alkalommal.
Akkoriban a kereskedőknek még nem volt annyi tennivalójuk, mint manapság. Könyveket nemigen kellett írni, levelet is ritkán fogalmaztak.
A fűszeres, a Fekete Kutya, fáradhatatlan vastag cipőiben és bekötött nyakával, szentjánoskenyér szagú tenyerével és soha ki nem fogyó zsákjaival - szívesen elbeszélgetett minden vevőjével.
Az aranypereces pékboltban meleg kenyerek illata fogadta a belépőket. Az élet itt sem volt tragédia, hanem egy mindennapiasan lemorzsolódó cselekmény.
Gyermekek születnek, az öregek meghalnak. Ámde örökké tart a polgári tisztesség.
A madárkereskedő stiglicei, kakadui és mókusai a tér déli oldalán ugyancsak a polgári rendhez voltak szokva. A pörge, táncos léptű és örökösen fütyölgető kereskedőtől szelíd úri házakhoz kerültek, ahol a család kedvencei lettek.
- Vénkisasszonyoknak pótolták az elmaradt gyermeket.
- Öreg házaspároknak ifjúkorukról fütyülgettek, ha pontosan kapták ennivalójukat.
Aluszékonyan múlt el itt is az élet a kalitkák között.
Az órásbácsi különös szerkezetei, schwarzwaldi órái és karácsonyra kiszemelt muzsikáló gépezetei közül alig emelte fel a fejét. Őt csak az érdekelte, amit a szemére csippentett csövön át az órák belsejében lát.
Talán nem is hallotta, hogy Arabella megszökött a Sebestyén térről? Hiszen látta ő is hében-korban Csinosít, itt szokott elmenni a bolt előtt, midőn a „Csigá”-ba tart.
Az órásbácsinak oly közömbös volt Csinosi, mint akár azok a többi járókelők, akik mindennap elhaladtak boltja előtt.
Mikor a kövér Fekete Kutyáné ment erre bársonybundájában és mandulaszemével, az órásbácsi legfeljebb arra gondolhatott, hogy vajon mit ebédelnek ma a Fekete Kutyáék, mert a házaspár, hír szerint, nem sajnálta magától a jó falatokat.
Erre járt a kontyos asszony, akit mindig egy pepita nadrágos gavallér kísért. A gavallér elolvadt a hóemberrel együtt, de a nadrág megmaradt. A kontyos asszony fáradhatatlanul játszott szemével, szájával, orrával és kezével.
Vajon miért szentelt volna az órásbácsi különösebb figyelmet Csinosinak, aki ugyancsak egy árnyék volt az utcáról, egy elsuhanó látomány a kirakatablak mögött, egy közönyös bajusz, amelyen tán a káposztaleves maradványai voltak, egy széles orr, amely annyi mindent szagolt már életében, hogy biztosan rossz emlékei is voltak?
Persze, még ilyenkor nem értek rá a hölgyek, hogy álmodozzanak róla, mert a piacon piros fejű kakasra alkudtak, vagy a konyhán a szolgáló feleselgetésével voltak elfoglalva.
A házmester ordított az udvar közepén, zsibárusok üvölttek a maguk érthetetlen szavait, falábú katona kopogott, az álmokat kiszellőztették az ágyneműből, és a szobalány boglyasan szaladt a grádicson…
Józan, egykedvű délelőtt kinek jutott volna eszébe megfigyelni, Csinosinak pirosodik az orra, mint ősszel a falevél?
Ekkoriban Arabella eltüntetésén kívül egy budai asszonyság megszöktetésével is gyanúsították Csinosit, holott talán mind a két dologban ártatlan volt ő.
Budapest létrejötte - Gyorstalpaló
tags: #diszno #alatt #leszakadt #erkely