Dohányzás a társasház erkélyén: szabályok, jogi keretek és gyakorlati megoldások

A dohányzás a társasházak közös területein gyakori vitaforrás a lakók között, különösen akkor, ha a füst behatol más lakásokba, vagy rendszeresen a lépcsőházban, folyosón, esetleg a lift előtt gyűlik össze a füstölő közösség.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy zárt légterű közösségi helyiségben tilos a dohányzás. Ez vonatkozik a társasházak közös belső tereire is, mint például a lépcsőházakra, folyosókra, tárolókra, vagy liftre.

A törvényt nem csak a vendéglátóhelyeknek, de a lakóközösségeknek is be kell tartaniuk.

Mi számít közös területnek a társasházban?

A társasházi alapító okirat határozza meg pontosan, hogy mi tartozik a közös tulajdonba. Ezek általában a lépcsőház, pince, padlástér, folyosók, liftek, udvar, kert.

A dohányzás a társasházak közös területein, különösen a zárt helyiségekben, tehát tilos, és akár bírsággal is sújtható.

Ki felel a szabályok betartatásáért?

A társasház közös képviselője vagy az intézőbizottság tagjai felelősek azért, hogy a ház betartsa a hatályos jogszabályokat.

Ha valaki rendszeresen megszegi a tiltást, azt a közös képviselő felszólíthatja, és bejelentést is tehet a hatóság felé - a népegészségügyi hivatalnál (volt ÁNTSZ).

Mit tehet a lakó, ha zavarja a dohányzás?

Szóljon először szóban: udvarias figyelmeztetés gyakran elegendő.

Írásban jelezze a közös képviselőnek a problémát.

Kérje a társasházi házirend módosítását, ha az nem tiltja egyértelműen a dohányzást bizonyos közös helyeken.

Végső esetben hatósági bejelentést tehet, különösen, ha zárt térben történik a dohányzás.

Mi a helyzet a nyitott közös területekkel?

A törvény szigorúbb a zárt terekre vonatkozóan, de nyitott közös területeken - például erkélyeken vagy udvaron - már árnyaltabb a helyzet.

Itt a házirendben vagy közgyűlési határozatban lehet szabályozni a dohányzás korlátozását, ha az zavarja a többi lakót.

Kijelölhető-e dohányzóhely a társasház közös területén?

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény lehetőséget biztosít nyílt légterű dohányzóhelyek kijelölésére, ha azok nem ütköznek más jogszabályba és nem veszélyeztetik mások egészségét.

Ez alapján a társasház közös tulajdonú udvarán elvileg kijelölhető dohányzóhely - de fontos feltételekhez kötötten: a kijelölés nem automatikus jog, hanem a tulajdonosi közösség jóváhagyásához kötött, vagyis közgyűlési határozat szükséges. Nem jelölhető ki dohányzóhely bejáratok, játszóterek, közvetlen lakásablakok közelében (a jogszabályban meghatározott védőtávolságon belül). A kijelölt helyet táblával kell megjelölni, amely egyértelműen jelzi, hogy ott dohányzás megengedett.

Kijelölhet dohányzóhelyet egy munkaadó vagy üzlettulajdonos? Nem, önállóan nem jelölhet ki dohányzóhelyet a társasház közös területén még akkor sem, ha ott bérel üzlethelyiséget. A közös terület használatát a társasházi közösség szabályozza, tehát ehhez közgyűlési jóváhagyás szükséges. A bérlő munkaadó legfeljebb saját bérelt helyiségén belül vagy saját, nem közös kültéri területen alakíthat ki dohányzóhelyet, a vonatkozó szabályok betartása mellett.

Összefoglalás

A dohányzás a társasházak közös területein jogilag szabályozott, különösen zárt térben. A társasház házirendje és az alapító okirat meghatározhatja a pontos kereteket, de a törvényi háttér minden esetben tiltja a zárt közösségi helyiségekben történő dohányzást. Nyílt térben csak közgyűlési jóváhagyással és szabályosan kijelölt dohányzóhelyen lehetséges a dohányzás.

Olvasási idő kb. Nyáridőben jólesik az erkélyen üldögélni, különösen, ha a lakásban 30 fokos kánikula tombol. A dohányzás káros hatásaival mindenki tisztában van, mi is sokszor írtunk már róla, mennyi bajt okozhat a füstölés. Ettől függetlenül ha valaki hódolni szeretne a káros és költséges szenvedélynek, megteheti, arra kell csak figyelnie, hogy a cigarettafüstjét ne lélegezze be az, aki nem akarja.

A nemdohányzókat törvény védi a kéretlen füstöléstől, ma már nemcsak a nyilvános épületekben, szórakozóhelyeken, közintézményekben és egyes ilyen intézmények közvetlen környezetében, vagy a társasházak közös használatú területein, de például a BKV megállóiban sem lehet dohányozni.

A társasházi együttélés alapjait nem hiába szabályozza törvény és a közösségek saját SZMSZ-e is. Az együttélés nagyon sok konfliktuslehetőséget rejt magában. A közös használatú terek, a lift vagy a lépcsőház tisztasága éppúgy lehet vitát kiváltó ok, mint a hangos zenehallgatás, vagy épp a társasházi dohányzás ügye.

A dohányos szomszéd mellett/alatt/fölött lakók gyakran panaszkodnak a füstölőkre: cigarettájuk szaga bejut az ő lakásaikba, hamu hullik a balkonládákba, csikk esik a fűszernövényes cserépre. Míg a szemetelést és hamuzást kis odafigyeléssel ki lehet védeni, azt megoldani, hogy a füst ne szálljon át, már jóval nehezebb.

A dohányosok (érthető módon) azt kérdik, hogy ha már a saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért törvényt vagy jogszabályt, illetve nem korlátoz mást saját jogainak érvényesítésében.

A Társasházi Törvény csak a közös használatú terek dohányzástilalmáról rendelkezik, és az a lakástulajdonos, aki láncdohányos szomszédja miatt már szellőztetni sem tud, kérhet ugyan hivatalos segítséget, de ahhoz, hogy érdemben foglalkozzanak az üggyel, tettenérésre vagy fotós bizonyítékra van szükség. Mindkettőre elég kicsi az esély: fotóval nehezen bizonyítható, hogy a mi lakásunkba is bejön a füst, a tettenéréshez pedig hatósági jelenlét lenne szükséges.

térképes ábra a közös területek elhelyezkedéséről

És egyébként is, nagyon nehéz meghatározni, mi a már zavaró füstszennyezés. Vannak, akik sokkal érzékenyebben reagálnak a szagokra: valószínűleg alacsonyabb az ingerküszöbe annak a kisgyerekes szülőnek, akinek a gyereke egy rendszeresen füstölő szomszéd feletti szobában alszik. Azok, akik valamilyen légúti megbetegedésben szenvednek, szintén hamarabb érezhetik úgy, hogy elég a kéretlen füstáradatból.

A dohányosok viszont úgy érzik, sokszor igazságtalan a kialakult ellenszenv, hiszen mégiscsak szabadtéren füstölnek, nem fújják senkire közvetlenül a füstöt, és nehezen tudják elképzelni, hogy okozhat egy 3-4 méterrel arrébb nyíló ablak mögött élőnek valódi gondot az ő dohányfüstjük.

A nemdohányzók védelmében hozott intézkedéseknek van egy hátulütője. A házak-lakások közelében lévő kocsmák, éttermek, szórakozóhelyek előtt dohányzók füstje ugyanis természeténél fogva száll, be a nyitott ablakunkon.

Ha valaki a lakásába áramló cigifüst miatt hívja ki a hatóságokat, az ne nagyon számítson arra, hogy kiérkeznek. Ha pedig mégis kijön valaki bármely hatóságtól, akkor is tetten kell érni a dohányost, például az erkélyen.

Vannak, akik birtokvédelmi eljárást is kezdeményezhetnek a zavaró füstölő lakóval szemben a Polgári Törvénykönyv alapján. A jegyző eltilthatja a dohányost az erkélyen vagy ablakban dohányzástól.

Ha a zavarás több mint egy éve tart, figyelemmel a Ptk. rendelkezéseire, lehetőség adódik a jogi lépések megfontolására, akár birtokvédelem, akár közterület-felügyeleti eljárás formájában.

tags: #dohanyzas #tarsashaz #erkelyen