Dorottya utca 3 társasház Budapest: történet, átalakítás és mai funkcionalitás
A XXII. kerületben található Dorottya utca 3. szám alatti társasház a belvárosi paloták, udvaros központok és historizáló épületek jellegzetes példája. A belvárosi palotát - Palazzo Dorottya - Wurm Udvar és Hauszmann Pavilon vegyes funkcióval állították helyre: kereskedelem/vendéglátás, iroda és igényes lakások egyaránt megtalálhatók benne. A Dorottya Ház terveit a Dorottya Kft., mint tulajdonos megbízásából készítette a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda generáltervezőként; a tender és kiviteli tervek szerzője a KÖZTI Zrt. volt. Az épületet eredetileg irodaháznak használták a '90-es évek közepéig, azóta állt üresen. Az átalakítást a meglévő történeti elemek megőrzésével, ugyanakkor mai igényekhez igazítva valósították meg, így jött létre egy modern, multifunkcionális komplexum.
A projekt háttere és funkciói
Az ingatlan több funkció összetett rendszerében működik: kereskedelmi területek, étterem, fitnesz központ és lakóházak találhatók benne. Az étterem a Szende Pál utca és az Apáczai Csere János utca sarkán helyezkedik el, 100 fős kapacitással, mely az utcáról és a fedett-nyitott üzlet előtérből egyaránt megközelíthető. A földszinti boltozatos terekben alakították ki a fogyasztóteret, a mögötti új építésű rész pedig a tálaló konyhát és a közönségforgalmi mosdókat rejti. A kapcsolódó területeken szolgáltató létesítmények is kialakításra kerültek, mint például a belső lépcső és a szervizlift a pincében elhelyezett kiszolgáló területekhez.
A Dorottya utcáról nyíló külső Fitnesz központ és a földszinti bejárat külön is megközelíthető. A három szinten elhelyezkedő közönségforgalmi területek a sportközpont részeként szolgálják a lakókat és az irodákat. A belső terek kialakítása a műemléki elemekhez kapcsolódóan modern belsőépítészeti megoldásokkal valósult meg: a régi, történeti részektől elkülönítve, de mégis hangulatában kapcsolódva egymáshoz.
Udvari és utcai szakaszok megoldásai
Az utcai homlokzatoknál a 2-4. emeletekig helyreállították a historizáló elemeket, például a spalettákat, és a kereskedelmi funkcióknak megfelelő portálokat alakítottak ki. A tervezés fő prioritása volt, hogy az utcai traktusban lévő, eredeti térstruktúrát megőrizzék, és ne kerüljön vizes funkció az utcai traktusba. Az eklektikus homlokzati szakaszokon történő portálkialakításokat a műkőfelületek méretééhez igazodó, pontmegfogásos reklámfelületekkel egészítették ki, míg a történeti rácsok megtartása a jelenlegi elhelyezkedésükhöz igazodó módon történt, közel a padlószinthez, előre mozgatható formában.
A belső udvar arányait visszaidéző, egységes, modern plasztikával rendelkező lakóház belső udvarát hozták létre, amely megfelel a KÖH zsűri elvárásainak. A földszinti részben étterem és kereskedelmi funkciók kaptak helyet, az előtér és a külön bejáratok pedig a közönség és a lakók igényeihez igazodnak. A belső udvar felé nagy méretű tetőteraszok kapcsolódnak a lakásokhoz, és a saroklakásoknál belső kétszintes pációk biztosítják a fény és tér összekapcsolását.
Lakó és iroda szintek és elrendezés
Az első emeletet Beruházó irodahasználatba adta, négy irodaegységgel, melyet a két utcai közlekedőmagra szerveztek. Az utcai oldalon a középfőfalat megtartották, a Szende Pál és Apáczai Csere János utcai oldalon pedig a falat átépítették a nagyobb irodaterületek kialakítása érdekében. Az irodaszintet az eredeti boltozat fölötti álpadlóval alakították ki, amely biztosítja a gépészeti és elektromos rendszerek rugalmas kiépítését.
A második, harmadik és negyedik emelet és a kétszintes tetőtér lakásokból áll. Az udvari traktusban a lakásokat modern, mai hangvétellel tervezték, míg az utcai traktusban hagyományos polgári stílusú tereket alakítottak ki. A lakóterület mérete 50 m²-től 200 m² feletti alapterületig terjed. A lakások belső elrendezése a leendő tulajdonosok igényei szerint változhat, a falak helye és a válaszfalak rugalmasan alakíthatók.
Tetőtér és saroklakások
A tetőtér modern lakásokat rejt, részben kétszintes, részben egyszintes kialakítással. Az utcai oldali nyújtott tetőablakokat úgy tervezték, hogy semmilyen födém ne vágja át azokat, és mindegyik csak egy adott lakáshoz tartozzon. Ennek köszönhetően galériás lakások jönnek létre, ahol az alsó szint a vendéglátó nappali funkciót, a felső szint pedig az intimebb funkciókat szolgálja. A nagyobb lakásoknál a felső szint átnyitásával érhető el a terek áttekinthetősége. A belső udvar felé pedig nagy méretű tetőteraszok kapcsolódnak a lakásokhoz, míg a saroklakások belső kétszintes pációkkal biztosítják a fényes, tágas térkapcsolatokat.
Leírt funkciók és építészeti megoldások összefoglalása
Az épület átalakításakor cél volt megőrizni az eredeti utcai traktust és a korábbi történeti elemeket, miközben a modern kereskedelmi és lakófunkciók igényeit is kielégítik. A főbejárat körüli kőburkolat és az előcsarnok visszaállítása az eredeti Hauszmann-féle architektúrát idézi, miközben az új közönségforgalmi terek nem historizáló módon, de hangulatában kapcsolódnak a műemléki részekhez. A földszinti étterem és a fitnesz központ közönsége a lakók és az iroda dolgozói egyaránt kiszolgálják. A gépészeti és elektromos rendszerek a belső terek flexibilitását és a hosszú távú üzemeltethetőséget szolgálják.
Összefoglaló adatok
- XXII. kerület budapesti átlagos négyzetméterára: 1 266 326 Ft/m²
- A lakások átlagára az ingatlanban: a jelenlegi hirdetési adatok alapján
- Példa kalkulációk (Társasház utca 3): 2-szobás lakás 70 948 680 Ft - 1 289 976 Ft/m², 3-szobás lakás 79 328 645 Ft - 1 442 339 Ft/m²
- Az épület különleges volta: vegyes funkció (kereskedelem/vendéglátás, iroda és lakóház)
A Dorottya utca 3 társasház története összekapcsolja a belvárosi paloták korábbi funkcióit a mai lakó- és irodai igényekkel. A projekt megőrizte a történelmi architektúrát, miközben modern megoldásokkal szolgálja a városközpont élhetőségét és sokoldalúságát.
tags: #dorottya #utca #3 #tarsashaz