Dunakapu tér és a mélygarázs körüli viták: régészeti emlékek, politikai játszmák és a város jövője

Bevezető: a Dunakapu tér és a mélygarázs összefüggése

Lévén, hogy nincs autóm, de még jogosítványom sem, így viszonylag ritkán fordulok elő a Dunakapu téri mélygarázsban. A Dunakapu tér Győr három ikonikus tere közül az egyik, amelyet a Mosoni-Duna és a régi vár kapuja is határol. A tér alatt húzódó feltárások pedig a reneszánsz vár maradványait tárták fel, miközben a mélygarázs beruházása végig viták és ellentétek tárgya lett.

Régészeti feltárás és a falak bemutatására vonatkozó törekvések

Amikor a győri önkormányzat megbízásából a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti feltárásba kezdett a Dunakapu téren, az ásatások az első kapavágásnál felszínre hozták az addig a földben rejlő reneszánsz kori vármaradványokat. Az eredetileg három hónaposra tervezett feltárások máig tartanak, és több rangos szakértő és testület, többek között az ICOMOS, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete is szót emelt az emlékek megőrzéséért és méltó bemutatásáért. A területre elképzelt egyszintes mélygarázs tervezésekor még nem álltak rendelkezésre megfelelő információk a felszín alatti romok kiterjedéséről, azonban az építkezés kezdetekor fokozatosan kerültek elő a reneszánsz korabeli - egyes kutatások szerint Leonardo Da Vinci tanítványai által tervezett - vár maradványai. A tervezők ezért áttervezték az épületet: a kisebb alapterület biztosítja a feltárt várfalak érintetlenségét, míg a megjelenítés részletei a kiemelt régészeti értékeket védik.

Régészeti feltárás és a falak bemutatására vonatkozó elképzelések

A védelmi intézmények és a bírságok hatása

A múlt iránti érzéketlenség nemrég 75 millió forintjába került az önkormányzatnak, valamint a Széchenyi tér felújítását végző Penta Kft.-nek és West Hungaria Bau Kft.-nek. A tavaly átadott főtér alatti régészeti leletek megrongálása és részleges megsemmisítése miatt szabta ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a jelentős örökségvédelmi bírságot. A KÖH jelentése szerint hun sírokat és középkori épületmaradványokat tettek tönkre a földmunkások buldózerei. Ekkor a város a viták középpontjába került, és a banális kérdés: hogyan lehet egyenlően és korszerűen megőrizni a felfedezett értékeket?

Bírság és védelmi hatóság

Jogi és közéleti csörték a Dunakapu tér berendezéséről

Németh Zoltán alpolgármester akkor így nyilatkozott: "minden szükséges szerződést megkötöttek, minden egyeztetést lefolytattak, a beruházás pedig jogerős örökségvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik, amely további régészeti feltárást nem ír elő." A vitákban a városvédők, különösen Herkely Ákos, ellenezte a mélygarázs megépítését, és úgy vélték, hogy a régészeti értékek bemutatása és megőrzése érdekében alternatív megoldásokra van szükség. A KDNP győri elnöksége elhatárolódott, és eljárást kezdeményezett egy tagja ellen annak civil szervezeti fellépése miatt. A városvédők szerint az eredeti elképzelések helyszíne, a Batthyány tér, régészeti szempontból értéktelenebb volt, és a döntések mögött személyes érdekek húzódtak meg. Bár a közgyűlés többsége támogatta a 230 fős teremgarázs megépítését, a szakmai konszenzust a KÖH és a régészek véleménye adta meg a döntés alapját.

  • A tervezés során az előzetes elképzeléseket felülvizsgálták annak érdekében, hogy a mélygarázs alacsonyabb alapterülete a várfalak bemutatásának érintetlenségét garantálja.
  • A talajvíz- és víznyomás-kérdések miatt a föld alatti rész víznyomásálló ablakokkal és zsilipelményekkel került lezsilipelésre.
  • A régészeti feltárások a győri város életének központi elemét jelentik, és a terveken belül igyekeztek megőrizni a történelem értékeit.
SD/Hagyomány és modern beruházás összehangolása

Megvalósítás és tervek összefüggése a városélettel

A Dunakapu tér felújításával a kerület új rendezvényhelyszínt kapott: akadálymentes közösségi tér, amely a két fő rendezvénytípus kiszolgálását és a térfelszín alatti parkolást ötvözi. A tér falai között a régészeti leletek beépítésre kerültek, és a látogatók számára a felkínált megoldások lehetővé teszik a történelmi emlékek megtekintését a föld alatt, miközben a felszín a közösségi tér és rendezvényhelyszín funkcióját szolgálja. A térburkolatban a természetes anyagokhoz, például homokszínű gránitlapokhoz és klinkertéglához nyúló megoldások segítik az óváros hangulatának felidézését. A pulzus-szobor és a monokróm térképsorok pedig vizuálisan kötődnek a tér történetéhez és a környező épületekhez.

Új rendezvénytér és régészeti bemutatás

A térfizika és a kivitelezés technikai megoldásai

A Dunakapu tér felszíne alatt húzódó várfalak és kazamaták konzerválása érdekében a tervezők úgy oldották meg a bemutatást, hogy a föld alatti részben gyakorlatilag csak az ágyúlejáró körüli részeket mutassák be, a nagyobb falmaradványokat pedig mélyen lesüllyesztve hagyják. A falak megóvását víznyomásálló ablakokkal és zsilipeléssel biztosították, miközben a tér burkolata natúr-színű anyagokkal készült, hogy a történelmi hangulatot erősítse. A tér díszítő elemei közé tartozik a Pulzus szobor, a kerékpártárolók, virágládák és egyéb közterületi elemek, amelyek sötétszürke színükkel kiemelkednek a többnyire világos felületekből.

Technikai megoldások a régészeti értékek védelmében

Városi jövőkép: parkolás, turizmus és identitás

A Dunakapu tér felújítása és a mélygarázs megépítése központi kérdés a város gazdasági és turisztikai stratégiájában. A belváros parkolási problémáit mérsékelő többfunkciós tér kialakítása összekapcsolja a belvárosi közösségi életteret a folyóval és az ott található kulturális és történelmi értékekkel. A közösségi tér és a rendezvénytér integrációja megkönnyíti a város életét, miközben a régészeti leletek bemutatása lehetőséget ad Európa-szerte is figyelemre méltó kulturális projektként való megjelenésre. A városvédők szerint a történelmi értékek védelme és bemutatása hosszú távon is hozzájárulhat Győr turisztikai és kulturális gazdaságához.

Győr városi jövőkép: parkolás, turizmus és identitás

Rövid összefoglaló a Dunakapu tér mai állapotáról

A Dunakapu tér mélygarázs projektje egy komplex összefonódása a régészeti örökség megőrzésének és a város modern igényeinek. A feltárások eredményei folyamatosan alakítják a terveket: a várfalak bemutatásának módja és a környező közterületek új funkciói összehangoltan szolgálják mind a kulturális értékek, mind a közlekedés és a rendezvények igényeit. A tér alatt található bástyák és kazamaták megőrzése ugyanakkor költségesebb és technikailag bonyolultabb, mint a közvetlen felszín alatti megoldások, ezért a tervezők olyan megoldásokat kerestek, amelyek mindkét fél igényét kielégítik.

tags: #dunakapu #melygarazs #varfal

Népszerű bejegyzések: