Energiatakarékos ház Oroszul: útmutató a hatékony otthonhoz

Amikor szóba kerül az energiatakarékos ház, legtöbbször a szigetelés és a fűtéstechnika jut mindenki eszébe. Pedig ezen kívül sok más tényező is számít, ahhoz, hogy igazán energiatakarékos házunk legyen. Ilyen például a telek fekvése, az épület kialakítása, a megújuló energiaforrások aktív és passzív használata, a fűtéstechnika automatizálása, vagy a megfelelően szigetelő bejárati ajtó és ablakok beépítése. Ebben a cikkben megválaszoljuk az energiatakarékos házakkal leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

1. Mi számít energiatakarékos háznak?

A házakat energiaigény alapján különböző kategóriákba sorolják, ugyanolyan módon, mint például a mosógépet. Az érvényben lévő energetikai besorolási osztályok az AA++ és a JJ energetikai minősítések között helyezkednek el, ahol az AA++ a legjobb. Az AA++, AA+, AA és BB energetikai besorolások már elérik vagy meg is haladják a Közel nulla energiaigény (KNE) osztályt. Ebben a besorolásban a felhasznált energia legalább 25%-ának megújuló forrásból kell származnia. Az AA-val kezdődő energetikai besorolásnál már minden helyiségben külön elektronikus szabályozó van a fűtési és hűtési rendszerekhez, és az időjárásfüggő működést is meg kell oldani. Magyarországon az új szabályozásnak köszönhetően 2022-től az épületeknek kötelezően teljesíteniük kell a KNE osztályt (minimum a BB besorolást elérni), amit energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Az energiatanúsítványt az építtetőnek kell beszerezni és kifizetni.

2. És csak megújuló energiaforrásokat lehet használni egy energiatakarékos háznál?

Ennyire azért nem szigorú a helyzet. Viszont az új építésű házaknál 2022-től ezt figyelembe veszik. Hogy mivel érdemes fűteni, azt több tényező dönti el: a ház mérete, tájolása, költségvetés, helyi adottságok. Például biomasszával fűtő kazánt érdemes akkor választani, ha a tüzelőanyag szállítása, raktározása vagy automatikus adagolása megoldható. Az energiaigény egy részét érdemes napelemes rendszerrel ellátni, aminek telepítésére gyakran igénybe lehet venni támogatást. Az energiahatékonyság egyik eszköze, ha a napenergiát az üvegházhatás segítségével egyszerűen el tudják fogni. Ezért az újépítésű házakat is érdemes úgy tájolni, tervezni, hogy az üvegfelületek minél hatékonyabban ki legyenek használva az ingyen napenergia szempontjából.

4. Akkor a legjobb ha déli tájolású az energiatakarékos ház?

Korábban népszerű volt a dél felé néző, nagyméretű nyílászárókkal megnyitott homlokzat. A klímaváltozás miatt ezt ma már érdemes átgondolni. A déli fekvés helyett jó lehet az északi-északkeleti tájolás, ahol kevés a besugárzásból adódó hőterhelés, de sok a közvetlen fény a tavasztól őszig a reggeli, délelőtti órákban. Minden tájolásnak megvannak az előnyei és hátrányai, amit érdemes átbeszélni a tervezővel mielőtt döntene.

5. És miből épüljön az energiatakarékos ház?

Az épület alapanyagát alapvetően az építésügyi szabályok határozzák meg, elsősorban, hogy milyen minimális hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie a szerkezetnek és az építőanyagnak. A felhasznált építőanyagok elsődleges elvárása, hogy minimalizálják a hőveszteséget. Ezért az energiatakarékos házak nagy hőtömegű anyagokból készülnek, például kőből, betonból vagy téglából. A hőtömeg az építőanyagok képessége, amivel felveszik és tárolják a hőenergiát, ezáltal stabilizálva a helyiségek hőmérsékletét és csökkentve a hőátadás sebességét. A fa, acél vagy szőnyegek alacsony hőtömegű anyagok, ezért ezeket nem javasolt használni. A kivitelezés során fontos, hogy a meghatározott építőanyagtól ne térjen el. Ha mégis elkerülhetetlen, egyeztessen energetikussal a változásokról. A megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés és annak helyes elhelyezése kiemelten fontos, valamint a megfelelő nyílászárók.

6. Mégis mi köze az ajtónak az energiatakarékossághoz?

A legjobban szigetelt ház sem ér semmit, ha a nyílászárók nem szigetelnek rendesen. Magas hőszigetelési képességű bejárati ajtót válasszunk, amely hőhídmentes. Ablakoknál is fontos a kiemelkedő hőszigetelés, és érdemes a túlzóan nagy felületeket elkerülni, vagy egy helyre koncentrálni. Minél több az üvegfelület, annál többet kell fűteni. A méretet érdemes okosan megválasztani, és maximum egy szobába (például a nappaliba) tervezni nagyobb ablakokat.

7. Akkor, csak jól leszigetelem a házat és kész…

A szigetelés és a ház lezárása komoly problémákat okozhat, ha nem párosul megfelelő levegőzéssel és légcserével. Ha nem tud távozni a bent keletkező pára, párásodás és penész alakulhat ki. Ezért nem elég csak jól hőszigetelő, légmentes lakást vagy házat kialakítani, hanem a profi légcserét is meg kell oldani.

8. És tényleg számít a méret? A ház mérete?

Valóban, minél kisebb egy ház, annál kisebb lesz a bekerülési és fenntartási költsége. Kevesebb építőanyag, kevesebb szállítás, kevesebb károsanyag kibocsátás az építkezés során. Ugyanígy, egy kisebb házat kevesebb energiával lehet működtetni, felfűteni vagy lehűteni mint egy nagyobb társát.

9. Van még bármi amire figyelni kell?

A energiatakarékos házban a berendezések sem zabálhatják az energiát. A mosógép, szárítógép, mosogatógép, hűtő, világítás energiatakarékossági besorolását figyelni érdemes. Emellett 2021. március 15-től új uniós besorolási szabályok vannak érvényben. LED-világítás, A besorolású gépek, takarékos csaptelepek és otthon okosítása mind hozzájárulhat a megtakarításhoz.

10. Csak új építésű ház lehet energiatakarékos, vagy a már meglévőt is lehet hatékonyan korszerűsíteni?

Ha régebbi építésű házban él, először érdemes energetikai vizsgálatot végezni, amely megmutatja, hol veszik el a legtöbb hő. Ezt követően pontosan megtervezhetők a szigetelések: homlokzaton, födémen és aljzaton. A külső szigetelést érdemes folytatni bejárati ajtó cseréjével és ablakok korszerűsítésével. Most jó idő felújításra, hiszen az Otthonfelújítási támogatás 50%-os támogatást kínál a korszerűsítésekre, így a nyílászárók cseréjére is. A felújítás után jöhet a fűtési rendszer korszerűsítése jobb technológiával vagy megújuló erőforrás beépítésével. A fűtési rendszer automatizálása tovább optimalizálhatja a fűtésre szánt energia.

11. És mi van a passzív házakkal?

A passzívházak a energiatakarékos házak „Rolls-Royce”-ai. Egy passzívház kimagasló hatékonyságot ér el, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül hasznosítja a környezeti hőt. Általánosságban a passzívház fűtési energiaigényének kb. 1/10-e egy hagyományos épületé. Az energiaigény megoszlása általában: 1/3 a napenergia az ablakokon át, 1/3 a bent tartózkodó személyek és berendezések hőleadása, 1/3 a fűtési rendszer adja. A passzív ház éves energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Sok más szempont is meghatározza, hogy egy ház passzívház vagy sem.

Összefoglaló

A fentiek alapján a valóban energiatakarékos ház megtervezése és megvalósítása alapos tervezést, szakembert és körültekintést igényel. A tervezéstől az ablakokig, a szigetelésektől a berendezésekig érdemes szakértő kezekbe adni a projektet. A korszerű és fenntartható megoldások érdekében érdemes külső és belső környezetbarát anyagokat és technológiákat választani, amelyek hozzájárulnak a jó beltéri klímához és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz.

Infografika: energiatakarékos ház három pillére - hőszigetelés, nyílászárók és fűtés automatizálás

Az energiatakarékos házak kiemelten fontosak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az épületek energiafogyasztása világszerte a teljes energiafogyasztás mintegy 40%-át teszik ki, és az energiahatékonysági intézkedések 50-70%-kal is csökkenthetik a fűtési és hűtési költségeket. A megújult szabályozások és támogatások segítik a korszerűsítéseket, így mindenkinek lehetősége nyílik hatékonyabb otthon építésére vagy felújítására.

tags: #energiatakarekos #haz #oroszul