Dunaújváros panelprogramja megvalósult: energiamegtakarítás, korszerűsítés és közösségi döntéshozatal
Budapest lakóépület állománya elöregedő, korszerűtlen, ezáltal energiapazarló is. Az energiahatékonyság javítása egyfelől hosszútávon csökkenti a költségeket, másrészt a korszerűsítésnek köszönhetően javul az épületek állagmegóvási képessége, így a hőhullámokkal és más szélsőséges időjárási viszontagságokkal szemben is ellenállóbbá válnak a lakások. A Program első szakasza a projektelőkészítés, amely során egy úgynevezett döntés-előkészítő anyag készül a lakóközösség számára. Ennek lényege, hogy az energetikai és műszaki állapotfelmérés, a lakók igényeinek összegyűjtése, az ezek alapján készített felújítási alternatívák és költségtervek, illetve a lakóegységekre bontott megtakarítások és költségek kimutatásával, valamint a mindezekről való diskurzus eredményeként megalapozott közgyűlési döntéseket tudjanak hozni a tulajdonosok.
A Széchenyi-terv támogatásával zajlik a dunaújvárosi panelépületek hőenergia-fogyasztását csökkentő korszerűsítési program - közölte az Intercisa Lakásszövetkezet elnöke, Dunaújvárosban. Tóth László elmondta: a korszerűsítés eredményeként 17 épület 699 lakásában már az idei télen kevesebb lesz a hőenergia-fogyasztás, s ennek eredményeként alacsonyabb a fűtésszámla. Hozzáfűzte: a korszerűsítési munkálatokra összesen 145 millió 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert különféle pályázatokon a lakásszövetkezet.
Az elnök elmondta: a program részeként két lépcsőház 28 lakásában cserélték ki a nyílászárókat, amelyhez a lakásszövetkezet a Széchenyi-tervből 7,372 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, s ugyancsak vissza nem térítendő támogatásként hasonló összeggel járult hozzá a korszerűsítéshez a városi önkormányzat. A nyílászárók cseréjével egy időben 17 háznál homlokzatszigetelés is megkezdődött - közölte Tóth László.
Dunaújvárosban mintegy 19.800 panellakás van, amelyeknek csaknem a fele 1985 előtt épült, s nem felel meg a hőtechnikai követelményeknek. Ezért a városban - részben a Lakásüzemeltetők Érdekvédelmi Szövetségének (LÉSZ) szorgalmazására már 1992-ben megkezdődött a tömbházak fűtéskorszerűsítését szolgáló keretprogram. A fűtéskorszerűsítés azonban csak az épületek hőfizikai állapotának javításával lehet eredményes, ezért 1998-ban a városi önkormányzat úgy határozott, hogy a szükséges munkálatokhoz a költségek 70 százalékára vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakóközösségeknek. Ennek eredményeként megindult az épületek hőszigetelését támogató Sziget-program.
Vajon alkalmas lehet-e egy hetvenes években épült panelház arra, hogy passzívházként keljen új életre? E kérdésre keresték a választ a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kassel-i Egyetem és a Darmstadt-i Passivhaus Institut mérnökei 2005-ben. A dunaújvárosi SOLANOVA-projekt tanulságai alapján a válasz: igen is, meg nem is. A SOLANOVA projektről rengeteget hallhattunk, olvashattunk egy időben, manapság azonban semmit sem hallani róla, pedig az utóélete is érdekes és tanulságos.
A minap Dunaújvárosban jártam és természetesen nem bírtam megállni, hogy meg ne látogassam a Béke lakótelepet, azon belül is a híres SOLANOVA házat. Hiszen pár éve ezzel a „szenzációval” volt tele a sajtó, vajon sikerül-e a német és magyar kollégáknak egy igencsak lepukkant panelházból passzívházat „varázsolni”. Az átépítés fotói bejárták a médiát és Sinkovics Béla, a lakótelep ingatlanjait kezelő Intercisa Lakásszövetkezet elnöke, illetve Kanik Istvánné Piroska közös képviselő egy perc alatt híresek lettek.
„A történetet kezdjük az elején!” - kéri Sinkovics Béla, az Intercisa Lakásszövetkezet elnöke. „Ahol most vagyunk, az Dunaújváros Béke I. nevű városrésze, amely a hetvenes évek közepén épült, helyben készült panelből, házgyári technológiával. Maga a SOLANOVA ház az egyik legkisebb: hét emeletén 42 lakás található, szintenként tehát három. A városrész nem büszkélkedhet túl nagy múlttal: annak idején a Vasmű fiatal dolgozói számára építették, akik többnyire egyszerű és kispénzű emberek voltak, és zömében ma is ők lakják a környéket.
Érdekes adat, hogy a Piroska által kezelt lépcsőházban alig cserélődtek a lakók, kevesebb mint az egyharmaduk költözött csak el innen ez alatt a közel negyven év alatt. Pedig a kilencvenes évek végére már nagyon rossz műszaki állapotban voltak ezek a házak, szükségessé vált a lakótelep teljes rekonstrukciója. Az első házakat 2000-ben kezdtük felújítani, amikor az első energetikai pályázat kiírásra került.
Dunaújvárosban egyébként már a nyolcvanas- kilencvenes években is volt egy ilyen irányú kezdeményezés: még jóval a pályázatok kiírása előtt jött létre a Sziget Alapítvány, amely társasházak energetikai korszerűsítését tűzte ki célul. A Sziget Alapítvány titkára, az azóta elhunyt Keve A. Miklós jó barátságban állt Zöld András professzorral, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki tanszékének tanárával, így az egyetem őt kereste meg, hogy egy uniós program keretében passzívházzá alakítanának egy panelházat.
A Műegyetem és a Kassel-i egyetem ugyanis már régóta kapcsolatban állt egymással passzívház ügyben; Kassel-ben évek óta kísérleteztek hasonló felújításokkal, kisebb, három-négylakásos társasházakat alakítottak át passzívházzá. Ekkora nagy épületet, pláne panelból azonban még soha. A feltétel az volt, hogy a házon semmiféle korszerűsítés nem történhetett. Németországban ilyet nem találtak, a választás így esett végül Magyarországra, azon belül is Dunaújvárosra, azon belül is a Lajos király krt. 10-12-re.
„A pályázatot 2002-ben írták ki, de a kifizetésre és így az építkezés megkezdésére a közbeszerzési eljárás lassúsága miatt csak 2005-ben került sor.” - meséli Kanik Istvánné Piroska, a 10-es lépcsőház közös képviselője. „A lakók önrésze 12,5 millió forint volt (a ház teljes felújítási költsége mintegy 200 millió), amit arányosan, minden egyes lakónak vállalni kellett; a lakásszövetkezet fórumokat szervezett Zöld professzorral, ahol ismertették a kísérlet várható eredményét és azt, hogy ez mennyivel fogja a rezsinket csökkenteni.”
Két évvel az építkezés kezdete előtt el kellett kezdeni a ház monitorozását, ami feladat Piroskára hárult. Mérte a lakások víz- és villamosenergia-fogyasztását, belső hőmérsékletét és a falak hőmérsékletét, valamint a lakások páratartalmát, mint ahogy a lépcsőház energiafogyasztását és a külső hőmérsékletet és szélsebességet is. Ez rengeteg munkát és még több adatot jelentett. Ezeket továbbították az egyetem munkatársainak, akik az adatok feldolgozásával kezdték a tervezést.
„Szinte már el sem hittük, hogy valaha is megvalósul az építkezés.” - meséli Piroska. „Igazából akkor kezdtünk újra hinni, amikor az In...rm kamionja megállt a ház előtt és meghozta az ablakokat.”
Az építkezés hatalmas kosszal, zajjal és tortúrával járt: 360 db 15 cm átmérőjű lyukat kellett a panelokba fúrni vizes fúróval a hővisszanyerős szellőző berendezés beépítéséhez, de a vizes blokkokat és a konyhákat is „szétverték”, így sokan a lépcsőházba „költöztek ki”. A falak rekonstrukciója az ablakcserét követő fugázással, tömítéssel kezdődött, ami után Blower-door tesztet végeztek.
Egy lakásban egyszerre három csapat dolgozott: az ablakosok, a gépészek és a vízvezeték-szerelők, így a munka rendkívül gyorsan haladt, 2005 áprilstól októberig tartott. A legkomolyabb építkezés a tetőn zajlott, ahol egészen a csillárokig bontottak vissza, a rengeteg sittet hatalmas csúszdákon juttatták le a földre.
A BME és a Kassel-i egyetem professzorai közösen ültek le tervezni, a cél a passzívház-szint, vagyis a kevesebb mint 15 kW/m2/év primerenergia-fogyasztás elérése volt. A tervben minden lakásban önálló rekuperátor, a házban önálló hőközpont, passzívház-minősített nyílászárók, a fűtésrendszer teljes cseréje, napkollektoros HMV-előállítás, a homlokzatok és a pinceszint hőszigetelése, valamint a tetőfödém felújítása, szigetelése szerepelt, extenzív zöldtető kialakításával.
Azzal azonban nem számoltak, hogy a pályázati pénz nem lesz elég, más anyagi forrás pedig nem áll rendelkezésre. Így aztán jöttek a kompromisszumok. A tervek szerint a falakra 20 cm XPS hőszigetelés került volna, végül 16 cm lett (a pincefödérmre 10 cm került); az önálló hőközpontot nem sikerült megvalósítani, így bár sokkal olcsóbb rezsivel, de maradtak a távfűtésen.
Amiben viszont nem volt kompromisszum: mindenhová 08-as U-értékű, háromrétegű ablakok kerültek, minden lakásba 90 százalékos hatásfokú P...l hővisszanyerős szellőztető berendezést szereltek; a tetőn 30 cm járható XPS hőszigetelés és extenzív zöldtető került kialakításra. A kompromisszumok miatt végül is nem sikerült a passzívház-szintet teljesíteni, bár a ház túl sokkal nem maradt el ettől.
A téli hőfogyasztás kb. 70 százalékkal, 120-180 kWóra/m2-ről 15-50 kWóra/m2-re csökkent. Az egycsöves, fordított rendszerű fűtést két csövesre, a régi radiátorokat modern és szabályozható lapradiátorokra cserélték, költségmegosztók azonban nem kerültek felszerelésre, így a lakók ma is légköbméter alapján, átalányban fizetnek. A melegvíz-energiamegtakarítás kb. 50 százalékos, amit a lakásokban felszerelt új csaptelepeknek és rekuperátoroknak köszönhetünk.
Egy-egy lakás jelenlegi átlagolt energiaköltsége (alapdíj, fűtés, meleg víz) 6.300 Ft/hó, ami panelházban rendkívül jó eredmény. De nincsen öröm üröm nélkül: A lakások nyári felmelegedése drasztikusabbá vált, mivel a fokozott hőszigetelés „bekonzerválja” a meleget, és ezen sem a szellőző berendezések, sem a déli oldalon felszerelt reluxák nem segítenek, az épület éjszaka sem képes lehűlni.
Mivel nyári időszakban a szobák hőmérséklete 29 Celsius fokról indul és innen melegszik tovább (a hatodik és hetedik emeleten harminckettő fok fölé!), a legtöbb lakásba klímaberendezéseket kellett felszerelni. A lakók jó része ugyanakkor télen is irreálisan magas belső hőmérsékletet tart (kb. 26-27 Celsius fok), ami a fűtési költségeket és hőigényt is növeli.
„Akik az elején bábáskodtak felettünk, mind kikerültek az egyetemről, nyugdíjba mentek, így mára magunkra maradtunk.” - sóhajt Piroska. „2008-ig folyamatosan végeztem a ház monitorozását, erről statisztikákat készítettem, akkor azonban elromlott a számítógép, és mivel a lakóközösség nem kíván rá költeni, azóta a monitorozás megszűnt. A lakók azt kérték, hogy éjszaka is folyamatos üzemben működjön a fűtés - annak ellenére, hogy a szélső lakások is csak egy fokot hűltek egy éjszaka alatt; a szellőztető gépek ellenére ma is sokan ablaknyitással szellőztetnek, ezzel is pazarolva az energiát. A szolár rendszer viszont kitűnően működik, márciusustól októberig egyáltalán nincs szükségünk a Távhő Szolgáltató által termelt energiára, hiszen a meleg vizet a kollektorok maradéktalanul megtermelik.
Dunaújváros élen jár a panelfelújításban, az elmúlt hat évben a lakóközösségek több százmillió forintot költöttek lakóépületeikre. Erről (is) beszélt Dr. Kálmán András polgármester a tegnapi sajtótájékoztatóján. Dr. Kálmán András polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról az állami kezdeményezésről, amely az épület-felújításoknak adhatnak újabb lendületet. A panel plusz program elsősorban azoknak kínál alacsony kamatozású hitelt, akik a szükséges önrészt nem tudják előteremteni. A panelfelújítás terén Dunaújváros élenjárónak számít.
A polgármester szerint 1998 óta működteti az önkormányzat a „sziget programot”, mely az épületek felújítására jelentős összegeket mozgatott meg az évek során. A támogatás felhasználható homlokzati és tető szigetelésre, nyílászárók cseréjére, a fűtés korszerűsítésére, pince és lépcsőházi födém szigetelésre. Dr. Kálmán András megfogalmazása szerint Dunaújváros szerencsére korán felismerte, hogy ezen a területen jelentős lépésekre van szükség. 1998-99-ben 55 millió forint támogatást kaptak a lakóközösségek és összesen 83 milliós beruházás valósult meg. 2000-ben 11,4 millió forintos támogatás mellett 38 milliót fordítottak a lakóközösségek épületeik felújítására. 2001-ben 23 milliós támogatás mellett 77 millió, míg 2002-ben 20 milliós támogatással élve 66 millió használhattak fel. 2003-ban 28 millió forint összeghez jutottak a városlakók, kivitelezésre pedig 94 milliót költöttek. A tavalyi adatok szerint 16 milliós helyi szerepvállalás mellett az épületekre 56 millió fordítódott. A hat év leforgása alatt 312 lakóközösség élt a lakóépületeik felújításának lehetőségével, 154 millió forint támogatást felhasználva, összességében 415 millió forint összegű beruházás zajlott.
tags: #dunaujvaros #panelprogram #megvalosult