Egri vár alaprajza 1310
A várdombon eredetileg egy árpád-kori székesegyház állhatott, amit feldúltak a tatárok. IV. Béla várépítési munkája nyomán azonban kiépült egy klasszikus középkori vár, melyet folyamatosan fejlesztettek. A korai vár centrumában a 14-15. században többször is kibővített gótikus székesegyház állt, a várba a 15. század folyamán új paloták és védművek épültek.
A vár középpontjában a székesegyház épülete állt. Tőle Északnyugatra a püspöki palota és azt azt védő Föld-bástya és Tömlöc-bástya magasodott. Északon pedig a Sándor-bástya védte a várat. A székesegyházzal szemközt, nyugati irányban épült fel a Dobó-palota és közvetlenül a várfal mellett kaptak helyet a lakóépületek.
A várdombon eredetileg egy árpád-kori székesegyház állhatott, amit feldúltak a tatárok. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. Lampert püspök a régi székesegyház alapjain egy új, gótikus templomot építtetett.
Mi volt az 1310-es alaprajz jellemzője?
A korai alaprajzot döntően a püspökség központi jellegéből adódó templom-palota-várfal szerkezet határozta meg: a székesegyház és a püspöki palota együttese, a körülölelő kőfal és a hozzákapcsolódó védőtorony- és kapurendszer. A katedrális és mellette a káptalani kerengő, valamint a püspöki palota épületegyüttese száz év alatt készült el, és a vár ekkor még elsősorban egyházi-administratív központként funkcionált.
A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A régészeti kutatások egy a 10-11. század fordulójáról származó rotunda alapjait találták meg. A korai épületek falait sárba rakott kőből építették, a templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.
Alaprajzi elemek és elrendezés
- A székesegyház háromhajós, háromapszisos, keresztház nélküli bazilika elképzelhető elrendezése, melynek főtengelye a vár középvonala felé irányult.
- A püspöki palota a székesegyháztól északnyugatra helyezkedett el, várudvarra néző oldalán emeletes, gótikus boltozatú folyosóval.
- A várfal és annak belső szakaszai: a belső várfalakhoz kapcsolódó lakó- és gazdasági épületek, valamint a várkapuk többszintű védművei az alaprajz meghatározó részei voltak.
Az 1310 körüli funkciók és térhasználat
A vár ekkor nem elsősorban katonai erősségként, hanem püspöki székhelyként és regionális igazgatási központként működött. A püspökség székesegyháza, a Szent Jánosról elnevezett bazilika valószínűleg a 11. század végén épült, ezt és a környező települést a tatárok 1241-ben elpusztították. A tatárjárás után Lambert püspök a IV. Bélától kapott engedély birtokában, az újjáépítés részeként kőfallal vette körbe a püspöki központot.
A püspöki palota és a káptalani intézmények a liturgikus és világi funkciókat egyaránt magukban foglalták: a palota földszinti, gótikus boltozatos termei, a káptalani kerengő és a hozzá kapcsolódó kis kápolnák mind részei voltak az alaprajznak.
Várfalak anyaga és alaprajzi következmények
A kőfalak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa volt, ami könnyen faragható, de könnyű, meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ennek következtében a várfalak karbantartást igényeltek, s bizonyos falszakaszok téli fagykárok után összeomlottak, ami az alaprajzban ideiglenes palánkmódosításokat és pótlásokat eredményezett.
Az alaprajz későbbi átalakulásának okai
A tüzérség megjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult. Perényi Péter és várnagyai az 1540-es években modernizációs munkákat kezdtek: a külső és belső vár kialakítása, kisméretű bástyák építése és a falak megerősítése Alessandro da Vedano tervei szerint alapvetően átformálta az alaprajzot. Varkoch Tamás munkáját folytatta Dobó István is, mikor 1548-ban kinevezték a vár kapitányának.
A legjelentősebb átépítés a vár két részre bontása volt: a Csaby-bástyánál nyugatabbra húztak egy falat, amivel kettészelték a várat. Az új falból keletre előreugrott a székesegyház egykori gótikus szentélye, ezt bástyává alakították át (Szentély-bástya). A külső és belső vár között egy széles és mély árok alakult ki, így az alaprajz több védőzónára tagolódott.
Átalakuló alaprajzi elemek
- Új védőfal és árkok létrehozása a külső és belső vár között.
- Kisméretű körbástyák és újolasz típusú bástyák (Dobó- és Varkoch-bástya) megjelenése a falakon.
- Ókapu, Tömlöc-torony és más kapurendszerek átalakítása a korszerűbb tűzfegyverek elleni védelem érdekében.
Régészeti és történeti források az alaprajz értelmezéséhez
A régészeti kutatások a vár területén egy valószínűleg 10. századi körtemplom maradványait tárták fel, a 11-12. századi román stílusú székesegyház és a mellette álló káptalani épületek alaprajzi nyomai többrétegű települést és építészeti fejlődést jeleznek. A Ferraboscho 1568-as alaprajza a vár külsővári állapotát mutatja, s ez az első hiteles ábrázolás, amely lehetővé teszi a 16. századi átalakítások összevetését a korábbi alapállapottal.
A 19. századi ásatások és a 20. századi régészeti feltárások eredményei (például a 11. századi rotunda és a középkori székesegyház alapjai) kulcsfontosságúak a 1310 körüli alaprajz rekonstrukciójához. A 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait.
Konkrét, alaprajzi adatok a forrásokból
| Eleme | Jelleg/pozíció | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Székesegyház | Középpont | Háromhajós bazilika, gótikus átépítések |
| Püspöki palota | Északnyugat | Gótikus folyosó, várudvarra néző oldallal |
| Külső és belső vár | Osztófalak, árok | 1540-es években kialakítva |
| Bástyák | Különböző égtájakon | Kör- és újolasz típusú bástyák |
Összefoglaló megjegyzések a 1310-es alaprajzról
Az 1310 körüli egri vár alaprajza egy hagyományos püspöki központi elrendezést tükrözött: középen a székesegyház, tőle közelében a püspöki palota és az azt körülvevő kőfal, valamint a várudvar és a hozzá kapcsolódó kisebb épületek. A későbbi évszázadokban bekövetkező hadi modernizációk és az 1540-es években megkezdett osztások, bástyaépítések alaprajzi átrendeződést hoztak, de a 1310-es alaprajzi alapelemek - templom, palota, körbefutó fal - felismerhetők maradtak a vár régészeti nyomaiban.
tags: #egri #var #alaprajza #1310