Egy erdőrészlet több helyrajzi szám: földhasználati szabályozás és önálló erdőgazdálkodási egységek
A magánerdők földhasználati szabályozását több cikkben mutatjuk be, ezek közül most a tulajdonviszonyokról, a földhasznosítás területi alapegységéről, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételről lesz szó. Az ingatlannyilvántartás területi alapegysége a földrészlet, amelyet helyrajzi szám alapján azonosíthatunk be. A földrészlet a művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint a nyilvántartásban további alrészletekre bontható. A földrészlet egészén azonosak a tulajdoni viszonyok.
A földrészlet adatait (például közös tulajdon esetében a tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg) a tulajdonosok neve mellett tüntetik fel, gyakorlatilag egy törtérték formájában (pl. 412/1548). Az ingatlan hasznosítási joga a tulajdonost, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt illeti. A földhasználati szabályozás az egyszerűség érdekében jogosultként általában a tulajdonost említi, de az utóbbi esetben tulajdonos alatt a haszonélvezőt kell érteni. A Polgári Törvénykönyv szerint közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog használatára.
A földhasználati szabályozás speciális erdő- és mezőgazdasági vonatkozásai
- Mező- és erdőgazdálkodási tevékenység több tulajdonos által azonos helyen és időben történő gyakorlása - ezt speciális szabályozás rendezi meg.
- Erdőnek minősül az erdő vagy fásított terület művelési ágú földrészlet vagy alrészlet, ha jogi jelleg erdőként nyilvántartott terület az Országos Erdőállomány Adattárban, és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületként (például az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogviszonyok) nyilvántartott.
- Az erdőgazdálkodási tevékenység jogszerű végzéséhez az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele és a hozzá kapcsolódó hatósági engedélyek szükségesek. Az erdő gazdálkodására a tulajdonos vagy közösen tulajdonolt erdő esetén a tulajdonosi közösség dönthet.
- A megosztott hasznosítás lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok egyes területrészeiket közös használatban adják ki, vagy önálló erdőgazdálkodási egységeket alakítsanak ki; ezek az egységek szélessége átlagosan legalább 30 méter és területük legalább 1 hektár legyen. Ha egy tulajdonos tulajdoni hányadára eső terület ennél kisebb, nem alakítható ki önálló erdőgazdálkodási egység.
- Az önálló erdőgazdálkodási egység jogszerű földhasználója lehet a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója, a tulajdonosok által alapított társaság vagy erdőbirtokossági társulat, illetve harmadik félként a tulajdonosok tulajdonában álló családi mezőgazdasági társaság vagy erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás.
Az erdő védelméről és a közös tulajdonra vonatkozó korlátok
Az erdő védelméről szóló jogszabályok a közös tulajdonú erdőben a tulajdonostársakat érintő teljes körű tulajdonjogi jogokat nem érintik, csak a részjogosítványokra vonatkozó korlátokat állapítanak meg. Ha jogellenes fakitermelés valósul meg, a választható büntető és polgári jogi eszközök között a jogszerű közös használat és a tulajdonjog rendezése a cél. A közös tulajdonú erdőben a fakitermelésre vonatkozó jogvita tipikusan komplex összefüggéseket hordoz.
„Megosztott használat” és az erdőterületek kijelölése
Az előzőek alapján kiépülnek az erdőnek minősülő föld hasznosításának területi alapegységei, az ún. önálló erdőgazdálkodási egységek. Ezeket úgy alakítják ki, hogy a tulajdonosok által kijelölt területek önállóan hasznosíthatók legyenek. Ha a használati rend kialakítása során egy tulajdonos tulajdoni hányadára eső terület kisebb, mint 30 méter vagy 1 hektár, számára nem alakítható ki önálló egység. A kijelölést a Földforgalmi törvény és az Erdőtörvény vonatkozó részei alapján kell elvégezni, figyelembe véve az erdő állományát, korát és formáját. A megállapodások ki kell hogy fogalmazzák a használati rendet és az övezeti beosztást, és térképi ábrázolást is tartalmazzanak.
< tagimg>Infografika: Az erdőgazdálkodási egységek kijelölése és kapcsolataiAz eljárások és a döntéshozatal rendje
- A használati megosztás megállapodása a tulajdonostársak egyszerű többségével jön létre; ha az egy-tized (10%) vagy annál kevesebb ellenzés van, akkor minősített többség szükséges (2/3 arány).
- A használati megosztásról szóló megállapodás része a térképi ábrázolás, amelyet 30 napnál nem régebbi hiteles erdészeti térképpel és erdészeti szakemberrel készíttetnek el. A megállapodást aláíró tulajdonosoknak a térképmásolatot is alá kell írniuk.
- A megállapodás létrejöttéhez szükséges hozzájárulás megfogalmazható úgy, hogy a használati rend egy egységben egy személy közvetlen hasznosítására kerüljön át.
- Az erdőgazdálkodói bejelentkezés az erdészeti hatóság előtt történik; az önálló erdőgazdálkodási egység bejegyzése lehetővé teszi a későbbi többlethasználati megállapodások megkötését is.
Miért lehet hasznos a használati megosztás?
A használati megosztás lehetőséget ad arra, hogy erdőgazdálkodási tevékenységeket összehangoljanak több tulajdonos között. Ugyanakkor a gyakorlatban a megosztások gyakran bonyolultak és költségesek lehetnek, és hosszú távon konfliktusokat okozhatnak a tulajdonosi jogok és a használati jogok viszonyában. A nak.hu javaslata szerint ha a tulajdonosok hosszú távon szeretnének berendezkedni a területileg megosztott erdőgazdálkodásra, akkor érdemes lehet ezt az osztatlan közös tulajdon felszámolásával biztosítani. A közös tulajdonban álló erdők gyakran akadályozzák a zökkenőmentes erdőgazdálkodást és a hatékony haszonvételt, de a megosztás hiányában is lehetnek problémák (például az egységek közötti bejárás és kötelezettségek rendezése).
Gyakorlati tanácsok az ingatlan megvásárlói és tulajdonosai számára
- Előzetesen érdemes minden erdőhasználati és erdőtervi adatot ellenőrizni az erdészeti hatóságnál, és a földhivatalnál is. A megtörtént és tervezett munkákat be kell jelenteni a hatóságoknál, hogy a további jogi lépések zökkenőmentesen menjenek.
- Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételének megléte és a hozzá kapcsolódó határozatok fontosak az elővásárlási jogok, a használati jogok és a területi megosztás szempontjából.
- Amennyiben a vevő szeretne erdőt használatba venni, érdemes mérlegelni a többlethasználati megállapodás lehetőségét, vagy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, hogy hosszú távon elkerülhetők legyenek a jogviták.
- Az erdőgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges engedélyezési és bejelentési kötelezettségek betartása kiemelten fontos a jogkövető üzemeltetés érdekében.
Összefoglaló tipikus esetekre és gyakori kérdésekre
Termőföldtulajdonként gyakran felmerül a kérdés: erdőnek minősül-e a terület, és mely jogszabályok vonatkoznak rá? Az erdő minősítése esetén az erdőtörvény és a Natura 2000 szabályozás hatálya alá tartozó területek is felmerülnek, de a település belterületén az erdőtörvény hatálya csak az erdészeti hatóság által erdőként nyilvántartott területekre terjed ki. A földhivatali nyilvántartás mellett az Erdőtérkép is fontos információforrás, amely online megtekinthető az erdészeti hatóság adatszolgáltatásán keresztül, bár nem közhiteles.
Az erdőgazdálkodó jogszerű tevékenysége és a tulajdonosok közti jogviszony rendezése kulcsfontosságú a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Ha pedig a tulajdonosok úgy döntenek, hogy használati megosztást alkalmaznak, a megállapodás jogszerűségének és átláthatóságának biztosítása minden résztvevő érdekét szolgálja. A komplex szabályozás miatt tanácsos mind a jogi, mind a szakmai oldal szakemberrel történő egyeztetése.
Az erdőtípusú területek esetében pedig különösen fontos, hogy a területek legalább 30 méter szélesek és 1 hektárnál nagyobbak legyenek az önálló erdőgazdálkodási egység létrejöttéhez, és hogy a hatáskörök tisztán legyenek elosztva a tulajdonosok között. Az egységek kijelölésekor figyelembe kell venni az erdő állományának korát és alakját, és szükség lehet szakmai értékelésre az értékelés és a megállapodás megfogalmazása érdekében.
Vidékességek 6. rész: Erdőgazdálkodás
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #egy #erdoreszlet #tobb #helyrajzi #szam