Egy személy több lakás közös képviselőként: jogosultságok, feladatok és felelősségek

A közgyűlés a legfontosabb szerve a társasházaknak, ez a legfőbb döntéshozó szerv, mely a tulajdonostársakból áll. A közgyűlésen szavazással döntenek érdemi kérdésekben. Fontos, hogy a tulajdonosok azok, akik az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepelnek, lakásbérleti szerződés még nem ad a közgyűlésen való megjelenésre jogosultságok, ellenben a tulajdonos meghatalmazottjaiként részt vehetnek az üléseken. Közös képviselő lehet bármely tulajdonostárs, társasházkezelőcég vagy ingatlankezelői jogosultsággal rendelkező cég. Azonban nem lehet egy társasház közös képviselője sem, aki büntetett előéletű, a közös képviselői tevékenységét érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett fizetési kötelezettségének nem tett eleget és ezt jogerősen megállapították, illetve az az üzletszerűen társasházkezelői vagy ingatlankezelői tevékenységet végző cég sem, aki nem rendelkezik a szükséges szakképesítéssel és nincs e tevékenysége bejelentve. A számvizsgáló bizottságnak tanácskozó szerepe van, nem végez képviseleti ellátást vagy társasházkezelést.

Az éves beszámolót kell véleményezniük, ahhoz írásban, szóban hozzátenni a meglátásaikat, az ellenőrzésekről szóló beszámolást. Ellenőrizni tudják a havonta kifizetett számlákat, a banki számlakivonatot, illetve bármit, ami a társasházzal kapcsolatosan adminisztrációs, pénzügyi, ügyintézési feladatot ölel fel (pl. adatkezelést, könyvelést, számlákat, szerződéseket, pénzkezelést, banki mozgásokat, stb.).

Lehet egyszerre közös képviselő és társasházkezelő? A Társasházi törvény határozza meg a közös képviseletre és a társasházkezelésre vonatkozó legfontosabb szabályokat. A közös képviselő a társasház választott tisztségviselője. Általában megbízási szerződés alapján látja el a feladatait, nagyon ritkán munkaszerződéssel. A jogviszonya a közgyűlés általi megválasztással és a tisztség elfogadásával jön létre. A közös képviselő megválasztását követően vele közös képviseleti megbízási szerződést kell kötnie a társasháznak, mely kiterjed a közös képviselő díjazására is. A társasházkezelő nem része a társasház szervezetének, hanem a társasház megbízottja. A közös képviselő és a társasházkezelő között fontos alapvető különbség, hogy a közös képviselet ellátását a törvény jelenleg nem köti szakmai képzettséghez, míg a társasházkezelői tevékenység végzése kizárólag üzletszerűen, szakképesítés birtokában lehetséges.

Előfordulnak olyan esetek, amikor a két tevékenység egyes szempontjai elhatárolása alapos megfontolást igényelnek. A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. A közös képviselő tehát társasházkezelői szakképesítés és külön erre vonatkozó megbízási szerződés birtokában elláthatja a társasházkezelői feladatokat is. Ebben az esetben a szerződésének tartalmaznia kell a Társasházi törvény 52. Egy társasházkezelő is lehet közös képviselő. A közös képviselő a társasház törvényes képviselője, akinek a feladatai alapvetően szervezési, műszaki és gazdasági jellegűek. Feladatait laikusként is végezheti, mégis számos műszaki, technikai, gazdasági, jogi kérdéssel kell tisztában lennie. Az ő feladata a társasház működéséhez szükséges szakértők bevonása (vállalkozók, megbízottak könyvelők, tanácsadók).

h) A külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. j) Éves elszámolást készít a Társasházi törvény 48. Társasházkezelés, ingatlankezelés tevékenységek az egyik meghatározó eleme az üzletszerűség. Mit jelent ez? Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A tevékenység végzésének feltételeit a 499/2017. (XII. 29.) Korm. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja van. Egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A Kormányhivatal az üzletszerű társasházkezelői vagy az üzletszerű ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A hatóság a nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel teljesíti. A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek, Célja az általános tájékoztatás. A társasházak részére teljes körű jogi szolgáltatást nyújtunk.

A közös képviselő a társasházi közösség szervezeti képviselője. Közös képviselő szerepet csak államilag elismert végzettséggel lehet betölteni. Lehet természetes, illetve jogi személy is. A törvény nem követeli meg azt, hogy a közös képviselő tulajdonjoggal rendelkezzen az általa képviselt társasházban, mint ahogyan azt sem, hogy a közösség ügyintézését csak természetes személyként lehetne ellátni. A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az első közös képviselő megválasztására az alakuló közgyűlésen kerül sor, amelyet az alapító okirat elfogadásától számított 60 napon belül kell összehívni. A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve. A képviseleti jogviszonyt nem a megbízási szerződés keletkezteti, hanem a közgyűlési határozat és annak közös képviselő általi elfogadása. A társasház és a közös képviselő közötti jogviszonyt tehát e jognyilatkozatok keletkeztetik, megbízási szerződés kötése tehát korántsem kötelező. Megjegyzendő, hogy a közös képviselő eljárása külön megbízási szerződés kötése nélkül is a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint ítélhető meg. Ugyanakkor praktikus okokból gyakran előfordul, hogy közgyűlési határozat mellett szerződéskötésre is sor kerül, erre maradéktalanul meg van a lehetőség. Igen. A közös képviselő a társasház életében egy nélkülözhetetlen szerep.

A társasházi törvény 27. szerint a társasháznak egy közös képviselője lehet. Amennyiben a társasház tulajdonosai látják el a feladatot, úgy intézőbizottságot kell alakítani. A közös képviselő fő feladatának a társasház gördülékeny működése iránti kezességvállalás minősül, mely közös célok, érdekeltségek és szempontok érdekében a közös képviselőre különféle intézkedések elvégzései hárulnak, tehát a közös képviselet feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok előkészítése, végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. A napi ügyintézés a törvényben külön nem kerül kifejtésre, azonban annak egy része a Tht. A társasházi törvény értelmében a felmentett közös képviselő a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok elvégzésével és díjazás ellenében köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. Ezen időszakra a határozatban lehetséges korlátozni a régi közös képviselő jogosítványait. Szakmai cikkünk tájékoztató jelleggel készült, mely nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadásnak.

Közös képviselet jogi alapelvei

Miért fontos a jó közös képviselet, ha társasházban lakunk? Ki lehet közös képviselő, mik pontosan a feladatai és miben számíthatunk a segítségére lakóként? A közös képviselő röviden nem más, mint a társasház szervezeti képviselője. A megnevezés azonban nem feltétlenül utal csak egy valós személyre, mert jogi személy vagy cég is elláthatja ezeket a tevékenységi köröket. Ennek eredményeként egyre gyakrabban láthatunk olyan társasházakat, ahol a közös képviseletet Bt. vagy Kft. látja el. A közös képviseletet és a társasházkezelést a Tht. szabályozza, és 2003-ban született törvény írja le a feladatokat, amelynek alapján a közös képviselő ellátja a közösség ügyintézését és felelős a pénzügyekért. Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a közös képviselet és a társasházkezelői tevékenység nem ugyanazt jelenti! A hatályos törvény szakmai végzettség megszerzését kizárólag az üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetve üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység esetében teszi kötelezővé. Szakképesítést csak annak kell szereznie, aki üzletszerűen folytat társasházkezelői tevékenységet. A közös képviselő megválasztása a közgyűlés által történik. Ahogy feljebb már említettük, közös képviselőnek alapvetően bármelyik tulajdonostárs vagy bármilyen, üzletszerűen társasházkezelői, illetve ingatlankezelői jogosultsággal rendelkező személy, vagy cég megválasztható, ehhez pedig elegendő egyszerű többség, vagyis a jelenlévők 50%-a plusz egy szavazat. Ha a lakók nem találják megfelelőnek a közös képviselőt, közgyűlésen, egyszerű többséggel bármikor felmenthetik a feladat alól. A közös képviselőknek nincs törvényileg meghatározott díjazása, ezt mindig az adott ház közgyűlése dönti el és a közös költség tartalmazza. A közös képviselő feladatainak rögzítését a törvény előírása szerint az adott társasház Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) kell, hogy tartalmazza. A hat vagy kevesebb lakásból álló társasházi közösségeknek azonban ez nem kötelező, ők dönthetnek úgy, hogy a Társasházi törvényben leírtakat és a Ptk. A közös képviselő feladata és felelősségei közé tartozik, többek közt, hogy előkészítse és végrehajtsa a közgyűlés határozatait, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és az SZMSZ rendelkezéseinek. Minden szükséges intézkedést meg kell tennie az épület fenntartásának biztosítása érdekében, képviselnie kell a társasházat jogi ügyekben és együtt kell működnie a helyi jegyzővel és a hatóságokkal. A lakókkal kapcsolatban neki kell közölnie a tulajdonostársakkal a meghatározott közös költségeket, egyéb fizetendő kötelezettségeket, besedni azokat, valamint szükség esetén végrehajtási lépéseket tenni, behajtani a tartozásokat. A közös képviselőnek nincs hatósági jogköre. Mivel maga a társasház nem jogi személy, egy peres ügyben jogképessége csak a társasház tagjainak, vagyis a tulajdonosközösségnek van. Ezeknek az ügyeknek a képviselete itt magába foglalja a közös képviselő írásbeli és szóbeli nyilatkozatainak megtételét. A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni. A tevékenységi körében a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. Ugyanakkor például olyan esetben, ha a közös képviselő hátralék behajtása érdekében nem intézkedik, őt terheli a kártérítés felelőssége. A fentiekből látszik, hogy a közös képviselő feladatköre rendkívül összetett. Lakóként fontos tisztában lenni azzal, hogy a közös képviselő munkája milyen nagy mértékben befolyásolja a mindennapi életünket! Gyakori panaszok közé tartozik, hogy a közös képviselő elérhetetlen, problémás vele a kommunikáció, hiszen annyi társasházat kezel, hogy egyszerűen elaprózódik a figyelme.

Gyakorlatban elérhetőség és felelősség

A közös képviselő jogai és kötelezettségei

Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy gazdálkodni egy közös képviselő is csak abból tud, amilye van: ha nem áll rendelkezésére elegendő erőforrás vagy tulajdonosi hajlandóság, akkor nem fog tudni csodát tenni. Ugyanakkor azt jogunkban áll elvárni tőle, hogy értsen ahhoz, amit csinál: bánjon becsületesen a rá bízott pénzzel és vagyonnal, fejlessze azt. A közös képviselő felmentésére a társasház legfőbb szerve, a közgyűlés jogosult, amelynek minden tulajdonos a tagja. A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő azonban az ügyvitel folyamatosságának biztosítása érdekében a közgyűlés határozata alapján köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított 90 nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. A rendes felmentés mellett a közgyűlés azonnali hatállyal is felmentheti a közös képviselőt és visszavonhatja a társasház-kezelői megbízatását. Ez abban az estben lehetséges, ha a közös képviselő valamelyik súlyos kötelezettségét mulasztotta el. A közös képviselő leváltásának menete a közgyűlés összehívásával kezdődik. Ezt a közös képviselő teheti meg, így őt kell írásban tájékoztatnunk arról, hogy a közgyűlésben miről szeretnénk dönteni.

A Társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a helyi jegyző látja el. Amennyiben egy tulajdonostárs magánszemély látja el a közös képviseleti feladatokat, a Társasházi törvény alapján nem kell meghatározott szakképesítéssel rendelkeznie. Amennyiben azonban egy gazdasági szervezet látja el a feladatokat üzletszerű tevékenység keretén belül, akkor az OKJ 52: Társasházkezelő és az OKJ 54: Ingatlankezelő képesítések kötelezők. A szakképesítés megszerzését előíró kötelezésre akkor van lehetőség, ha a közös képviselő a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellát. Ez a feltétel szinte minden esetben adott, hiszen a közös képviselő jogkörében eljárva köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. Ez a kötelezettség tulajdonképpen azonosítható a társasházkezelői feladatokkal - vagyis már szakképesítést igényel. A közös képviselőnek azért is érdeke egy ilyen képzés elvégzése, mert feladatai sokrétűsége miatt nagyon könnyedén tud olyan hibát véteni, amiért aztán saját vagyonával kell felelősséget vállalnia. Az ilyen képzéseken a résztvevők alapvető információkat szereznek a társasházak kezelési és fenntartási folyamatairól, illetve segítséget kapnak gazdálkodási tevékenységük ellátásához. A közös képviselő feladati közé tartozik az SZMSZ és alapító okirat, továbbá minden jegyzőkönyv, irat, formula és nyomtatvány kezelése, amely a társasház bármely ügyéhez kapcsolódik. A közös képviselőnek rendszeresen tájékoztatnia kell a lakókat a közös költség befizetéséről, javítások, kár elhárítása esetén cégekkel, közszolgáltatókkal kell tárgyalnia - de milyen formában tudja ezt megtenni? Számos olyan cég létezik a piacon, akik a közös képviselőknek nyújtanak segítséget előre elkészített formanyomtatványokkal, sablonokkal - így könnyítve meg a munkát. A közös képviselő választott tisztségviselő, a társasház szervezetének része.

Közgyűlési határozatok előkészítése

Képviselet, nyilvántartások és feladatok

25 lakás feletti társasház esetén minden esetben kötelező, ellenkező esetben ajánlott. Ezt az SZMSZ-ben kell előre lefektetni, és ezek szerint eljárni. A közös képviselőknek nincs törvényileg meghatározott díjazása, ezt mindig az adott ház közgyűlése dönti el és a közös költség tartalmazza. Alapvetően a közös képviselő felel a társasház karban- és rendben tartásáért. Feladati rendkívül összetettek, sokrétűek és felelősségteljes munkakörről beszélünk, így tisztában kell lennünk vele, hogy nem való mindenkinek. A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (Tht.) meghatározott feladataikon kívül számos napi teendővel kell megbirkózniuk és az általuk kezelt társasházakban élő különféle embertípussal kell megtalálniuk a közös hangot. Mostani írásunkban a közös képviselő megválasztásával, tevékenységével és felelősségi körével foglalkozunk. A társasház szervezetében a közösség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

SZMSZ és alapító okirat jelentősége

A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve. A képviseleti jogviszonyt nem a megbízási szerződés keletkezteti, hanem a közgyűlési határozat és annak közös képviselő általi elfogadása. A társasház és a közös képviselő közötti jogviszonyt tehát e jognyilatkozatok keletkeztetik, megbízási szerződés kötése tehát korántsem kötelező. Megjegyzendő, hogy a közös képviselő eljárása külön megbízási szerződés kötése nélkül is a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint ítélhető meg. Ugyanakkor praktikus okokból gyakran előfordul, hogy közgyűlési határozat mellett szerződéskötésre is sor kerül, erre maradéktalanul meg van a lehetőség. Igen. A közös képviselő a társasház életében egy nélkülözhetetlen szerep.

A közös képviselőnek nincsen kizárólagos jogköre a harisnyás részletekben, de a közösség érdekeit védő intézkedéseket el kell fogadtatnia, és felelősséggel tartozik a jogszerű eljárásért. A jegyző felügyelete alatt álló közösségek esetében a jegyzői felügyelet biztosítja a jogszerű működést és szükség esetén a hatósági beavatkozást.

tags: #egy #szemely #tobb #lakas #kozos #kepviselo

Népszerű bejegyzések: