Kiapati Rendezési Terve: Történelem, Kultúra és Táji Megőrzés Közösségi Tervezéssel
A tervezési terület 3 hektáros (körülbelül 30 000 m2), s a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, ennek megfelelően körültekintő és összetett tájépítész tervezői munkát igényelt a feladat, több szakági tervezővel együttműködésben. A település méretéből és szerkezetéből adódóan nem rendelkezik közkert, közpark jellegű területtel, jelenleg nem adott helyben tágas és kényelmes, többfunkciósan használható közösségi tér, szabadtér. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása célja az egységes karakterű területekre vonatkozó követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése érdekében.
A történelmi hátteret meghatározó környezet
A Diskay család a környéken több birtokot is birtokolt, például a Zánkán és Kővágóörs közelében. A 18. századtól ismert, a major nevei felbukkannak a korabeli térképeken Diska major vagy Diska puszta néven. A terület korai nevesítése és a major fejlődése nyomot hagyott a mai tájépítészeti koncepciókban. A 18. század végéről és a 19. századból származó térképi és közigazgatási adatok a Diskay-család idejéhez kötik a hely történelmi fejlődését, a major újraszervezéseit és a földosztásokat. A 19. század folyamán a majorban végbement fejlesztések tükröződnek a térképeken és a későbbi térbeli változásokban is. A történeti emlékek szerint például 1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel telepítette újra Zánkát.
A megőrzésre és fejlesztésre vonatkozó jogi keretek
A Kisapáti település képe védelme érdekében a helyi rendelet célja a településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékeinek védelme és bemutatása. A helyi védelem alá vont építészeti örökség elemei a település történelmi arculatának megőrzését szolgálják, és a közösség érdekében bemutatandók. A rendelet előírja a helyi értékek nyilvántartását, megőrzését és a védelmi intézkedések végrehajtását. A kiválasztott területek a 2. és 3. mellékletekben kerülnek rögzítésre, és a védett értékekre vonatkozó döntések szakértői vélemények alapján születnek meg.
A védelmi rendszer fő elemei
- A helyi védelem feladata a védendő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása és nyilvántartása.
- A védett értékek megőrzése érdekében a tulajdonosok kötelesek a karbantartást és a fenntartást ellátni, és a településképhez illő formában hasznosítani azokat.
- Az egyedi védelem a település jellegzetes arculatát meghatározó elemekre terjed ki, amelyek részleteit a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.
A településképi szempontból meghatározó területek lefektetése
Kisapáti teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely több alrészre tagolódik: központi lakóterület, új és átalakuló területek, különleges területek, szőlőskertek, Szent György-hegyi erdők és egyéb területek. A 2. melléklet tartalmazza a védett településrészek lehatárolását. E területek megjelölése lehetővé teszi a település karakterének egységes fenntartását és a beépítés következetes szabályozását.
A területi építészeti követelmények rendszere
A településkép védelme érdekében a belterületi ingatlanok és az épületek kialakítása a megőrzött tájkarakterhez igazodjon. A külterületi épületek és létesítmények elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összhangot és a tájba illesztést kell szem előtt tartani. A szőlőskertek és a Szent György-hegyi erdő övezeteiben különleges előírások vonatkoznak az építmények elhelyezésére és méretére, hogy a természeti környezet megőrzése mellett identitást adó táj maradjon meg.
Központi lakóterület, új és átalakuló területek követelményei
- Az építési vonal a tömbhöz tartozó utcaszakasz épületeinek utcai vonalához igazodjon; ha a szomszéd telkek beépítetlenek, az utcai beépítés a meglévő vonalhoz igazodjon.
- A már meglévő, kialakult beépítésű területeken az új épületek padlóvonalának a szomszédos épületek földszinti padlóvonalához kell igazodni.
- A lakótelkek utcai határán csak maximum 1,20 m magasságú tömör kerítés és maximum 50 cm magas lábazat engedélyezhető; az utcai kerítés legyen áttört és növényzettel kísérve.
- Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó elemeket kerülni kell, és 0,60 m-nél magasabb növényzet ültetése tilos a sarkoknál.
Különleges területek és közgazdasági korlátozások
- Gazdasági területeken csak 1,50-2,20 m magas áttört kerítés engedhető, kerítéshez növénytelepítés ajánlott.
- A közigazgatási területen 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épület nem megengedett; a meglévőhöz igazodó gazdasági és szolgáltató létesítmények támogathatók, ha homlokzati architektúra és anyaghasználat illeszkedik a településképhez.
Szőlőskertek és egyéb területek sajátosságai
- Szőlőskertek területén az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően, a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni; külterületeken kerítés nem építhető, szőlőkordonnal határolható meg a terület.
- A szőlőskertek területén a tetők hajlásszöge 38-45 fok között legyen, a toló- vagy mobil létesítmények tiltottak; tilos a bitumenes zsindely alkalmazása.
A védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
- A védett értékekre alkalmazni kell a rendelet további vonatkozó településképi követelményeit, és ha egy épületrész védetté nyilvánított, a többi épületet is ehhez az arculathoz kell igazítani a beépítés során.
- A védett érték korszerűsítését úgy kell végrehajtani, hogy a jellegzetes elemeket megőrizze, és a tetőforma, tömeg, nyílásrendszer, homlokzati tagolások megőrzésre kerüljenek.
- A védett építményeket hagyományos tömegükben kell megtartani, az épületek felújítása során a védettséghez kötődő jellegzetességek nem módosíthatók.
Gyakorlati hatások a tervezésre és közösségi részvételre
A KTT (Közösségi Tértervezés Tanács) program három pilléren alapul: egyhetes őszi alapozó képzés, nyolchónapos terepmunka közösségi tervezési folyamat, és a helyi lakosok bevonására épülő nyári építőtáborok. A program célja a helyi igények felmérése, a döntési helyzetek támogatása és a közösségi építmények megvalósításának előkészítése. A falubeliek és a hegyiek aktív részvétele hozzájárul a konkrét helyszínek alapos megismeréséhez, mint a focipálya, Gesztenyés park, Hősök kertje, Kultúrház és egyéb közterületek történeteinek megértése. A terv részletesen lefekteti a közösségi terek fejlesztésének módszertanát és a közösségi építmények megvalósításához szükséges lépéseket a Kisapáti község ökológiai és kulturális örökségének megőrzése érdekében.
A program 2023-ban Veszprém megyében és a VEB 2023 EKF évében valósult meg, mely a helyi társadalom részvételének és a közösségi tervezés módszereinek kiemelt elismerését jelentette. A helyi önkormányzat kötelezettsége a településképi védelem fenntartása és a védett értékek nyilvántartásának vezetése, a lakosság érdekében történő tájékoztatás és közös döntéshozatal támogatása.
Védett értékek nyilvántartása és jogi keretek
A Kisapáti Község Önkormányzatának rendelete szerint a helyi védelem alá helyezés és annak megszüntetése írásban kezdeményezhető. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező adatait, a védendő érték leírását és helyét, a dokumentálás szükségességét, illetve indokolását. A testület 60 napon belül hoz döntést, és értesíti a feleket. A nyilvántartott helyi védett értékek nyilvánosak és hozzáférhetők a Hivatalnól.
Összefoglaló a tervezési elvekről
A rendezett településkép érdekében a beavatkozások során a hagyományos építészeti tömeg, a természetes anyagok és a helyi színárnyalatok hangsúlyoznák a terület jellegzetességeit. A kerítések és növényzet tervezésekor a látótávolság és a gyalogos-közlekedés biztonsága, illetve a táj harmóniája legyen elsődleges. A beépítéseknek és a zöldfelületeknek összhangban kell állniuk a településkép-védelmi követelményekkel, miközben a közösségi terek fejlesztése lehetőséget teremt a helyi közösség aktív részvételére és a történelmi örökség megőrzésére.
tags: #kiapati #rendezesi #terve