Az egyensúly képessége építéssel: gyakorlatok, elmélet és a preventív hatások összefüggései
Az egyensúly képessége nem állandó és nem egyforma mindenkinél. Gyermekkorunkban fokozatosan fejlődik, míg idősebb korunkra leépül. Sokat tehetünk azonban, ha időben elkezdünk foglalkozni az egyensúlyozás fejlesztésével. Talán pont egy csúnya öregkori csonttörést kerülünk el vele, ha nem hagyjuk leépülni az egyensúlyunkat.
Az idősödés gyakran vezet az egyensúly elvesztéséhez, ami az esések és csonttörések kockázatát is jelentősen növeli. Ám a chicagói Feinberg Orvosi Egyetem kutatása szerint más következményei is vannak a leromlott egyensúlyozó képességnek. Az idős emberek egyensúlyzavarai a fizikai aktivitás szintjének csökkenéséhez vezetnek, hiszen nem mernek mozogni az emberek.
Fülfertőzések, szédülés és bizonyos antidepresszánsok, allergia elleni gyógyszerek és fájdalomcsillapítók is vezethetnek az egyensúlyi funkciók problémáihoz. Mindig el kell látogatni az orvoshoz, ha hirtelen egyensúlyzavarokat tapasztalunk, hogy kizárjuk a súlyosabb betegségeket. Az egyensúlyozó képesség gyengülése a húszas éveink közepén kezdődik. Az erősítő edzés azonban bármilyen életkorban tud javítani a helyzeten.
Gyakorlatok és módszerek az egyensúly fejlesztésére
Egy koreai egyetemi kutatás eredményei szerint a láb gyengesége hatással van az idegrendszerre. Ha erősítjük a láb izmait, jelentős javulást tapasztalhatunk az egyensúlyozás terén is. Az egyszerű egyensúlyozó gyakorlatok, melyeket a kisgyerekekkel szoktak végeztetni, bármelyik életkorban hatásosak. Emeljük fel egyik lábunkat és hajlítsuk be a felemelt láb térdét. A tartólábat enyhén hajlíthatjuk, ha nagyon erős feszülést érzünk a térdünknél. Közben koncentráljunk magunk előtt a padlón negyvenöt fokos szögben egy stabil pontra, ez segíti az egyensúlyozást. Ha úgy érezzük, hogy stabilan állunk, csukjuk be a szemünket. Az embernek általában az egyik lábával jobban megy a gyakorlat, mint a másikkal, ügyeljünk rá, hogy a gyengébb oldalunkat is erősítsük.
Egy egyszerű fürdőszobai fellépőt vagy lépcsőt is használhatunk az egyensúly fejlesztésére. Álljunk rá lassan, kontrollált mozdulattal a lépcsőfokra, majd lassan zárjuk hozzá a másik lábat is. Ezután lépjünk le, és most a másik lábbal is végezzük el a gyakorlatot. Ha nehezíteni szeretnénk, használjunk magasabb fellépőt. Üljünk egy fitballra úgy, hogy a lábunk leér a földre, a karok pedig a törzs mellett leengedve legyenek. Emeljük fel a jobb lábunkat, miközben a bal karunkat vállmagasságig emeljük oldalt. Ezután térjünk vissza a kiinduló helyzethez, és ismételjük el a másik oldalra is. Mindkét oldalon tízszer végezzük el a gyakorlatot.
Az olyan gyakorlatok, mint például a kitörés vagy a guggolás erősítenek, javítják a mozgékonyságot és hatékonyak az egyensúly fejlesztésére is. Ám nagyon fontos, hogy szabályosan végezzük ezeket a mozdulatokat. Hasznos, ha először edző segítségét kérjük, hogy megtanítsa, tudatosítsa a testünk különböző tájait, hogy ösztönössé váljon a csípő, a térdek és a hasizom megfelelő helyzete ezeknél a gyakorlatoknál.
Alapelvek a kondicionális képességek összefüggésében
Kondicionális képességeink az erő, a gyorsaság és az állóképesség, melyek sohasem egymástól függetlenek, hanem egymással, az ízületi mozgékonysággal (hajlékonyság), illetve a koordinációs képességekkel (gyorsasági koordináció, mozgásérzékelés, egyensúlyozás, ritmusképesség, reakció-reagálás képesség) is szoros összefüggésben állnak és együttműködnek. A három alapvető kondicionális képesség mindegyike szerephez jut a szabadidős sportokban, emiatt fejlesztésük a fittségi sportolók számára ugyanolyan fontos, mint versenysportolók körében, és meg is oldható, azonban a lehetőségek korlátozottak: nyilvánvaló, hogy aerobicórák látogatásával nem érdemes súlyemelő versenyre készülni, ahogyan maratoni futásra sem, annak ellenére, hogy az aerobic eszközeivel állóképesség- és erőfejlesztésre is van lehetőségünk.
Mindenképpen tisztáznunk kell, hogy mik a céljaink, milyen területen, milyen képességünket illetően szeretnénk fejlődni, és milyen mértékben, csak ezután tudjuk a megfelelő sportot vagy gyakorlatokat kiválasztani. A gyorsaság az a képesség, mellyel az adott feltételek mellett képesek vagyunk a mozgások lehető legnagyobb sebességgel történő végrehajtására. A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képességét hosszan tartó erőkifejtésnél állóképességnek nevezzük. A jó állóképesség együtt jár a sportmozgás, verseny, edzés, stb. utáni gyors regenerálódó képességgel is.
Az erő, az izomzat és a csontrendszer kapcsolata
Az állóképesség függ: a keringés, a légzőszervek, az anyagcsere és az idegrendszer működésétől, a jó mozgáskoordinációtól, pszichikai adottságoktól. Az erő fogalma és legismertebb formái a Fizikai értelemben vett mechanikai munkavégzés és az izomerő/erő-állóképesség kapcsolatában érthetők meg. A gyermek- és serdülőkorban a rezisztenciaedzések és a gravitációval szemben végzett aktivitások mind pozitív hatással vannak a csontozat állapotára, és a csontsűrűségre is nagy hatással van a testmozgás és a táplálkozás összhangja.

A rendszeres erősítés és neuromuszkuláris edzés szerepe gyermek- és serdőkorban
A megfelelően felépített rezisztenciaedzés és gravitációval szemben végzett aktivitások pozitív hatásai közé tartozik az izomerő növekedése, a testösszetétel javulása, a betegségek kockázatának csökkenése, a csontozat erősödése és a pszichés jóllét növekedése. Fontos, hogy az erőfejlesztés életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodjon, és hogy a szakemberek felügyelete alatt történjen. A fiatalok esetében hetente többszöri edzés javasolt, de mindig mértékletes és személyre szabott legyen.
Az erőfejlesztés jellegzetességei gyermek- és serdőkorban: az izomerő és a gyorserő fejlődése szorosan összefügg a neuromuszkuláris éréssel, hormonális tényezőkkel, és a testmagasság növekedésével. A pubertás előtti erőgyarapodás főként az idegrendszer érése, a neuromuszkuláris kontroll fejlődése által történik, míg serdülőkorban a hormonális tényezők dominálnak. A gyorserő fejlesztésének módszerei között számos lehetőség található, például ugrások, sprintek, dinamikus gyakorlatok, azonban a terhelés adagolását minden esetben az életkornak és fejlettségnek megfelelően érdemes megtervezni.
tags: #egyensulyozas #kepessege #epitessel
