Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár: épület, történet és jelentőség a Budai Campuson
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Ferenciek terén található, és közel kétmillió dokumentumával a főváros harmadik legnagyobb könyvtára. A 450 éves múltra tekintő intézmény története szorosan összefonódik a magyar kertészettudomány és felsőoktatás fejlődésével, sőt a Budai Campus történetében is meghatározó szerepet játszik. A belső terek gazdag historizmus és eklektika elemeit hordozzák, kiemelve a Nagyolvasótermet és a díszteremben megjelenő Lotz-freskókat.
A belvárosi épület fő vonásai és tervezői örökség
Az Egyetemi Könyvtárépület 1873 és 1876 között épült a belvárosi Egyetem téren, Szkalnitzky Antal tervei alapján. Az épület a 19. századi historizmus és eklektika stílusában készült, tömegformálása szimmetrikus és kiegyensúlyozott, középen hangsúlyos bejárattal. A belső tér szervezése a könyvtári funkciók és a reprezentáció egyensúlyára épül, ahol a központi tér az épület legjelentősebb belső tere, a nagy olvasóterem.
A Nagyolvasóterem vitathatatlanul az Egyetemi Könyvtár legszebb terme, 228 nm alapterületű és 15 méteres belmagasságú. A freskók Lotz Károly alkotásai, allegorikus alakokon keresztül a tudomány és a művészet eszméjét jelenítik meg. A bejárat feletti életnagyságú portré Than Mór alkotása, amely I. Erzsébet kori kort idéz.
Építészeti háttér és a külső homlokzat
A könyvtár- és levéltárépület 1873 és 1876 között épült a belvárosi Egyetem téren. Az épület tömegét a szimmetria és a klasszikus kompozíció jellemzi, a középponti bejárat a reprezentatív középületek elveit követi. A külső homlokzat tengelyes szerkesztésű, a mosott kavicsburkolat részletekben és a terméskő, műkő, vakolt részekben gazdag. Az utcai homlokzaton kiemelt hangsúlyt kap a részletezett anyaghasználat, míg a belső udvari homlokzatrészeknél inkább a funkcionális megoldások dominálnak.
A belső tér és a díszterem
A belső tér központi eleme a nagy olvasóterem, amely monumentális méreteivel és díszítésével a könyvtár reprezentatív funkcióját hangsúlyozza. A földszinti és emeleti terek közötti kapcsolatot a falsíkok és üvegezett részletek vezérlik, míg a mozaik- és freskók a tudomány és a művészet összefonódását szemléltetik. A lépcsőházak és a folyosók fényviszonyait üvegetek és kannelúrás oszlopok segítik, a keletkezési korra jellemző részletek pedig megőrzik a történeti atmoszférát.
Az intézmény története: a kertészetből egyetemig
A Budai Arborétum és a hozzá kapcsolódó épületek története szorosan összefonódik Entz Ferenc nevével. 1859-ben költözött a Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet a Gellérthegyre, amelyet később az OMGE állami kezelésbe vett Budapesti Magyar Királyi Állami Vinczellérképezde néven. A kerület fejlődése és az iskola továbbfejlődése szálai mindig a növénynemesítés, a kertészet és a szőlészet oktatásához vezettek. A 20. században az intézmény neve Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, majd Akadémia lett, miközben a Budai Arborétum is bővült és fejlődött. Az 1960-as évektől kezdődően az egyetemek integrációja és átszervezése a budai campus építészetét és könyvtári infrastruktúráját is érintette.
1968-ban a Budai Campuson az intézményt egyetemi rangra emelték, a központi épület alapkövét pedig 1968. május 27-én tették le a mai K épület helyén. A díszterem mozaikját Hincz Gyula készítette, és az 1970-es években további bővítések és felújítások történtek: az E épület kibővítése, a Felső Kertet övező területek bevonása, valamint a torony- és üvegházstrukturák korszerűsítése. A három történeti kar különböző szakaszokban került visszakerülésre a Szent István Egyetemhez, míg a budapesti campus egészének fejlesztése EU-s támogatásokkal valósult meg 2010 és 2012 között.
Az Entz Ferenc Könyvtár és a Levéltár mai funkciói
Az Entz Ferenc Könyvtár az oktatott diszciplínák hazai és nemzetközi szakirodalmának gazdag lelőhelye, míg Levéltárunk pedig az intézmény kiemelkedően értékes történeti dokumentumait őrzi. Az 1993-as szaklevéltári engedélyezés lehetővé tette a korszerű gördülő állványos raktári rendszer beépítését, amely jelentősen megnövelte a levéltár befogadó képességét. 2010-ben a Budai Arborétumban komplex fejlesztések valósultak meg, és 2010-2012 között a campuson zajló beruházások hozzájárultak a könyvtár és levéltár korszerűsítéséhez is.
Entz Ferenc napok és egyetemi örökség
Entz Ferenc születésének 210. évfordulója alkalmából Entz-napi rendezvénysorozatot indítottak, amely évente rangos előadásokra, kiállításokra és szakember-találkozóra ad lehetőséget. A Budai Campus szoborparkjában 12 szobor található, és több emléktábla hirdeti a kertészettudomány és a hozzá kapcsolódó tudományágak történetét. A campus emlékhelyei és a könyvtár története összekapcsolódik az egyetemek integrációjával és a tudományos közösség közös örökségének megőrzésével.
Historikus és kortárs források
A Budai Arborétum és a Budai Campus története számos forrásban rögzített: 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészet oktatásának szolgálatában, valamint a Kertészeti Egyetem története. Ezek a források összefogják az intézmény fejlődését a 19. századtól a napjainkig, és megerősítik az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár kiemelkedő szerepét a tudományos életben.
Tájékozódó lista a fontosabb mérföldkövekről
- 1873-1876: építés Szkalnitzky Antallal a belvárosi Egyetem térre
- Lotz Károly freskói a díszteremben
- 1968: egyetemi rang, központi épület alapköve
- 1971: központi könyvtár átadása az új épületbe
- 1993: szaklevéltár engedélyezése, gördülő állványrendszer
- 2008-2012: EU-s fejlesztések a Budai Arborétumban
- 2010: Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár felköltözése a felújított épületbe
tags: #egyetem #entz #ferenc #konyvtar #es #leveltar