Egyszerű bejelentési eljárás és a társasházi alapító okirat jelentősége

A felperes tulajdonostársak amiatt kérték a társasház alapító okiratának érvénytelenségének megállapítását, mert az I-II. rendű alperesek annak aláírásakor még nem voltak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok, csupán az építőközösség olyan tagjai, akik a jogelődeikkel kötött adásvételi szerződés alapján kötelmi jogosultsággal bírtak a tulajdonjog bejegyzésére. Álláspontjuk szerint a tulajdonjog utóbb történt bejegyzése az aláíráskor fennálló érvénytelenséget nem orvosolja. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével hatályában fenntartotta a keresetet elutasító jogerős ítéletet.

Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében rámutatott: az építőközösség tagjai az épület felépítése, majd társasházzá alakítása érdekében működnek együtt. Ennek a folyamatnak mind a műszaki, mind a jogi feltételek megteremtése a részét képezi, ilyennek tekinthető az építőközösségből kiváló tag jogutóda tulajdonjogának bejegyzése is, a folyamat egyes fázisai fel is cserélődhetnek. A másodlagos kereseti kérelem tekintetében a Kúria kifejtette: a létrehozott felépítmény által módosuló tulajdoni viszonyokat a tulajdonostársak az alapító okiratban rögzítették.

A felperesek által az érvénytelenség alapjaként megjelölt rendelkezés, a régi Ptk. Budapest, 2015. Ha új lakást szeretnétek építeni vagy meglévő lakóingatlant bővítenétek lakáscélú hitel vagy támogatás igénybevételével, akkor az általános igénylési dokumentumokon kívül további papírokat is be kell nyújtanotok a kérelem elbírálásához. Az elmúlt években többször változtak a lakóépület egyszerű bejelentéshez kötött építkezésre vonatkozó szabályok. Így több alkalommal módosult a támogatás- és hiteligénylés esetén benyújtandó dokumentumok listája is. Spórolj időt és pénzt! Bankfüggetlen szakértőnk ingyen segít megtalálni a számodra legkedvezőbb hitelajánlatokat. A felsorolt esetekben tehát nem szükséges építési engedélyezési eljárás. A vonatkozó rendelkezések értelmében az építtetőnek csak be kell jelentenie az építési, bővítési tevékenységet.

Tájékoztatás egyszerű bejelentésről - Építésügyi hatóság (Kormányhivatal) igazolása az Egyszerű bejelentés elfogadásáról. E-napló - készenlétbe helyezés - az elektronikus építési napló PDF formátumú, letölthető visszaigazolása - „Készenlétbe helyezés adatai” című dokumentum (Az E-napló benyújtott készenléti kérelemnek „Készenléti állapotban” kell lennie, így tölthető le a visszaigazolás. E-napló - elektronikus formában (PDF) Minden építtetőt tartalmaznia kell az e-naplónak („egyéb építtető”). E-napló nyilatkozat összesítő lap - elektronikus formában (PDF) - ha az építés megkezdődött: az építés megkezdésének és a felelős műszaki vezető igazolására nyitott állapotú „E-napló nyilatkozat összesítő lap”, melyen a kezdési időpont az építési engedély kiállítása utáni időpont, a felelős műszaki vezető kamarai engedélyszámmal rendelkezik. Könnyűszerkezetes épületnél ÉME/ÉMI/NMÉ/ETA engedély vagy - pénzintézettől függően - annak hiányában a tervező külön nyilatkozata a szerkezeti megfelelőségről, továbbá szerkezetkész állapot elérése esetén a felelős műszaki vezető e-naplóban tett nyilatkozata a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 7. Az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés nem engedélyköteles bővítés, ezért ennek egyszerű bejelentése sem szükséges az építésügyi hatóság tájékoztatása alapján. Építési hitel állami kamattámogatással és piaci kamat mellett egyaránt igényelhető. Ha jogosultak vagytok legalább két meglévő vagy vállalt gyermek után CSOK-ra, akkor az ehhez kapcsolódó otthonteremtési kamattámogatott építési hitelt is igényelhetitek. Ennek összege két gyermek esetén maximum 10.000.000 Ft, 3 vagy több gyermek esetén maximum 15.000.000 Ft. A CSOK mint támogatási forma év végéig érhető el. 2024. A támogatás összege változatlan marad: egy gyermek után 600.000 Ft, két gyermek után 2.600.000 Ft, 3 vagy több gyermek után 10.000.000 Ft. A legkedvezőbb építési hitelt keresitek? A 2003.évi CXXXIII. 1. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A jog alkotója külön szükségesnek találta megemlíteni azt az esetet, amikor bár a többség a közgyűlés határozata szerint nem szavazza meg a közös tulajdon megszüntetését, a kisebbségben maradt tulajdonos kérheti a bíróságtól azon ingatlanrészek vonatkozásában, amely önálló ingatlanként kialakítható illetve meglévő közös tulajdon tárgya bővíthető, ha az a kisebbség méltányos érdekeit nem sérti. 2. A változás abban áll, hogy korábban a szomszédoknak vétójoguk volt a döntés meghozatalánál, azaz mint az esetleges tiltó vagy hozzájáruló határozatot a szomszédok 2/3 nem támogatta abban az esetben nemleges közgyűlési határozat született. A közösség a fent említett közgyűlési határozatokat az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. 3. Ez esetben a közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 4. A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.

Mi legyen a gyakorlatban a társasház alapításakor?

  • Az alapító okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratra kell foglalni, és be kell nyújtani a földhivatalhoz.
  • Az alapítás alapfeltétele, hogy a társasház az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
  • Előzetes alapítás tényt a földhivatal III. részén lehet feltüntetni, a tényszerű bejegyzés után pedig a végleges bejegyzés következik a használatbavételi engedély alapján.
  • Az előzetes alapítás tényét a tulajdoni lap III. részén találhatjuk meg; a gyakorlatban fontos, hogy az épület elkészültét és használatbavételét követően a társasháznak alakuló közgyűlést kell tartania.
  • Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat elengedhetetlen, mert az alapító okirat szigorú alaki és tartalmi kellékeket tartalmaz.
  • A földhivatalba benyújtott alaptartalom alapján szabályozott a közös és a külön tulajdonba tartozó helyiségek, a közös tulajdonba kerülő épületrészek és a térbeli elrendezés.
  • Az alábontott jogi részleteket követve az alapkivitelben a társasház alapítása lehet új épületre vagy meglévő épületre vonatkozóan is.
  • A közös képviselő, az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság felügyelete között átlátható működés szükséges; a gazdasági ellenőrzést segítő személy megfelel a törvényi követelményeknek.

Az alapító okirat tartalma szerint a következők kerülnek rögzítésre:

  • a külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megjelölése;
  • a közös tulajdonban álló épületrészek és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok;
  • az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkövetelt egyéb adatok, jogok és tények;
  • a közösség közös neve és címe.

Eladóként mire érdemes figyelni?

Az alapító okiratban lehet elővásárlási jog, előbérleti jog vagy kizárólagos használati jog, ezek befolyásolhatják az értékesítés gyorsaságát és feltételeit. A lakás tulajdoni lapján gyakran nem minden jogi rendelkezés jelenik meg, ezért az alapító okirat részletes tanulmányozása elengedhetetlen eladás előtt. Az alapító okirat lehet több verziójú; az érvényes verzió az, amely a földhivatalnál bejegyzett verzió.

Ha előzetes társasház alapításról van szó, a tulajdoni lap III. részén fog feljegyzésre kerülni az alapítás ténye; a végleges bejegyzés pedig a használatbavételi engedély kiadása után történik meg. Az alapító okirat kikéréséhez a tulajdonos vagy közös képviselő, illetve meghatalmazottja jogosult. Ezzel kapcsolatban a földhivatal a hivatalos iratok megőrzése és hozzáférhetőség biztosítja.

Az alapító okirat elkészítésével és módosításával kapcsolatos jogi tanácsadás szükségessége miatt szakterületekhez forduljatok, hiszen az alapító okirat megfogalmazása és bejegyeztetése nem egyszerű feladat. Korábban a jogi környezet szerint a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvények határozzák meg a részleteket. Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda tájékoztatást és képviseletet nyújt társasház alapításakor is.

Nincs lehetőség arra, hogy az alapító okiratot lekérdezzék vagy letöltsék közvetlenül. A földhivatalban azonban betekintést és iratmásolást lehet kérni az érvényes Okirat alapján. A közös tulajdonból történő elidegenítés jogát a közösség gyakorolhatja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, és ehhez a megfelelő többség megvan. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, amelyet közokiratba vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Infografika: Társasház alapításának fő lépései

Alapító okiratok

Összefoglaló: miért fontos az alapító okirat és miként érinti a vásárlást?

Az alapító okirat alapvető dokumentum, amely rögzíti a közös és külön tulajdonban álló helyiségek használati és tulajdoni viszonyait, valamint a közösség működésének alapelveit. A bejegyzés és a jogok pontos meghatározása nélkül nehéz tisztán kezelni a tulajdonosi jogokat, az elővásárlási és előbérleti jogokat, illetve a közös tulajdon elidegenítésének lehetőségeit. Fontos tehát, hogy a vásárló mindig szeretné tisztázni, milyen jogok illetik a saját ingatlanát és a közös területeket, és ezt az alapító okirat egyértelműen kimondja. A jogi eljárások és a földhivatali bejegyzések szakszerű lebonyolítása érdekében érdemes ügyvédet vagy kamarai jogtanácsost bevonni, mivel az alapító okiratot közokiratba vagy ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és szükség van a földhivatal jóváhagyására.

A társasház alapításának eljárása tehát vagy egyszerű bejelentéshez kötött, vagy engedélyköteles lehet, attól függően, hogy milyen típusú épület és mekkora alapterület kerül megvalósításra. A CSOK és egyéb támogatások igénybevételi feltételei is változhatnak, ezért érdemes figyelemmel kísérni a vonatkozó jogszabályi módosításokat. Ha eladóként vagy vásárlóként szeretnéd átfogóan megérteni az alapító okirat jelentőségét és az ehhez kapcsolódó jogi kötelezettségeket, szívesen segítünk a folyamatban.

tags: #egyszeru #bejelentesi #eljaras #tarsashazi #alapito #okirat

Népszerű bejegyzések: