Eladó ingatlan Dorozsma Sztriha Kálmán utca: történet és ma
Nagyon sokáig így, faluként tartották számon. Sztriha Kálmán esperes-plébános. Ha valaki, akkor ő lehet a - nevezzük így -újkori Kiskundorozsma történetének, történelmének egyik legfontosabb alakja. Az 1883-ban Dorozsmán született plébánost 1906-ban szentelték pappá, 1918-tól itt volt plébános, esperes és tanfelügyelő. 1922-ben a templomban a falakat ő festette újra. Új harangokat szentelt fel, bevezette a villanyt, a hősök kertjében stációkat állíttatott, rendezte a parkot, Szent Teréz tiszteletére oltárt emeltetett. És emellett megírta Kiskundorozsma újratelepülésének kétszáz éves évfordulójára a Kiskundorozsma története című kötetet, amelyet végül 1937-ben adtak ki.
Aldobolyi Nagy Miklós egyetemi tanár, geográfus így ajánlotta annó a művet:„Kiskundorozsma, ez a közel húszezres lélekszámú magyar falu, több tekintetben típusául szolgálhat a paraszti életközösségek hányt-vetett sorsának. Keletkezett az Árpádok korában, elpusztult előbb a tatárjárás, utóbb - teljesen - a török uralom alatt és aránylag korán újratelepült: 1719-ben, jászkún és palóc családok beköltöztetése révén. Az új telepesekre nem várt meleg fészek és gondtalan élet: harcolniok kellett az elemekkel - homok, mocsár, Tisza - és az emberrel egyaránt - évtizedes véres birtokperek a kún pusztákért Szeged városával - azért a paraszti sorsért, amely tulajdonföldhöz is csak óriási anyagi megerőltetés árán juttatta tagjait 1745-ben a redemptio révén. Dorozsma pedig mindezt megtette és ennél sokkal többet is; seregeket állított a szabadságharc, világháború alatt, seregeket ragadt el a múlt századi kolerajárvány belőle, időnként új községekre menő rajokat bocsátott ki magából Halasra, Dunántúlra, Szegedre, szántófölddé alakította a sívó homokot, lecsapolta a mocsarakat, erős hitéletről tett bizonyságot, kivette részét - mégpedig aránylag korán és nagy mértékben - a kulturális áldozatokból. És ma, mindezek megtétele után, fejlődése rendellenesen megállt, lélekszáma fogyatkozik, a születések száma évről-évre csökken és birtokviszonyait a szerző így jellemzi: »Dorozsma lakosságának 90 százaléka törpebirtokos. Bár birtokmegosztás szempontjából ez szerencsésnek mondható, mégis az elszegényedést mutatja, mert rendes körülmények között 10 hold szükséges egy család eltartásához. A birtok megoszlása és a vele járó elszegényedés évről-évre nagyobb lesz.«
Érdemes megfigyelni a község tanügyének alakulását. Az újratelepülés - 1719 - után pár évvel már külön iskolaépület volt, amelyhez körülbelül egy holdnyi területet a plébános adott; itt épült fel az első kántortanítói lakás is. Jellemző a kántortanító fizetésének csekély volta (minden házaspár után 16 liter gabona és évi 25 dénár) és az a visszatérő megjegyzés, mely szerint a tanítók egész sora magyarul és tótul beszél. 1761 óta két tanítója van a községnek és elkülönítve tanítják a fiúkat és leányokat. A canom'ca visitatio ismételten figyelmébe ajánlja az iskolának azt, hogy a leányokat - a szükséges tudományokon kívül - vallásos életre és a női jó erkölcsökre neveljék. A csekély fizetés krónikus nehézsége volt a dorozsmai tanügynek s e miatt részben állandó perpatvar dúlt az elöljáróság és a tanítók között, részben pedig úgy segítettek magukon a tanítók, ahogyan tudtak: különféle természetbeni szolgáltatásokat, követeltek a gyermekektől, sőt, ha a szalonna, vaj, liszt, tojás, bor, pálinka elmaradt, a gyermekeket a tanító »nem magukhoz hasonló gyermekek által vereti, hanem maga vastagabb vesszővel üti-veri annyira, hogy minden gyermek ajándékot nem vihetvén, a gyermekek az oskolából nagyobb üdőre is kimaradtak és elszökdécseltek«.
Végül is a tanítók engedélyt kaptak, hogy minden tanuló után két garast szedjenek »familiatio« címen, - de ebből az összegből az iskolát is fűteniök kellett! A szaporodó lakosság gyermekeit már a 18. század végén nem tudták befogadni a szűkre méretezett tantermek s egyre sürgetőbbé vált új iskola építése. Telt-mult az idő - francia forradalom, napoleoni háborúk, devalváció - s végre 1827-ben felépült az új iskola, melynek neve »Nemzeti oskola« volt és becsülettel teljesítette hivatását egészen 1909-ig, a mai központi iskolaépület elkészültéig. Átment az iskola felekezeti, községi kategóriákon, míg 1899-ben államivá vált. Érdekesen írja le az iskolaépület hányt-vetett sorsát a szerző a háborús és forradalmi idők alatt, majd elmondja az önálló gazdasági népiskola, iskolánkívüli népoktatás, az óvódaügy és végül a külterületi iskolaügy történetét, jelenleg a külterületen 24 elemi iskola van; az első tanyai iskola 1856-ban kezdte meg működését a Seregélyes-dűlőben egy csőszházban.
Maradandó üzenet a történetben, hogy a 24 külterületi iskola legtöbbje a Klebelsberg-féle iskolaépítési akció nyomán keletkezett, és hogy egy ilyen nagy község még sosem volt életképes polgári iskola nélkül. A bejárók száma (összes középiskolásokat együtt véve) 1935-36-ban 128 volt. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!
Miről ír Sztriha? Dorozsma legrégibb nevével legelőször I. Géza királynak 1075-ben kiadott Garam melletti szt. Benedekrendi apátság alapító oklevelében találkozunk. Ezen oklevelében Géza király a Garam melletti Szt. Benedekrendi apátságnak adományozza a Csongrád-megyei Cany nevű népes halászfalut a Tisza mentén Ányástól Horgosig elterülő apró halastavakkal és több halásztanyával együtt. A kolostorok, káptalanok és apátságok egyik főjövedelmi forrása ugyanis a halastavak voltak, amelyeket - mint itt is - adományképpen kaptak a királytól. Ezen adománylevélben fordul elő először a Drusba szó, amelyről sok vita folyt, hogy vajjon belőle származik-e a Dorozsma név? (...) A Drusba szó valószínűleg szláv eredetű, s nincs kizárva, hogy valamelyik itt lévő, de a magyaroknak behódolt szláv nemzettségnek őse viselte ezt a nevet, amelyből később a Drusma, Durusma, Dorozsma nemzetiségnév származik. (...) Dorozsma ezek szerint ősrégi halásztanya volt, amely mint lakóhely, ősi szokás szerint, a nemzetség fejének, Drusma nevét vette föl. Bizonyos, hogy a Drusma, Durusma nemzetség bölcsője itt ringott, s valószínű, hogy e nemzetség nevétől vette később a község a Dorozsma nevet. A Durusma nemzetségnek itt volt az ősi fészke Dorozsma területén. E területek későbbi benépesítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett a terület földesura. (...) Dorozsma múltjára vonatkozólag 1237-ből egy igen becses oklevelet ismerünk. Belőle világosan kitünik, hogy Dorozsma már ekkor lakott hely volt s hogy apátja is volt, aki a pannonhalmi és a szávaszentdemeteri (most Mitrovica, Szerémvm.) apátok közt támadt peres viszály elintézésénél mint igazlátó tanu volt megidézve. (...) A tatárjárás és a tatárhorror idején Dorozsma megsemmisült a pusztulás által, de a későbbi visszatelepedés megmutatta, hogy a község tovább él. A kunok települései és a történet a dorozsmai községre is hatottak, s a lakosság a történelem viharaiban újra meg újra felállt. Ma délelőtt őket ünnepeljük. Boldog születésnapot, Kiskundorozsma!

🔴 LIVE MISA KATEDRAL JAKARTA | MINGGU, 2 AGUSTUS 2026 | MINGGU BIASA XVIII,PK 08.30 #KatedralJakarta
Kiskundorozsma mint élő közösség ma Dorozsma része, ahol a történeti utat követve új ingatlanok és eladó ingatlan Dorozsma Sztriha Kálmán utca környékén egybe illeszkednek a helyi kultúrával és emlékekkel. A település és az eladó ingatlanok összhangja tükrözi a hely történelmi gyökereit, a közösség erőfeszítését és a modern fejlődést, amely a múltat tiszteletben tartva formálja a jövőt. A környék olyan lehetőségeket kínál, amelyek ötvözik a történelmet a mai élettel, legyen szó lakóházakról, családi otthonokról vagy befektetési célú ingatlanokról Dorozsma Sztriha Kálmán utcáján.
| Történeti pillanatok | Jelentőség |
|---|---|
| Sztriha Kálmán plébános alakja | kulcsfigura a közösség építésében, a vallási és kulturális élet felpezsdítője |
| Első iskolaépítés és fejlődés | biztosította a gyermekek oktatását és a helyi közösség identitását |
| Tatárjárás és újjáéledés | kihívásokból erősödő Dorozsma |
Ma Dorozsma és a Sztriha Kálmán utca a történelmi emlékeket összekapcsolja a modern élet igényeivel: eladó ingatlan Dorozsma Sztriha Kálmán utca környékén lehetőséget ad a hagyományok tiszteletben tartására és a kényelmes, korszerű lakhatásra.
tags: #elado #ingatlan #dorozsma #sztriha #kalman #utca
Népszerű bejegyzések:
- Megtervezett futballpálya: méretek, arányok és szabályok
- A Hermina Happy Land passzívház helyszíne
- Hogyan szereljünk fel árbókat és tartókat: részletes útmutató
- Jánd központjában kínált 180 m²-es családi ház azonnal költözhető
- Közös képviselet Budapest: útmutató megbízható társasházkezelő kiválasztásához
