Eladó lakás Margit körút 15-17, Budapest: történet, építészet és mai lehetőségek
Van a szűk Margit körútön egy érdekes ház. Pontosabban van több is, de mi most egészen pontosan a 15-17-es számú telkekre 1937-ben felhúzott épületre gondolunk. A telek érdekességét több dolog adja. Egyrészt hogy három oldalról is közterület határolja: keleten a Margit körút, délen a Rómer Flóris utca és nyugaton a Margit utca. Másrészt mindez nyugat felé még emelekedik is, hiszen a Rózsadomb aljában vagyunk.
Tudni kell továbbá, hogy a Margit körút érdekességét a Horthy kor elején az is adta, hogy míg a belső oldalán már álltak a 4-6 emeletes modern bérházkolosszusok, a külső oldalon még a Rózsadombról idáig leszivárgó présházak, és egyéb földszintes parasztházszerű képződmények sorakoztak. A harmincas évek oroszlánrészt vállalt ennek a városképi érdekességnek a megszületésében, és ebbe a sorba illik a Domány Ferenc és Hofstätter Béla által tervezett bérház, amelyet a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára építtetett. Így a Margit körút 15-17-et hívhatjuk röviden a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára Bérházának.

A Margit körút Rózsadomb felé eső oldala 1920 körül, a kép bal oldalán a 15-17-es számú ház telkén állt házakkal. A Közmunkatanács annyira szorgalmazta ezeknek a telkeknek a mielőbbi beépítését, hogy mindegyikre külön beépítési tervet is készített. 1937-re már a szomszéd 13-as számú telekre felépült egy hat emeletes bérház, ennek tűzfalát feltétlen takarni kellett, viszont belsőudvaros tömböt nem akartak létrehozni, ezért egy franciaudvarral gondolták feltárni azt, annak Zárda utca felőli része felől. A Margit körúti és Margit utcai tömböket, pedig egy keskeny 7 méter széles épületrész kötötte volna össze a tűzfal takarása céljából.
Domány és Hofstätter nagy ötlete abban rejlett, hogy egy sokkal jobb alternatívát javasoltak. Az összekötő szárnyat előrehozták a tűzfaltól a telek közepe felé. Ezzel a módosítással elérték, hogy a két épületrész közös lépcsőházát az összekötő szárnyba lehetett helyezni. Ez nem csak azért volt előnyös, mert megszólható volt a külön-külön feljáró építése, de elkerülhető volt a szabályozás miatt korábban kötelezőnek tűnő udvari lakások létesítése is. Az eredmény a korszak legelegánsabb, legtágasabb lépcsőházaik egyikévé vált. Külön lift szolgálja ki a körúti és a Margit utcai házrészben lakókat, amelyek a lépcsők emeleti pihenőit üvegcsőben áttörve hasítanak a hatodik szintig. Nagy szerencse, hogy ezek a liftek a mai napig eredeti formájukban megmaradtak. A lift, a korlát és az ajtók azonosak, a falak sajnos nem.

A lépcsőház a tapétákat, és a letakart felülvilágítót kivéve gyakorlatilag őrzi eredeti formáját. Elkészültekor a színezés is sokat hozzáadott az élményhez. A lépcsőfokok és a lábazat zöld műkőből készült, a padlózatot barnás-zöld márványozott gumipadlóból, a falakat pedig a plafonig kocka-mintás szürkés tapéta fedte. Az előcsarnok falait pedig ruszkicai márvány borítja. Innen nyílt a házmester lakása is, valamint a háborús szabványok szerint épített légoltalmi óvóhely, külön felszerelt fürdőszobával.
Domány és Hofstätter Domány Ferenc 1899.április 30-án született Gyöngyösön, és 1939-ben, mindössze 40 évesen Londonban halt meg. A Budapesti Műszaki Egyetemen Hültl Dezső tanítványa volt, Berlinben fejezte be tanulmányait. 1933-ban tért vissza Budapestre, ahol több újlipótvárosi bérházat, mozibelsőt és más középületeket tervezett Hofstätter Bélával együtt. A Weiss Manfréd-gyártmányú ikerkazán és a vasbetonváz alapjai is a pinceben kaptak helyet, valamint a ház alapzatát átszövő egyetlen pontba lejtő csőrendszer automata szívattyúháza is.

A Margit körúti ház két szárnya között a lejtés miatt fél szinttel eltolva kerültek az emeletek, így minden pihenőből (lépcsőforduló) három- három lakás nyílik: nincs üresjárat. Luxushangulat jellemzi az épületet 1937-ből: egy darab garzonlakás és két nagyobb polgári lakás emeletenként. A garzonlakás mérete még így is egy másfél szoba + hallos lakás, erkélyes elrendezéssel. A nagy lakások 2-3 szoba + hall + cselédszoba kialakítással készültek, minden szobához erkély az utcára nyíló kilátással. A „gazdasági” folyosó a szolgálati területekre vezet: innen nyíltak a kamrák, és belülről nem volt megközelíthető a lakások kiszolgáló részlege.
A földszinttől az első emeleten át a 6. emeletig minden lakás egységes alaprajzú, két palló között három méretben (1 szoba + hallos, 2 szoba + hallos, 3 szoba + hallos). A Mecset utcai szárnyban az ötödik emeleten tetőterasszal rendelkező legnagyobb lakás kapott helyet - itt élt Hofstätter Béla haláláig. A falfelületek anyaga és a horizontális tagolás tükrözi a külső nyílások és ferde torzítás összhangját. A földszinten travertinnel, a felső szinteken homokkővel burkolták az épületet, az előcsarnokot márvánnyal, a portálokat Haas és Somogyi cégek szállították.
Az Elektromos Művek irodája a földszinten kapott kiállítóteret kör alakú ólomüveges felülvilágító kupolával, belsőépítészetét Wigand László tervezte. A 1937. december 15-én megnyitott iroda a fogyasztói ügyeket intézte, és a példásan magas színvonalú belső terek megerősítették a ház presztízsét. A Kelengyeáruk szaküzlete és más luxusüzletek is a földszinti és középső szinteken kaptak helyet.

A házban élt több kiemelkedő személyiség: Aczél Benő jogász-író, Nándor Kató iparművész, Brinzey György és Lőte Éva művész párja, Hajós György matematikus és akadémikus, akiknek emléktáblái a falon ma is láthatók. A Weiss testvérek malomipari kapcsolatai és a budai Király Malom közeli referenciái jól érzékeltetik a korabeli ipari és kulturális hálózatokat. A ház emeleteinek konstrukciója és a kettős tűzfal-kihívás megoldása miatt a „Dugattyús-ház” elnevezés is elterjedt a közönség körében.
Ma a Margit körút 15-17 továbbra is lakható, és emléket hordoz a korszak bérházépítészetének egyik izgalmas példájaként. A lakók és a kulturális örökség iránt érdeklődők rendszeresen mutatják be a köznek a Kulturális Örökség Napjai alkalmával. Az 1934. évi adórendelet is hozzájárult az ilyen jellegű korszakalkotó beruházásokhoz, előnyben részesítve a magasabb színvonalú és jó elrendezésű bérházak megvalósítását mindenfelé a környéken.
A Margit körút 15-17 ilyen ház, amelyben bárki szívesen lakott, és lakna máig; és nem mellesleg műemléki védettséget élvez. A telek történetét és a belsőépítészeti megoldásokat a Budapesti Napló 1937-es kiadványai is részletesen dokumentálják, kiemelve a lépcsőház és liftek műszaki-grafikai megoldásait.

Az eladó lakások átlagárai jelenleg igen változatosak, a piaci kínálatban a lakás állapota és mérete szerint széles skálán mozognak. A kínálatban szereplő lakások közül több 2-3 szobás, erkélyes, prémium kivitelű darab, amelyek között találhatók felújított és felújítandó opciók is. A Margit körút 15-17 megőrizte korabeli fényét, miközben a mai igényekhez igazodó fenntartási és felújítási lehetőségeket kínál.
Matracbolt Margit körút
Érdekességek a környéken és a befektetési lehetőségek
- A ház története és a lépcsőház különleges geometriája miatt a helyszín gyakori forgatási helyszín, fotózás és kiállítások tárgya.
- A környék magánéletéhez kapcsolódóan a cégarchitektúra és a luxus lakóközösségek találkoznak az itt élők mindennapjaiban.
- A lakásárak a jelenlegi piacon igen változók, de a telkek és historikus környezet miatt hosszú távon stabil befektetést jelentenek.
tags: #elado #lakas #margit #korut #15 #17
Népszerű bejegyzések:
- By [Site] cikk kapcsolódó: Fürdőszoba ajtó szellőztetése és beépíthető rácsok
- Városliget közelében található kis lakás pénzügyi lehetőséggel
- Településképi bejelentési tervdokumentáció benyújtása – 5. kerület útmutató
- Eladó panellakás Bartfai utcában, 45 nm, panorámás kilátás, XI. kerület
- iskola megépítésének költségei
