Elengedett követelés és illetékek: korrekciós tételek, adózás előtti eredmény, bejelentési kötelezettség
A témakör középpontjában a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, de adóévben elengedett követelés társasági adóalapra gyakorolt hatása, a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-nyilvántartás és a szokásos piaci ár meghatározása áll. A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben elengedett követelés növeli az adózás előtti eredményt, ha a követelést magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás részére engedik el. A 18. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közti szerződésében az ellenérték eltér a független felek által alkalmazható körülmények között meghatározható összegtől, és ennek különbözetével az adózó adózás előtti eredményét módosítani köteles.
Szokásos piaci ár meghatározása és korrekciós lehetőségek
A szokásos piaci ár meghatározását a Tao. tv. 18. § (5) bekezdésében felsorolt adózók rögzítik, amennyiben az adóévben teljesítés történt a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés alapján. A korrekciós tétel elfogadására csak akkor kerül sor, ha a követelés elengedése kapcsán felmerül a Tao. tv. 18. § alkalmazása; a korrekció során nem kell újabb transzferár-nyilvántartást készíteni, illetve a korábbi ár megállapítása újra történik meg. A követelés-elengedés tehát egy korábban megvalósult ügylet kapcsán felmerülő adóalap-korrekció lehetősége, amelyet az elengedés ténye idéz elő.
Követelések értékesítése, tartozás-átruházásakor alkalmazandó alap
Követelések értékesítésekor vagy tartozás átvállalásakor az adóalap meghatározásánál az az ár alapján kell kiindulni, amelyet független felek - összehasonlítható körülmények között - alkalmaznának; tehát a Tao. tv. 18. § alkalmazása felmerülhet, és adott esetben az adózó köteles a szokásos piaci ár megállapítására. A korrekció csak a nyilvántartások és a megállapodások alapján történik, az elengedés esetén azonban a korrekciós tételek alkalmazása lehetőségeként jelenik meg.
Illeték és adózási következmények
Az illeték törvény jelenlegi szabályai szerint, ha a magánszemély tulajdonos elengedi a tagi kölcsön követelését, akkor az elengedett összeg után a vállalkozásnak 18% ajándékozási illetéket kell fizetnie. 2026. január 1-től azonban, ha a tagi kölcsön elengedése a végelszámolás keretében történik és a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be, nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket. Az Itv. 17. Az illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség ebben az esetben is fennáll, és a NAV megállapítja az illeték összegét, viszont az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket a folyamatban lévő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Ha a végelszámolás nem a törlésben végződik, a megállapított illetéket ki kell fizetni, valamint késedelmi pótlékra is sor kerülhet.
Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervek közötti ajándékozása - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség a 30 napos határidő alatt teljesítendő; az AVBA nyomtatványon keresztül történő bejelentés kötelező és a bejelentés megtehető kötetlen formában is, kizárólag a mentesség okát külön jelölve.
Ajándékozási illeték és végelszámolás
Az Itv. 91. § szerint a követelés elengedése miatt az adóalany nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az elszámolt bevétellel; az elengedőnek sem kötelező növelnie az adózás előtti eredményt az elszámolt ráfordítással. Végleges pénzeszközátadás esetén általános szabály, hogy nincs korrekció az átadónál vagy az átvevőnél, de kivétel, hogy ha a juttatás külföldi személynek vagy külföldi illetőségű részére történik, vagy a juttatás adóévben nem bejelentett, akkor az adózó növelheti adózás előtti eredményét. A végelszámolás esetének részletei a Tao-tv. 3. mellékletében található rendelkezések alapján értelmezhetők.
Gyakorlati megfontolások és tanácsok
- Az elengedés megítélése és adózási következményei függnek attól, hogy a felek gazdálkodó szervezetek közötti egyezségről van-e szó, és hogy az érintett követelés kapcsolatba hozható-e a szolgáltatásnyújtással vagy termékértékesítéssel.
- Az ajándékozási illeték bejelentése alapvető kötelezettség; a 30 napos határidőn belül az AVBA-nyomtatványon kell bejelenteni a jogügyletet.
- A szokásos piaci ár meghatározásának felmerülése akkor fennáll, ha az érintett ügyletek tárgya a kapcsolt felek közötti szerződés alapján történt, és ezt a NAV észlelheti vizsgálatok során.
- A KIVA és a TAO szerinti elszámolások különbözhetnek az adózás alatti eredményre gyakorolt hatásban; ezért célszerű részletes dokumentációt készíteni és szakértőhöz fordulni.
Gyakorlati példa és vizuális összegzés
Az alábbiakban összegző ábra segítheti a témakörben jártasabb olvasókat a követelés-elengedés adózási és illetékbeli összefüggéseinek megértésében:
- Ha a elengedés kapcsolt vállalkozás közti ügyletről szól és a piaci ár eltérés áll fenn, a Tao.-ban meghatározott korrekciós tétel lehetséges.
- Magánszemély javára történő elengedés esetén 18% ajándékozási illeték, kivéve végelszámolás esetén.
- Bejelentési kötelezettség a NAV felé 30 napon belül AVBA nyomtatványon.
- A végelszámolás befejezéséig felfüggesztett illeték-követelés, majd a törlés vagy továbbműködés kérdésének eldöntése.
Rövid összegzés a kulcsfontosságú számokra
A követelés elengedése különösen akkor lehet stratégiai eszköz, ha vállalati reorganizáció vagy pénzügyi átalakítás része. Az adózási és illeték-szempontokat összevetve fontos megkülönböztetni az ajándékozást és a hozzájárulást, illetve a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetén a szokásos piaci ár-meghatározást.
tags: #elengedett #koveteles #illeteke