Eljárási illeték visszaigénylése bontóper esetén
2024. január 1-jétől az illetékbélyeggel történő teljesítés már nem lehetséges, ugyanis az illetékfizetési kötelezettség teljesítése az azonos naptól kezdve elektronikus vagy csekk formájában, a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára történik. Az ilyen eljárásokban az illeték megfizetését igazoló feladóvevényt a fél csatolja a keresetiratához. Az eljárási illeték megfizetése akkor szükséges, ha bármilyen, a járási hivatal előtti eljárásban felmerülő kötelezettség keletkezik; bírósági peres és nemperes eljárásokban azonban ez a bankszámlaszám nem feltétlenül alkalmas a fizetésre. A bírósági eljárásokban az EFER rendszeren keresztül elektronikusan, a Debreceni Törvényszék EFER elszámolási számlájára történő átutalás is szóba jöhet. A befizítés kizárólag Bírósági Fizetési Portálon keresztül indítható; ennek hiányában az átutalt összeg téves bankszámlaszám közleménnyel visszautalásra kerül.
E alapelvek szerint a következő esetekben kell illetéket fizetni: ha az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (1b) bekezdése alapján a keresetindítási határidő legalább 31 nap, és a bírósági eljárás kezdeményezésekor a fizetendő illeték összege meghaladja az 500 000 forintot. Ebben az esetben az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető: az eljárást kezdeményező fél elektronikus bevallást nyújt be az állami adóhatóságnál, amelyben feltünteti a kezdeményező fél és képviselője adatait, az adószámot vagy adóazonosító jelet, a per tárgyát és értékét, az ellenérdekű fél adatait, a fizetendő illeték összegét és az eljáró bíróság nevét. Az adóhatóság ez alapján elektronikus úton ügyszámot küld a félnek.
Ha anélkül utalt a Debreceni Törvényszék eljárási illeték számlájára, hogy bármilyen eljárást kezdeményezett volna az ügyben, kérelmet kell benyújtani az adóhatóságnak címzett megkereséssel a bíróság felé, amely kimutatja, hogy a befizetést nem az adott eljárás kezdeményezésére használták fel. Hasonló módon a tévesen megfizetett összeg esetén a NAV értesíti az adóhatóságot, és a bíróság is ellenőrizheti a tényt a rendszerben. A téves befizetés visszatérítéséről az adóhatóság dönt.
Ha több illetéket fizetett, mint amennyi járt volna, a túlfizetés visszatérítéséről nincs külön teendő; az eljáró bíróság intézkedik a túlfizetés visszafizetéséről az állami adóhatóságnál.
Mi történik, ha az adóhatóság előírta az illetékfizetési kötelezettséget, de azt mégsem kell megfizetni, vagyis az illeték törölhető: ebben az esetben a NAV határozatában, vagy egy külön eljárási szolgáltatási problémában kell kérelmet benyújtani a törlésre a fizetési meghagyást/fizetési felhívást kapó szervezettől függően. Ha 2013. január 1. óta visszatérítésre kerülne a helyzet, a kérelmet az adóhatóság részéről kell benyújtani a fizetési meghagyást vagy felhívást kapó szervhez. Amennyiben a fenti feltételek alapján nem dönthető el, mely NAV-szervhez kell benyújtani a kérelmet, a kérelmet a felperes lakóhelye (cég esetén a székhelye) szerinti adóigazgatósághoz kell benyújtani. Mindegyik esetben fontos, hogy az illeték összegének kiutalása csak akkor történik meg, ha Önnek nincs lejárt esedékességű köztartozása.

Hogyan történik a visszatérítés és a folyamat lépései
- Az illetékfizetés megkezdése elektronikus úton, a Debreceni Törvényszék EFER rendszerének használatával vagy a Bírósági Fizetési Portálon keresztül történik.
- Ha a befizetés téves bankszámlára érkezik, a NAV értesítést küld, és az adóhatóság felé jelez, hogy a befizetést vissza kell téríteni.
- Ha a keresetindítási határidő 31 nap feletti és az összeg meghaladja az 500 000 forintot, az eljárást kezdeményező fél elektronikus bevallást nyújt be az adóhatósághoz.
- A NAV a bevallás alapján kiutalásra vonatkozó döntést hoz, és a megfelelő szervhez továbbítja a kérelmet a törlés vagy visszatérítés érdekében.
- Amennyiben a fizetést már befizették és a per el sem indult, a kérelem a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely tájékoztatja az adóhatóságot a megoldásról.
Fontos tudni, hogy minden esetben az illeték összegének kiutalása és a visszatérítés az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, és csak akkor történik meg, ha nincs lejárt köztartozása az adózónak.
KIFIR Általános iskolai adatbegyűjtő alkalmazás (szülők számára)
tags: #eljarasi #illetek #visszaigenylese #bontoper
