Lajta Béla és a zsidó síremlékművészet: a magyar építészet úttörője a századvég fordulóján
Az esszenciális összefüggés Lajta Béla életművét a századforduló Budapestjéhez köti: zsidó temetők síremlékei és funerális építészete a szecesszióból az art deco felé vezető út egyik meghatározó vonalát adja, miközben építészete a magyar népi motívumok és nemzetiségi identitások segítségével formálja a modern nemzeti architektúrát.
Életút és kötelékek
Lajta Béla (Leitersdorfer Béla) 1873-ban született Budapesten, édesapja szabómester, a Pesti Izraelita Hitközség aktív tagja volt. Turista- és pályakezdése szorosan kapcsolódott a keresztény és zsidó közösségek társadalmi életéhez, s a hitközség temetkezési ügyei és a Chevra Kadisa segítségével bontakozott ki mélyebb szimbolikus és funkcionális építészeti programja.
Az ezredforduló idején Lajta a Lechner Ödön hatását viseli, majd saját hangját fejleszti ki: a tégla, kerámia és kő felhasználásával monumentális, mégis intime hangulatú épületeket tervez. 1905-1908 között a Mexikói út, a Vakok Intézete, és a Salgótarjáni utcai temető kapu- és ravatalozóépületei lényegi példái ennek az időszaknak. 1909-1913 között a Fővárosi Kereskedelmi Iskola és más középületek, illetve a Rózsavölgyi-ház mutatják meg a korszak legfejlettebb formanyelvi törekvéseit.
Temetői és síremléki munkásság
A budapest-salgótarjáni és kozmai temetőkben Lajta nemcsak síremlékeket tervezett, hanem belépő és séreltetési épületeket is; ezek kiemelkedő példái a zsidó temetőművészet keveredésének a keleti és európai motívumokkal. A Salgótarjáni utcai temetőbe tervezett kapuépület és a szertartási helyek a középkori várak archetipusait idézik, miközben a monumentális kerítések és kerámia-díszek az art deco előképével mutatnak rokonságot.
A Gries-síremlék (1906-1907) a Gries család sírboltja a Kozma utcai temetőben példázza Lajta kerámia- és mozaikművészetének korszakában megvalósuló egyedi hangot. A Schmidl-sírbolt a Salgótarjáni utcában a zsidó temetők art deco előfutáraként, a Wiener Werkstätte és a keleti ornamentika jegyében jelenik meg, miközben a belső archaikus hangulatot is megőrizte.
Stílus és építészeti nyelv
Lajta építészetében a tégla, kerámia és kő együttessége dominál: a síremlékektől az iskolákig és a középületekig az egyszerű geometria és a monumentalitás összhangját keresi. A korai időszakban a historizáló elemek és a népművészeti motívumok hangsúlyosak, később pedig az absztrakt, puritán tömegalakítás és a funkcionalitás kerül előtérbe. A kerítésen, kapu- és bejárati elemekben a népművészeti motívumok finom stilizációja jelenik meg; az épületek belső tereiben a fény- és térgazdálkodás pontosan megtervezett.
Az „indító” korszak: Lechner Ödön hatása
1905-1908 között Lajta Wechselmann-féle Vakok Intézete és a mexikói úti polgári közületek mutatják a Lechner Ödön hatásait. A vallási és népművészeti ornamentika ötvözése, a magyar ornamentika beemelése a korszerű formanyelvbe, valamint a középületek tömegalakítása mind ebben a periódusban érik el végső formájukat. A párizsi és londoni tanulmányutak után hazatérve Lajta megérti a magyaros szecesszió és a népművészet elemeinek összefonódását, amit később saját stílusává alakít át.
A magyar modernizmus felé vezető út
1909-1913 között a Fővárosi Felső Kereskedelmi Iskola és a Rózsavölgyi-ház a modernizmus jegyeit viseli: letisztult tömeg, kerámia és tégla felületek, a részletekben megjelenő művészi ornamentika. A Pesti Chevra Kadisa Szeretetház és a Vakok Intézete a magyar népművészet és a történeti építészet összegzését mutatja: a díszítőmotívumok stilizált formái és a fali felületek egyedi megoldásokat kínálnak.
Titulusok és emlékek: legfontosabb művek felsorolása
- Schmidl-sírbolt a Salgótarjáni utcai temetőben (1904): ókeresztény ihletésű belső hangulat, kerámia-díszítés és Dávid-csillag ornamentika a homlokzaton.
- A Salgótarjáni utcai ravatalozó és temetői kapuépület (1907-1908): a középkori várak formavilága, modern kerítés és rokokó befejezések.
- Gries-síremlék (1906-1907): zsolnay kerámia és zöldes, okkeres máz, torziós kupola.
- Kozma utcai sírkert (1907-1909): kapu, ravatalozó, temetői épületek, illetve a sírkert egész vertikális és horizontális tagoltsága.
- Parisiana mulató (ma Újszínház) homlokzata (1907): szürke márvány, geometrikus formák, díszes kerubok a pártázaton.
- Vas utca 60: Zsidó Vakok Intézete (1905-1908): nyerstégla homlokzat, türkiz kerítés, Braille-írás a kerítésen.
- Rózsavölgyi-ház a Szervita téren (1912): testvére, Lajta Henrik megbízására, a dinamikus, mégis harmonikus art deco felé mutató geometriák.
- A Pesti Izraelita Hitközség és Szeretetház: a belső terek világossága és tágassága a korszak modern komfortjának példája.
Hazai és nemzetközi kapcsolatok
Lajta gyakran külföldön töltötte élete egy részét: Itáliában, Németországban, Angliában és Franciaországban tanult és dolgozott. Berlinben Messel, majd a londoni beválás idején Norman Shaw és M. H. Baillie Scott hatott rá. Hazatérés után a Lechner Ödön által megkezdett útját folytatta, és a magyar népművészet ornamentikáját a modern formatervezésbe ágyazta. Ennek eredménye a mexikói úti Vakok Intézete, a Pesti Izraelita Hitközség középületei és a Zsidó temetői síremlékek sajátos nyelvezete.
Örökség és kiállítási megidézés
Élete és művészete 150 éve kezdődött, és a Kiscelli Múzeum kutatásokkal és kiállításokkal ünnepli bőséges életművét: „Lajta Béla - 150” című kiállítás a századvégi magyar építészet egyik legfontosabb példáját mutatja be, hangsúlyozva a történeti építészet és a modernizmus közti kapcsolatokat, valamint a temetőművészet archaikus és archaikus motívumait.
Érdekességek és részletek a városban
- A Vas utca 60 alatti Vakok Intézete az egyik legkorábbi példája annak, hogyan ötvözi Lajta a nyerstégla, a kő és a kerámia anyagait a modernizmus igényeivel. A kerítés ornamentikája Braille-írással is gazdagított.
- A Parisiana mulató homlokzata bemutatja Lajta korai kölcsönzését a szecessióból a későbbi art deco felé: a díszítő figurák és a geometria együttese egységes, ízléses hatást kelt.
- A Kozma utcai temető kapuépülete és a ravatalozó egy archaikus-cseresznyés-inspirált forma világát idézik, amely a zsidó temetőművészet hagyományait és a magyar népművészet elemeit is magában hordozza.
A MODERNIZMUS ELŐFUTÁRA
tags: #lajta #belsa #homlokzat