Ellentételezés javaslata epitkezés: Mit tehet a tulajdonos, ha utólag derül ki, hogy az építkezés szabálytalan volt?
Az építési engedély rendszere (és az ehhez kapcsolódó hatósági felügyelet) arra szolgál, hogy az építmények - családi házak, bővítések, melléképületek stb. - műszaki biztonságban, jogszerű keretek között jöjjenek létre.
Ha engedély nélkül kezdődött el egy építkezés, vagy az építés eltér a jóváhagyott tervektől, akkor az építtetőnek többféle következménnyel kell számolnia: bírság, bontási kötelezettség, vagy az épület utólagos legalizálása (fennmaradási engedély).
A gyakorlat azonban nem mindig fekete-fehér: van, amikor a szabálytalanság utólag is “orvosolható”, más esetekben viszont a hatóság jogszerűen kötelezheti a bontást is.
Jogszabályi keretek - mi szabályozza?
Az építésügyi bírság rendelete (245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet) határozza meg az alapokat arra, hogy mikor és mekkora bírság szabható ki engedély nélküli vagy eltérő építési tevékenység esetén.
Az engedély nélküli építési tevékenység esetén az építményérték 20%-a lehet alap a bírság meghatározásához.
Ha az építés eltér az engedélyezett tervtől, akkor az eltérésre vetített százalék (pl. 12 %) alkalmazható.
Az alapbírságok 2023. szeptemberétől emelkedetek: például engedély nélküli építés esetén az alapbírság 260 000 forintra nőtt.
Az új 281/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet szeptember 30-tól hatályba lépett egy új szabályozás, amely módosításokat vezet be az építési engedélyezés, az egyszerű bejelentés és a fennmaradási engedély szabályaiban is.
Az engedélyek hatálya módosul: az engedély + a módosított engedély együtt élvezik az eredeti hatályt.
Építési törvény (2023. évi C. törvény az építészetről) olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek megtilthatják az építkezést vagy változtatásokat, ha az illető terület településképi, településrendezési vagy védelmi szempontból korlátozott.
A következmények: mi történik, ha lebuksz?
Építésügyi bírság: az első (és leggyakoribb) szankció az, hogy az építésügyi hatóság bírságot szab ki.
A bírság mértékét az építmény értéke, típusa, mérete és készültségi foka alapján határozzák meg; szeptemberétől az alapbírság 260 000 Ft.
A bírság mértéke csökkenthető, ha az építtető a korábbi szakaszokban tett előrelépést, vagy ha a tervhez viszonyított eltérés kisebb.
Bontási kötelezettség: ha az építmény nem felel meg az építésügyi előírásoknak, a hatóság rendelhet elbontást vagy részbeni bontást - különösen, ha a fennmaradási engedély nem engedélyezhető.
A fennmaradási engedély (utólagos engedélyezés) lehetőségét 10 éven belül lehet kérvényezni, ha a műszaki feltételek teljesíthetők.
Ha a szabálytalan építés régebbi (10+ év), akkor a hatóság nem indíthat szankciókat, de az épület jogi státusza nem “szabályos”.
Mit tehet a tulajdonos, ha utólag kiderül, hogy szabálytalan az építkezés?
Adatgyűjtés, információk beszerzése: keress elő minden rendelkezésre álló tervdokumentációt, felmérő mérnök bevonása, tájékoztatás az illetékes építésügyi hatóságtól.
Fennmaradási engedély kérelem: ha a szabálytalan építmény még 10 éven belül épült, be kell adni a fennmaradási engedély iránti kérelmet; a kérelmet a hatályos jogszabályok szerint kell benyújtani.
Hatósági bizonyítvány kérés (10 év elteltével): ha több mint tíz év telt el, nem lehet bírságot kiszabni vagy bontást rendelni, de kérhető hatósági bizonyítvány a jogszerűtlenül nem volt engedélyezhető igazolására.
Szerzői módosítás - bontás vagy átalakítás: ha fennmaradási engedély nem adható meg, a hatóság kötelezhet az átalakításra vagy bontásra.
Gyakori kérdések, tévhitek
Alapozásig nem büntetnek? Ez nem garantált: a bírság kiszabása a készültségi állapot és a hatóság mérlegelése alapján történik.
Lejár az engedélyem - akkor mit? Az új szabályok szerint az engedélyek négy évig érvényesek, hosszabbítási lehetőség megszűnt.
Ha régebben épült (10+ év) - teljesen védett vagyok? Igen, általánosságban már nem lehet jogi szankciót, de az épület szabálytalansága jogilag fennáll.
Ha a szabályok változtak - előnyösebb jogot lehet alkalmazni? Igen - az építésügyi hatóság köteles a tulajdonosra nézve kedvezőbb jogszabályt alkalmazni.
Ha utólag fennmaradási engedély lehetősége 10 éven belül kérvényezhető, ha a műszaki feltételek teljesíthetők; ha túl sok idő telt el, a hatóság nem indíthat szankciókat, de az épület jogi státusza nem “szabályos”.
tags: #ellentetelezes #javaslata #epitkezes