Előleg vagy foglaló albérlet: különbségek, jogi következmények és gyakorlati útmutató

Az ingatlanügyletek során a szerződő feleknek mindenképpen meg kell állapodniuk a vételár megfizetésének ütemezésében. Ez azt jelenti, hogy az eladó és a vevő rögzíti, hogy a vételárat milyen részletekben és milyen időpontokban kell a vevőnek megfizetnie. Arra is ki kell térniük, hogy az egyes részösszegeket készpénzben, vagy átutalás útján teljesítik. Spórolj időt és pénzt! Bankfüggetlen szakértőnk ingyen segít megtalálni a számodra legkedvezőbb hitelajánlatokat. Erre a kérdésre az a válasz, hogy a különböző jogcímek különböző jogokat, kötelezettségeket, illetve jogkövetkezményeket határoznak meg.

A fogalommagyarázat: előleg és foglaló

A fogalommagyarázat során az egyszerűbb feladat az előleg meghatározása, mert ez nem jelent mást, mint a vételár egyik részletét, amelyhez nem fűződik a vételár szabályaihoz képest semmilyen többlet szabályozás. Az előleg és a vételárrészlet tehát ugyanazt jelentik. Még él a köztudatban az a régi szabály, amelyet ma már nem kell alkalmazni, hogy a foglaló megfizetésének a szerződés aláírásakor kell megtörténnie. A jelenlegi szabályozás már nem így szól. A foglaló lehet akár a harmadik vagy negyedik időpontban és tételként megfizetett összege a vételár teljesítésének. Ugyanakkor a logika azt diktálja, hogy a foglalót a szerződést megkötését követő legrövidebb időszakban fizesse meg a kötelezettséget vállaló fél.

A leggyakoribb eset a vevői oldalon a foglaló elvesztését kiváltó szerződésszegés, ha a vevő nem fizeti meg a vételárat. A gyakorlatban a hitel igénybevételével tervezett vételár megfizetések során sokszor felmerül a kérdés, hogy elveszíti-e a foglalót a vevő akkor, ha a vételárat azért nem tudja teljesíteni, mert a bank nem fogadta el a hitel biztosítására irányuló kérelmét, és banki finanszírozás hiányában képtelen teljesíteni a vételár megfizetésére irányuló kötelezettségét? A válasz erre a kérdésre az, hogy a vevő saját ügye, hogy milyen pénzügyi forrásokból kívánja finanszírozni a vételárat. Ezért a banki finanszírozás lehetőségének elvesztése alapesetben vevő miatti meghiúsulási ok, vagyis a foglalót elveszíti. Azonban ha az eladó fél együttműködő és kellően nagyvonalú, akkor a felek ettől a szerződésben eltérhetnek. Rögzíthetik, hogy ezért a meghiúsulásért egyik fél sem felel. A legbiztonságosabb azonban banki finanszírozás esetén az, ha előzetes hitelbírálatot kérsz akár több banktól is. Ezt még azelőtt is megteheted, hogy kiválasztanád a megvásárolandó ingatlant.

Az eladói oldalon a szerződés meghiúsulásához vezető ok lehet a hiányos tájékoztatás az ingatlan lényeges tulajdonságai kapcsán, vagy akár a birtokba adás elmulasztása. Olyan eset is előfordulhat, hogy az adásvételi szerződés azért lehetetlenül el vagy hiúsul meg, mert egy olyan ok következik be, amiért egyik fél sem felelős. Erre az esetre lehet példa, ha egy földrengés miatt az ingatlan, amely az adásvétel tárgyát képezi, összeomlik. Így nyilvánvalóan teljesíthetetlennek válik a lakás átruházása. Ezért egyik fél sem tehető felelőssé.

A foglaló mértéke jellemzően a vételár 10 százaléka, de ez a mérték nincs sehol jogszabály szinten rögzítve. Ettől a felek eltérhetnek akár a vételár nagyságának függvényében. Így ez lehet 5, de akár 30 százaléka is a kikötött vételárnak. Azonban az lényeges megemlíteni, hogy a túlságosan magas arányban meghatározott, úgynevezett túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett, vagyis a foglalót fizetni köteles szerződő fél kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ilyen esetben a bíróság a foglalót egy alacsonyabb összegben rendeli csak megfizetni. Bár a foglaló önmagában is egy jelentős szankció, ha valamelyik fél felróható magatartása miatt az ügylet nem jön létre. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a mulasztó félnek csupán ezt az összeget kellene viselnie a másik fél kárai kapcsán. Az igaz, hogy a foglaló összege csökkenti az esetleges kártérítés vagy kötbér összegét, de az ezen felül a vétkes féllel érvényesíthető kötbér vagy kártérítés továbbra is fennmarad. Ezeket a kötelezettnek meg kell fizetnie.

Gyakori tévhit, hogy a foglalót arra is lehet használni, hogyha a már aláírt szerződést később valamelyik fél mégsem - bármely elfogadható ok nélkül - szeretné teljesíteni, akkor csupán jelzi, hogy a szerződéstől vissza kíván lépni, és tartsa meg nyugodtan a másik fél a foglalót. Ilyen célból ugyanis nem foglalót, hanem bánatpénzt kell kikötni az adásvételi szerződésben. A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2025-ös naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket?

A foglaló és az előleg közötti különbség kizárólag akkor mutatkozik meg, ha az adásvételi szerződés meghiúsul. Az előleg a szerződés meghiúsulása esetén minden esetben visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból hiúsult meg. Először is tisztázandó: A cikk címe a könnyebb laikus megértést szolgálja, azonban ebben a formában - foglaló vagy előleg? - félrevezető a kérdésfeltevés. A foglaló és az előleg nem vagylagos viszonyban állnak egymással. A felek megállapodnak a vételárban, amit a vevő rendszerint részletekben teljesít. A vételár valamennyi teljesítendő részlete - egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig - jogi értelemben vételár előleg. Tehát az előleg, vételár előleg, vételár részlet egymásnak teljesen megfeleltethető szinonimák. Adásvételi szerződésről beszélni vételár, vagy ha úgy tetszik vételár előleg nélkül lényegében fogalmilag kizárt. Az ingatlan adásvételi szerződés szükségszerű velejárója a vételár részletek, vételár előleg összegének meghatározása, vagylagosságról emiatt semmiképpen nem beszélhetünk. A kérdés úgy semmiképpen nem tehető fel, hogy „foglaló vagy előleg”, mivel adásvételi szerződés esetében előleg minden esetben van. Előleg tehát az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése során átadott valamennyi vételárrészlet. Az adásvételi szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha a szerződés megszűnik. Az előleg visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg.

Mi a foglaló fogalma? A foglaló (általában) a szerződéskötéskor átadott pénzösszeg. Az adásvételi szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál. A foglaló lényegében kárátalány. Ez azt jelenti, hogy a foglaló erejéig a szerződés meghiúsulása miatt felmerült kár mértékét a vétlen szerződő félnek nem kell bizonyítani. A foglaló tehát nem a vételáron felüli további összeg. A foglaló csupán a vételár meghatározott részére, tehát lényegében a vételár előlegre felragasztott további címke. A foglaló speciális tulajdonságokkal felruházott vételár előleg, amolyan jogdogmatikai szuperhős. Amíg a vételár előleg nem nyeri el a foglaló titulusát, addig az előző címben is leírtak szerint a szerződés esetleges meghiúsulása esetén az egyszerűen visszafizetendő a vevő részére, függetlenül a meghiúsulás okától. Tehát a foglaló funkciója a szerződés felróható megszűnésének szankcionálása olyan módon, hogy a hoppon maradt félnek - a foglaló erejéig legalábbis - ne kelljen külön bizonygatnia, hogy mekkora kár érte.

Ehhez képest, ha kizárólag előleg átadására került sor, akkor a szerződés meghiúsulásával esetlegesen felmerült károk érvényesítése csak a károk bírósági úton történő tételes igazolása útján történhet. Mi kerüljön a szerződésbe? Kijelenthető, hogy a foglaló kikötése, azaz az előleg egy részének foglalóként átadása jogelméleti síkon mindkét fél érdekeit szolgálhatja. A szerződés meghiúsulása esetén ugyanis ezen összeg erejéig a pórul járt fél a foglaló összegére tényleges kára bizonyítása nélkül tarthat igényt. Ez az elmélet. Gyakorlati szempontból azonban a vevő pozíciója az eladóéhoz képest mégis lényegesen kedvezőtlenebb. Ha vele tolnak ki, akkor - függetlenül attól, hogy jogilag jár neki - nemhogy foglalónyi kártérítés nincs a kezében, de még a részéről kifizetett foglaló is az eladónál van. A való életben soha nem a paragrafus, hanem az alkupozíció a perdöntő. Márpedig a vevő ebből a szempontból negatív előjelű alkupozícióval rendelkezik. A piaci szokások megkötik a vevő kezét, 10% foglaló átadása nem megkürelhető. Azonban az általános gyakorlatban elfogadott 10 százaléknál nagyobb mértékű foglaló egy lakossági ingatlan adásvételi szerződés esetében - speciális helyzetektől eltekintve - csak az eladónak állhat érdekében. A foglaló a gyakorlatban általában az első vételárrészlet. Minden további részletre az előlegre vonatkozó szabályok irányadóak. Gyakran hallunk foglaló szerződésről, foglalós papírról, foglaló gyors lepapírozásáról. Ugyanez létezik előleg változatban, amit „előszerződés”, „vételi szándéknyilatkozat” vagy egyéb ötletszerűen elnevezett okiratok aláírásakor adnak át. Közös jellemzőjük, hogy a foglaló vagy az előleg átadására ezen esetekben megfelelő jogi körültekintés nélkül, a végleges adásvételi szerződés aláírását megelőzően kerül sor. A gyorsan pörgő ingatlanpiacon erre nincs mindig lehetőség, ha az ingatlan kelendő. Mindig legyünk azonban tisztában azzal, hogy a végleges szerződés, illetve szakszerű jogi tájékoztatás és garanciák hiányában valós kockázat az így átadott összeg elvesztése. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem annak függvénye, hogy előleg vagy foglaló az átadott összeg.

Fiktív példánkban vegyünk egy 40 millió forint értékű társasházi lakást. A vevő a szerződéskötéskor 6 millió forintot ad át az eladónak, amiből 4 milliót foglalónak, míg 2 milliót előlegnek tekintenek. Hitel felvétele esetén a vevő helyzete különösen sérülékeny, mivel a banki döntés rajta kívül álló tényezőktől függ. Ha a vevő azért nem tudja teljesíteni határidőben a vételárat, mert nem kap hitelt, jogilag kizárólag a vevő hibájának értékelhető. Ebben az esetben a foglaló nem jár vissza. Jó köztes megoldás lehet, ha az eladót rá lehet beszélni, hogy legalább egy része visszatérítendő legyen ilyen esetben. Ha az ingatlant ingatlanos közvetíti, általában vételi szándéknyilatkozat aláírására kényszerül a vevő, és gyakran kell egyrész összeg átadása. Fontos tudni, hogy soha nem előleg, amit ilyenkor elkérnek. Ilyenkor a kifizetett összeg nem feltétlenül foglaló, és a felek számolhatnak más szabályokkal. A végleges szerződés megkötése előtt vagy után is előfordulhat olyan jogi körülmény, amely se nem előleg, se nem foglaló. A vételi szándéknyilatkozat körüli anomáliákat is érdemes végigtekinteni.

Míg a vételi ár a szerződésben kikötött vételár előleg szerinti összegben osztható szolgáltatás, addig az ingatlant természeténél fogva nem lehet darabokban átadni. Ennek megfelelően úgy lenne igazságos, ha a teljes vételár egyösszegű megfizetésével egyidejűleg lépne a vevő birtokba, illetve kapna tulajdonjogot. Ennek megfelelően, minden esetben azt tanácsoljuk, hogy a vételár minél nagyobb hányadának teljesítése egy összegben történjen, az ingatlan átadásával egyidejűleg. Bármilyen összegű előleg teljesítése a vevő oldalán kockázat. Az eladó gyakorlata általában az, hogy az átvett előleget nem őrzi a szerződés lezárásáig. Lakossági szerződéseknél az előleg sorsa az, hogy az eladó a következő lakásvásárlását finanszírozza vagy a közüzemi tartozásait rendezi. Teherrel terhelt ingatlan esetén pedig az előleget a bank részére kell átutalni a tehermentesítés érdekében. Ha az ingatlan átadása előtt meghiúsul a szerződés, a vevő igen kellemetlen helyzetbe kerül. Ezen túlmenően egy tipikus lakossági szerződésnél az eladó nem rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyekből vissza tudná fizetni az elszámolandó összeget. A prevenció és a kockázatkezelés kulcsfontosságú, mert sokszor az ingatlan kulcsátadása előtt kerül sor előlegre vagy foglalóra.

A következő döntő momentumok a gyakorlati döntéseket befolyásolják: az előleg megfizetése esetén a birtokbaadás időpontja gyakran eltolódik; a tehermentesítéshez szükséges előleget meg kell fizetni a bank részére; a földhivatali bejegyzés segíti a vevő jogai védelmét; az eladó pedig gyorsabban hozzáférhet a foglalóhoz vagy előleghez a szerződés futamideje alatt. A foglaló vagy előleg megkötésekor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni, hogy a szerződésben rögzítsék mindkét fél jogait és kötelezettségeit, és hogy a tulajdonjog bejegyzése biztonságosan történhessék meg.

Az alábbiakban rövid összegző tábla segít eligazodni a főbb különbségekben:

JellegElőlegFoglaló
FunkcióA vételár részlete, amely a szerződés teljesítéséhez kapcsolódikBiztosíték a szerződés teljesítésére
VisszafizetésMinden esetben visszajár, ha a szerződés meghiúsulElőfordulhat, hogy visszajár, vagy kétszeresen is
Bevitel a vételárbaIgenRészben beépül a vételárba
KockázatKockázat szinte kizárólag a fejleményekre vonatkozikSpeciális szankciós mechanizmus - a meghiúsulásért felelős fél
Előny a vevőnekBiztos visszajárásBiztosíték; ha meghiúsul a vevő hibájából, elveszik

Megjegyzés: a foglaló és előleg közötti különbség jogi értelmezése és a gyakorlatban előforduló helyzetek összetettek. A legbiztonságosabb megoldás az, ha a végleges adásvételi szerződés aláírása előtt alapos jogi tanácsadás és ellenőrzés történik, valamint hogy a szerződés egyértelműen meghatározza a foglaló vagy előleg körülményeit, a visszafizetés feltételeit és a haszonélvezeti jogi kérdéseket is.

Infografika: Foglaló vs. előleg - fő jellemzők, visszafizetés és kockázatok

Első kérdések az eladóhoz ingatlan adásvételnél

Gyakorlati tanácsok a jogi biztonságért

  • Kérj előzetes hitelbírálatot több banktól még a kiválasztott ingatlan előtt, hogy minimalizáld a finanszírozási kockázatot.
  • Írasd le pontosan a szerződésben, hogy a foglaló vagy előleg milyen módon kerül beszámításra a vételárba, és mi történik meghiúsulás esetén.
  • Értsd pontosan, hogy a földhivatal milyen bejegyzéseket és státuszokat jegyez be a vevő részére, és hogy az eladó milyen biztosítékokat nyújt.
  • Ha a közvetítő részt vesz, győződj meg róla, hogy ő nem jogosult foglalót vagy előleget átvenni, és hogy minden pénzügyi tranzakció jogilag rendezett legyen.
  • Vedd figyelembe a tehermentesítés költségeit és időigényét, különösen terhelt ingatlanok esetében, és tervezd meg a finanszírozást ennek megfelelően.

tags: #eloleg #vagy #foglalo #alberlet

Népszerű bejegyzések: