Elővásárlási jog értesítés módja és gyakorlati vonatkozásai
Az elővásárlási jog a tulajdonost megillető olyan jog, amely szerint a tulajdonos harmadik félnek kínált ingatlanát csak úgy adhatja el, hogy az elővásárlásra jogosulttal írásban közli a vevőtől kapott ajánlat feltételeit. A közlés megtörténte nélkül az eladó nem adhatja el az ingatlant a harmadik személynek; az elővásárlásra jogosult ezt követően dönthet, hogy él-e a jogával vagy lemond róla.
Ki lehet elővásárlásra jogosult, és honnan származik a jog?
A jog alapja lehet törvény, szerződés vagy speciális jogszabály. Gyakori jogalap a tulajdonostársak közötti elővásárlási jog (például társasházban), illetve a Magyar Államnak vagy helyi önkormányzatnak járó elővásárlási jog. A jogosultak köre a jogszabályok és a szerződések függvénye:
- Törvényes alap: tulajdonostársak, szomszédok, vagy más önálló jogszabályban meghatározott személyek.
- Szerződéses alap: például társasházi alapító okirat vagy speciális kötelezettség, amely elővásárlási jogot alapít.
- Különleges jogszabályok alapján: például földforgalmi törvény, egyes ingatlanos ügyletekre vonatkozó előírások.
A leggyakoribb esetek a gyakorlatban: társasházi tulajdonostársak, a Magyar Állam és a helyi önkormányzat, illetve termőföldek esetén a földhivatal által meghatározott jogok.
Hogyan értesítik az elővásárlásra jogosultat?
Az eladó köteles a vevő ajánlatát teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. A közlés lehet:
- Írásbeli közlés tértivevényes postai küldemény formájában,
- Ügyvéd által hitelesített elektronikus formában (AVDH),
- Társasházaknál vagy közös képviseleti szerződések alapján a kifüggesztés a közös használatú helyiségekben (hirdetőtáblán).
A közlésnek teljes körűnek kell lennie, és tartalmaznia kell a vevő adatait, a vételárat, a fizetési feltételeket, a határidőket és minden lényeges feltételt. Több jogosult esetén a közlés mindenkire vonatkozik, és az elfogadó nyilatkozatot minden jogosulthoz el kell juttatni.
Határidő és tartalmi feltételek
A jog gyakorlására vonatkozó általános határidő általában 8-15 nap, gyakorlati ítéletek szerint a 15 nap tekinthető reálisnak, de ennél rövidebb vagy hosszabb határidő is előfordulhat az adott körülményektől függően. Az elfogadó nyilatkozat megtételére fordított időpont a kézbesítés napjától számítódik, és a kezdőnap nem számítandó bele a határidőbe. A Kúria gyakorlata szerint a határidő akkor tekinthető megfelelőnek, ha elegendő időt biztosít a jogosult számára a valós mérlegelésre és a döntés meghozatalára.
Ha a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, a hallgatás lemondásnak minősül. Amennyiben a jogosult elfogadja az ajánlatot, a szerződés az eladó és a jogosult között jön létre a megadott feltételekkel. Ha több jogosult él él a joggal, a jogok gyakorlása arányosan történik, és a szerződés közös tulajdonszerzéssel jön létre.
Mi történik, ha a kézbesítés nem sikeres?
Ha a hivatalos címre küldött értesítés címzett ismeretlen vagy elköltözött jelzéssel érkezik vissza, az ajánlat közlése nem tekinthető megtörténtnek. Ilyenkor a Kormányrendelet és a földhivatali gyakorlat szerint lehetőség van együttműködő megoldások keresésére: például közös képviselő kifüggesztése vagy a hiánypótlási eljárás igénybevétele. Bizonyos helyzetekben a szerződő felek együttes nyilatkozata elegendő lehet a közlés pótlására.
Újabb kivétel, ha a közlés nehézségeket okoz a Nagy számú jogosult esetén: ilyenkor a jogszabályok és a bírósági gyakorlat szerint a tulajdonostársak körének meghatározása alapján kell eljárni, és szükség esetén a tértivevényes kézbesítés és a lakcímadatok igazolása is szükséges lehet.
Területspecifikus esetek
Teremgarázsok és garázsbeállók: ezek gyakran osztatlan közös tulajdont képeznek, ezért különös figyelmet igényel a közlés módja. 2022-től kezdve a közös képviselő kifüggesztése elegendő lehet a jegyzői bejegyzéshez. A kifüggesztett közlés rövid, de teljes értékű kivonata tartalmazza: az ingatlan pontos megjelölését, a helyrajzi számot, a vevő adatait, a vételárat, a fizetési feltételeket, a határidőket, a közös képviselő nevét és aláírását. A közlésen feltüntetendő figyelmeztető záradék például: „Az elővásárlási jog gyakorlására a kifüggesztés napjától számított 15 nap áll rendelkezésre.”
Termőföldek: a földforgalmi törvény szerint hirdetményi úton kell értesíteni az elővásárlási jogosultakat. Itt teljesen más eljárási rend érvényesül.
Mi a teendő, ha elővásárlási jog érint egy ingatlant?
Eladóként fontos, hogy a közlés pontos legyen, és hogy a jogosultak minden értesítést megkapjanak. Ha a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosult elfogadja, a szerződés a jogosult és az eladó között jön létre a fentieknek megfelelő feltételekkel. Ha a jogosult hallgat, vagy lemondó nyilatkozatot tesz, az eladó tovább léphet a szerződés megkötésével. Ha a jogosult késedelmesen vagy nem jogszerűen jár el, a földhivatal illetve kiemelt bírósági döntések szerint a jogai érvényesíthetők és a szerződés érvénytelenségét kérhetik a felek.
Gyakori probléma például, amikor az elővásárlási jogot nem jegyezték be a tulajdoni lapba, és ennek megállapítása érdekében jogvita alakul ki. Ilyenkor a jogi képviselet és a bizonyítékok (lemondó nyilatkozat, tértivevény hitelesítése, vagy együttes nyilatkozat) döntőek lehetnek a bejegyzés sorsának eldöntésében.
Összefoglaló gyakorlati megállapítások
- Az elővásárlási jog alapja lehet törvény, szerződés vagy speciális szabályozás; legtöbb esetben a társasházi tulajdonostársak, legtöbb esetben a Magyar Állam vagy önkormányzat.
- A közlésnek teljes körűnek kell lennie, és a jogosultakhoz kell eljutnia írásban: tértivevényes levél vagy hitelesített elektronikus formában.
- A határidő általában 8-15 nap; a legáltalánosabb irányelv 15 nap, kezdőnap számításánál a kezdőnapot nem kell beszámítani.
- A jogosult elsőbbséget élvez a szerződés megkötésekor; ha elfogadja az ajánlatot, a szerződés az ő részvételével jön létre a megadott feltételekkel.
- Ha a közlés nem történt meg vagy a közlés hiányos, a földhivatal bejegyzéseket visszautasíthat, és a jogosult pert indíthat.
- A tervezett megoldások közé tartozik a lemondó nyilatkozat előkészítése és aláírása, a határidők pontos betartása, valamint szükség esetén együttes nyilatkozat a rendkívüli nehézségekről.

tags: #elovasarlasi #jog #ertesites #modja
