Endre Zsigmond kastélya alaprajza és története a Petőfiszállás környékéről
Jobbról egy akácos sül a júliusi nap sugaraiban, balról búza mered a mozdulatlan, felhők nélküli égbe. Mindent áthat a dél-alföldi kánikula, a puha, sárga homokból is forróság árad. A kocsmában azt mondták, erre kell menni, de még mindig semmi. „Kúria? Az a kastély lesz, nem? - néztek egymásra a kerthelyiség egyik árnyékos asztalánál söröző helyiek.
Helyben, az 1400 lakosú Petőfiszálláson kevesen ismerik a valaha nyolcszobás kúria történetét, az idősebbek közül is sokan csak arra emlékeznek, hogy a II. világháború utáni években egy ideig itt működött a kultúrház. Pedig a petőfiszállási Endre-kúria a 20. századi magyar történelem talán legsötétebb, leggonoszabb döntésének helyszíne: 1944. Több történész szerint is ezen a vacsorával egybekötött tanácskozáson határozták el, hogy minden magyar zsidót egyenesen Auschwitzba küldenek.
A fák lombjai alatt egy lépcső sejlik fel, mögötte a lombok mögött pedig a romos homlokzat. Ahogy az utóbbi 70 évben a petőfiszállásiak elfelejtették az Endre-kúriát, úgy igyekezett elfelejteni egész Magyarország, hogy az akkori magyar hatóságok tevékeny és lelkes, még Eichmannt is lenyűgöző együttműködése nélkül a németek nem tudtak elhurcolni és megölni több mint 400 ezer magyar zsidót. De ahogyan az Endre-kúria romjai is ott vannak még a petőfiszállási pusztában, a tölgyek lombjai alatt, úgy a rémtetteket sem lehet meg nem történtté tenni.
Endre László életútjának kulcsmomentsai
„A népügyész úr, illetve a politikai ügyész úr azt mondja, hogy mi ezt a bűnt nyíltan követtük el, és ebben az országban mindenki bűnrészes vagy áldozat ebben.” - mondta vitéz Endre László a Népbíróság előtt 1946. A legfőbb vádpont az volt vele szemben, hogy megszervezte több százezer magyar zsidó deportálását, valamint hogy a Sztójay-kormány államtitkáraként és nyilas kormánybiztosként más háborús bűnöket követett el. Dr. Újhelyi Szilárd politikai ügyészt a védekezésnek ez a harmadik pontja kifejezetten zavarta, ezért is tért ki rá külön a vádbeszédében.
A fasizmus, amelynek magyar formáját végeredményben a vádlottak is képviselték, lényegileg tömegmozgalommá szervezett reakció volt. A közvélemény tehát mögöttük állott. Endre László a Tanácsköztársaság idején is tevékenykedett, majd a háború után egyre nyilvánvalóbban lépett ki a struktúra középpontjába. A család igen befolyásos volt a járásában, és Endre Zsigmond sokat tett azért, hogy fia politikai pályája sikeres legyen.
Endre Zsigmond 1865-1944 között élt, gazdálkodott a szentkúti birtokon, nagy hangsúlyt fektetett a modernizációra, 200 katasztrális hold földet művelt gabonával, szőlővel, erdőgazdálkodással. A kúria felépítésének történetében az a rész vette át a főszerepet, hogy a lakóépületek bővítésekor kúriát építettek Szentkútra. A földbirtok a századfordulón már modern gazdasággá fejlődött, és a család belső politikai befolyása is jelentős volt.
Endre László 1938-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja lett, és a megye irányításában szigorú rendet teremtett. A belső közigazgatási reformokkal és a zsidóellenes intézkedésekkel kapcsolatban szigorú álláspontot képviselt. A korszak eseményei középpontjában álltak a földesúri hatalmi kapcsolatok és a nemzetközi kapcsolatok is, ahogyan Endre Zsigmond és fia közvetítőként is megjelent a nemzetközi kapcsolatokban.
A kastélyról és beruházásokról
A déli oldalán a kápolna alatt épült meg a grófi kripta, ahol az Almásy család tagjai is nyugosznak. A kápolnát 1947 óta sekrestyeként használják. A kastély L-alakú udvari szárnnyal bővült, a földszinten ma szolgálati lakások és vendégszobák találhatók. A kiégett emeleti részeket lebontották, a főbejárat pedig a mostani könyvtár volt. A közeli parkban sok régi fa és traveszt megőrződött, de az elmúlt évtizedekben a park ritka fáit ismeretlen tettesek kivágták.
A Széchenyi-kastélyt a II. világháború vihara lényegében megkímélte, majd 1945 után államosították. A kastélyban öt lakás és a Termelőszövetkezet irodái kaptak helyet, később pedig a konyhaépület bővítésével további lakásokat alakítottak ki. A rendszerváltás után az épületek üresen álltak, és a melléképületek is súlyosan megrongálódtak. A Széchenyi család története szorosan összefonódik a térség történelmével, és a kastély most lassan felújítás alatt áll, hogy visszanyerje régi jellegét.
Más kastélytípusok és kapcsolódó műemlékek a vidéken
- Bethlen-kastély Beregszász környékén: klasszicista átalakítás, sátortetős főhomlokzat és történelmi emléktáblák; Ma múzeumként és képzőművészeti gyűjteményekkel.
- Fedák Sári-kastély Munkács közelében: eklektikus stílus, ma a Kárpátaljai Református Egyház püspöki hivatala.
- Schönborn-kúria és Schönborn-uradalom Beregvármegyében: 18-19. századi stílus, 50 hektáros park, gazdasági tevékenységek és kertépítészet.
- Perényi-kastély Beregdarócon: a 18. század végén épült, 1848-49-es szabadságharc vértanúja született itt, később az osztrák hatóságok elkobozták.
Parkok és kiállítások
A kétegyházi és környékbeli kastélyok között kiemelkedik a parkok és történeti kiállítások összefüggése. A gabonatermeléshez kapcsolódó gépeket és eszközöket bemutató 2700 négyzetméteres kiállítótér a helyi szakmunkásképző intézet égisze alatt jött létre. A kiállítások az agrárágazat történeti fejlődését mutatják be, és a kiskunfélegyházi múzeummal is szoros kapcsolatra épülnek.
Összefoglaló a fő helyszínekről
- Endre-kúria (Petőfiszállás): 1944-es események hazafias és történelmi kontextusa; a kúria romjai egyben emléket is képeznek.
- Széchenyi-kastély (Kőröshegy): vadászkastély, a park és királyi kapcsolatok története; a belső átalakítások nyomai.
- Bethlen-kastély (Beregszász): több emléktábla és történeti összefüggés a Rákóczi-zal, Esze Tamás-korszak eseményeivel.
Infografika és vizuális segédletek
Elsőszombat. Ünnepélyes Szűz Mária- köszöntő. Élő közvetítés 17- órától. Augusztus 1- 2026
Történelmi hátterű összegzés
A történet összetett képet ad a vidéki Magyarország egy-egy korszakáról, ahol egy kúria, kastély és az ott élők sorsa összefonódik a nagyhatalmú döntésekkel és a társadalmi változásokkal. A történeti emlékek megőrzése és a múzeumi projektumok segítenek abban, hogy ezek az események ne merüljenek feledésbe, és a közösségek megértsék saját múltjukat.
tags: #endre #zsigmond #kastelya #alaprajza