Esztergomi királyi vár alapterület és történeti jelentősége

Már a hídról csodálatos látványt nyújtott a Várhegyre épült bazilika hatalmas épülettömbje, valamint a várfalak, a középkori érseki palota és a Fehér-torony rekonstruált épületei.

A következő öt bejegyzésben erről a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó városról lesz szó, annak történelméről, a Várhegyen álló egykori és mai épületekről, különös tekintettel a királyi, majd érseki palotára és a XIX. századra.

Őskor a Dunakanyarban és korai római jelenlét

Az esztergomi Várhegy és környéke már az őskorban is lakott terület volt, majd az i.e. IV. századtól a kelták éltek ezen a vidéken.

A hódító Római Birodalom Pannónia provinciájának védővonala a Dunára támaszkodott, melynek mentén sűrű erősség- és településláncolat épült ki.

A rómaiak az esztergomi Várhegy keleti oldalán a kvádok ellen Solva néven castrumot építettek egy virágzó várossal, katonai táborral, dunai átkelőhellyel.

A hagyomány szerint itt írta Marcus Aurelius császár az Elmélkedések 12. kötetét.

Géza fejedelem és az Esztergom megalapítása

A Várhegyen felépült a hegyi kővár, a fejedelmi lakótorony és a Szent István vértanú tiszteletére szentelt templom, a város első temploma.

Taksony halálát követően, 972-ben Géza lett a nagyfejedelem, ő alapította a korábbi római erőd alapjaira Esztergom városát, amely állandó székhelye lett.

975 körül Esztergomban született Géza fia, Vajk, akit a Szent István templomban kereszteltek meg - és kapta a keresztségben az István nevet -, majd apja halála után hívei itt tették meg nagyfejedelemnek.

Korai koronázások és a Szent István templom

A koronázásra egyesek szerint Esztergomban, mások szerint Székesfehérváron került sor, és a dátum is bizonytalan, valószínűleg 1000. december 25-én helyezte Domonkos, az első esztergomi érsek István fejére a pápától kapott koronát.

Amennyiben Esztergom volt a koronázás helyszíne, úgy azt a Várhegyen álló Szent István templomban tartották.

A város fontos középkori kereskedelmi útvonal mentén feküdt - a Regensburg és Prága felé tartó arab, örmény, zsidó és más nemzetiségű kereskedők itt haladtak keresztül -, majd a XI. század elején az István által létrehozott egyházszervezet központja, az érsek székhelye is Esztergom lett.

1010 táján építeni kezdték az érseki székesegyházat a Várhegy északi részén Szent Adalbert tiszteletére, aki a legendák szerint Istvánt megkeresztelte.

Az érseki palota és a Várhegy központi szerepe

De nem csak vallási központja volt országnak a város ebben az időben, hanem Esztergom vármegye központja és a király legfontosabb székhelye, egészen a tatárjárásig.

A XI. század elején épült fel a székesegyház mellett a Várhegy déli, sziklás végén az új királyi palota, mely a XII. század végén leégett.

Az érsek lakótornya ekkor a Szent Adalbert templomtól északra állt.

Szent István 1038-ban bekövetkezett halála után az ország hanyatlásnak indult, folyamatosak voltak a trónharcok és a pogánylázadások.

Királyi palota újjáépítése és a középkor virágkora

Szent László király folytatta az országépítő munkát, majd Könyves Kálmán uralkodása idején Esztergom ismét jelentőssé vált, állandó királyi székhelyként.

1150-es években a palota kibővítésének és újjáépítésének nyomai láthatók a Várhegyen, a Szent Adalbert székesegyház környékén.

A XII-XIII. század fordulóján a vár jelentős átalakításon ment keresztül, a királyi rezidencia és az érseki palota funkciói egyidejűleg töltöttek be fontos szerepet.

Törekvések, harcok és a tatárjárás

A mohácsi vész után a vár katonai szerepe került előtérbe, nagyszabású erődítési munkálatok kezdődtek, de ez sem akadályozta meg a törököket a vár elfoglalásától 1543-ban.

A török időkben a vár több súlyos ostromot is átélt, falai alatt Balassi Bálint költőnk 1594-ben estek el.

Véglegesen 1683-ban került le a félhold a vár tornyairól.

Késői évszázadok és régészeti feltárások

A XIX. században már csak egyetlen egy szobát ismertek, a régészeti feltárások az 1930-as években kezdődtek csak meg, a helyreállítást Lux Géza építész végezte.

A teljesen föld alá került palotán folyamatosan dolgoztak a restaurátorok, a palota elpusztult részeinek részleges restaurációjára 1997 és 2000 között került sor, a Fehér-torony tetején az új teraszt 2009-ben adták át a látogatóknak.

Betekintést nyerhetünk a korabeli emberek mindennapjaiba a Vár fürdőjében, konyhájában és cisternás termében.

A látogatás csúcspontjai a Fehér-torony, a Szent István terem és a Porta Speciosa rekonstrukciója, illetve a Nagyterem megtekintése.

Turisztikai adatok és jelenkori állapot

A Nyitvatartás: ápr. 1. - okt. 31.: 10.00 - 18.00, nov. 1. - márc. időszakban változó.

Megközelítés: a vármúzeum a bazilika déli oldalánál található, legközelebbi parkoló a bazilika előtti nagy tér a Szent István tér város felőli oldalán.

Az esztergomi vár ma a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik, 2020-ban felvetődött, hogy a tulajdonjog az Esztergom-Budapesti Egyházmegyére szállna.

A középkori részek védelmén túl érdemes tiszteletben tartani, hogy az 1930-as évekbeli munka már a 20. század mérföldkővé váló restaurációs törekvései közé tartozik.

Esztergomi Várhegy és a Fehér-torony kilátója

A Várhegy a Dunakanyar egyik történelmi központja, amely évszázadokon át követi a magyar államiság fejlődését.
A királyi palota és az érseki rezidencia felépítése a XII-XIV. században több hullámban történt, és a palotát körülvevő erők jelentették a középkori Esztergom védelmét.
A tatárjárás és a török időszak mély nyomot hagyott a váron és a városképben, később pedig a reneszánsz és barokk átformálások következtek.
A 20. századi régészeti feltárások megnyitották a korábban föld alá kerülő struktúrák restaurálásának útját.

tags: #esztergomi #kiralyi #var #alapterulet