Meglévő épület bővítése energetikai tanúsítással összhangban

A téma középpontjában az energetikai követelmények meglévő épület bővítése vagy jelentős felújítása esetén vállalt kötelezettségek állnak. A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet és a kapcsolódó TNM szabályozás alapján a bővítés nagyságától és annak jellegétől függően eltérő előírások érvényesek. Jelentős átalakítás vagy bővítés esetén szigorúbb követelményeknek kell megfelelni: a hozzáépített vagy érintett szerkezeteknek (falak, födém, nyílászárók) kiválóan hőszigetelteknek kell lenniük, közel egy új építésű ház szintjére kell kerülni a teljes épületre vonatkozó fajlagos hőveszteség-tényezőnek és az összesített energetikai jellemzőnek a határértékei alatt. A gyakorlatban például egy 100 m²-es ház hozzáépítése 110 m²-es új részzel számít jelentős bővítésnek, hiszen összesen 210 m² kerülhet érintés alá.

Követelmények a hozzáépítés szerkezeteire és gépészetére

A külső felületeknél a megengedett maximális hőátbocsátási tényező (U-érték) az új falazatokra 0,24 W/m²K, a tetőkre 0,17 W/m²K, és a külső nyílászárókra (ablakok és erkélyajtók) 0,90 W/m²K lehet. Ezek az értékek biztosítják, hogy a bővítés ne rontsa a ház energetikai mutatóit. A lapszabályok szerint olyan bővítés is jelentős lehet, amely során az épület hasznos alapterülete a korábbihoz képest 100%-nál kevesebbel nő meg (például pincefödém vagy padlásfödém utólagos hőszigetelése).

Ha a bővítés során új fűtési vagy melegvíz (HMV) rendszert telepítenek vagy a meglévőt bővítik, a legújabb gépészeti hatékonysági előírásokat kell teljesíteni. A kötelező szabályozhatóság szerint minden újonnan beépített hőleadót (radiátor, padlófűtési kör) helyiségenkénti önálló szabályozással rendelkezzen. A megújuló energia arányára vonatkozó kötelezettségek a kisebb bővítésnél megszűntek a korábbiakhoz képest; a jogszabály a közel nulla (közel-nulla) energiaigény felé halad, de a megújuló részarány törlésével a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát szabták meg kötelező szinten.

Fűtés és klíma megoldások nem nagyobb bővítés esetén

  • Fűtésre optimalizált klímák (H-tarifa): kisebb hozzáépítéseknél lehetőség van az új részben egy inverteres klíma telepítésére a meglévő rendszer érintése nélkül, a leggyorsabb megtérülés érdekében.
  • Hőszivattyú kiterjesztése: meglévő monoblokkos vagy osztott rendszert érdemes kiegészíteni osztókörökkel, alacsony hőmérsékletű padlófűtéssel vagy mennyezetfűtéssel.
  • Kondenzációs gázkazán továbbvitele: ha a meglévő kazán kapacitása ezt lehetővé teszi, az új rész fűtése egyszerűen átvihető.
  • HMV-ellátás különválasztása: ha különálló lakrészt vagy fürdőszobát bővítenek, okos hőszivattyús villanybojler lehet a legmegfelelőbb megoldás.

Jelentős felújítás és kisebb bővítés

Jelentős felújításnak a hatályos 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet alapján akkor minősül a munka, ha a külső határoló szerkezetek több mint 25%-át érinti (kivéve az önálló padlás- vagy pincefödém önálló hőszigetelését). Kisebb bővítésnél (100%-os alapterület-növekedés alatt) a jogszabály csak a hozzáépített új épületszerkezetekre és az új gépészeti elemekre írja elő a minimumkövetelmények teljesítését.

Minden egyszerű bejelentéshez vagy engedélyhez kötött hozzáépítés tervezési fázisában kötelező az energetikai számítás elkészítése. A számítások és tanúsítás elvégzése az épület energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet alapján történik; a TNM rendeletet 7/2006. (V.24.) az abban meghatározott időkereteken belül kell alkalmazni a bejelentés időpontjától függően.

A tanúsítvány szerepe és érvényessége

A kötelező energetikai tanúsítvány továbbra is kötelező az ingatlan eladásánál vagy bérbeadásánál, de az új rendelet szerint a tanúsítvány 5 évig érvényes. Ha a követelményérték vagy a besorolási módszertan a hatályba lépés után változik, a régebbi tanúsítvány a változás előtt kiállított példánya a megadott feltételek mellett 60 napig felhasználható. Az új tanúsítvány tartalmazza a korszerűsítési javaslatokat is, melyek a lakóingatlan energia- és költséghatékonyságának javítását célozzák.

Az energetikai tanúsítvány kiállítását a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet és a 9/2023. ÉKM rendelet szabályozza. A tanúsító a feladatot díj ellenében végzi, díja maximum az óradíj alapján kerül meghatározásra a jogszabályban meghatározott maximumok szerint. A lakásoknál, önálló rendeltetési egységnél és új épületnél a tanúsítás időigénye általában legfeljebb 2 munkaóra lehet.

Az épület energetikai minősítése a gyakorlatban

Az energetikai besorolások 12-es skáláról indulnak, ahol A+++-tól I kategóriáig terjed a minősítés. Az A+++/A++/A+ kategóriákat gyakran a megújuló energiafelhasználás és alacsony CO2-kibocsátás jellemzi. A B és C kategóriák is még elfogadhatók, de fejlesztésre szorulnak, míg a D-G kategóriák már magasabb energiafogyasztást mutathatnak. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények az új épületeknél szigorúbbak, és a 2030-as célokhoz illeszkednek.

A tanúsítványt kiállító szakember a hitelesítést az OÉNY elektronikus programja segítségével végzi, amely egyedi azonosító kóddal látja el a tanúsítványt. A számítás elvégzése és a dokumentáció összesítését a felelős műszaki vezető igazolja. Az energetikai tanúsítvány célja a két vagy több épület önálló rendeltetési egység energetikai veszteségeinek összehasonlítható módon történő értékelése is.

Energetikai riktárkép: hőátbocsátási tényezők és összesített energetikai jellemző

Mi az Energiatanúsítvány

Gyakorlati példák és gyakran felvetett kérdések

  1. Mi számít jelentős felújításnak vagy jelentős bővítésnek? - A külső szerkezetek >25%-os érintése vagy 100%-os alapterületen felül növekedése esetén jelentős.
  2. Mikor kötelező az energetikai számítás bővítéskor? - Minden egyszerű bejelentéshez vagy építési engedélyhez kötött hozzáépítés tervezési fázisában.
  3. Mi a tanúsítvány hatálya? - 5 év, de változó követelmény esetén a korábbi tanúsítvány részben felhasználható.

Változások a jogszabályokban

2015 végéig csak egy betűjelű osztályozás volt, majd 2016-tól BB és két új jelzés (AA++, JJ) kerültek bevezetésre. 2018-tól tovább szigorítottak a tanúsítványokra vonatkozó szabályokon. 2023. november 1-től az energetikai besorolási rendszer és a CO2-kibocsátás alapján történő osztályozás kerül előtérbe, a „közel nulla” energiaigény felé haladva; az új rendszer 12 kategóriát és a közel nulla követelményeket rögzítette. A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet 2023. november 1-én lépett hatályba, a kapcsolódó nyilvántartások és eljárások pedig fokozatosan kerülnek bevezetésre.

tags: #energetikai #tanusitvany #meglevo #epulet #bovitese

Népszerű bejegyzések: