Energetikai tanúsítvány és CO2-kibocsátás közel nulla energiaigényű épületeknél: jogszabályi változások, számítási módszerek és gyakorlati példák
A közel nulla energiaigényű épület azt jelenti hogy az ingatlan az energetikai és a CO2 kibocsátás szerinti besorolása is eléri a „A” kategóriát.
2023. november 1-től már nem csak az energetikai besorolás, hanem az adott ingatlan CO2-kibocsátása is megjelenik az energetikai tanúsítvány kezdőlapján, így nagyobb hangsúlyt fektet az egyes szerkezetek és gépészeti rendszerek korszerűsítésére és a korszerűsítési javaslatokra.
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet váltotta fel a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet, és megváltoztatta az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását.
A jogszabály szerint az új építésű lakóépületek esetén 2023. november 1-től nem kötelező a 25% megújuló részaránya, de meg kell felelni a CO2-kibocsátási határértéknek, amely 20 kg/m2 év.
Az új CO2-kibocsátási határérték megköveteli a hatékony és magas hatásfokú fűtési rendszerek beépítését.
A közel nulla energiaigényű épület számításai szerint a minimum 25%-os megújuló részarány opcionális lehet, de ha nem érjük el azt, akkor a primer energiafogyasztásnak 75 kWh/m2a alatt kell lennie megújuló energia nélkül.
A jogalkotó lehetőséget adott arra is, hogy ha nem elég a fűtés rendszere és csak fokozottabb tömegű rétegfelépítés segít, akkor 400 kg/m2 tömeg a kritérium.
1. Napelem nélkül ennek a háznak az energetikai besorolása “F” és a CO2 szerinti besorolása "D" kategória lenne, ezért addig kell növelnünk a napelemek számát amíg a ház eléri minimum az “A” kategóriákat.
2. A hőszivattyú fűtés esetén az ÉKM rendelet alapján a "H tarifa" már nem vehető figyelembe.
3. Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása mind két esetben “C” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk itt is a napelemek számát, amíg a ház eléri az “A” kategóriát.
1. Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “GG” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát.
2. A hőszivattyú fűtés alapból megújulónak számít, így itt napelemmel nem kell számolnunk, mert az épület eléri a “BB” kategóriát.
Sőt ha további két feltétel is teljesülne: külső érzékelője és helyiségenkénti termosztátja is van a fűtés rendszernek, akkor részletes számolás alapján akár “AA” kategória is lehet, de ezt most nem végezzük el.
4. Napelem nélkül ennek a háznak a besorolása “CC” kategória lenne, ezért addig kell növelnünk itt is a napelemek számát amíg a ház eléri a “BB” kategóriát.
A kijött eredmény 126 kWh/m2a és ezt kellene 75 kWh/m2a alá csökkentenünk. Amennyiben a fűtés rendszer adott, akkor csak további hőszigetelésekkel tudunk javítani a kijött eredményen.
A közel nulla energiaigényű épület azt jelenti, hogy az ingatlan az energetikai és a CO2 kibocsátás szerinti besorolása is eléri a „A” kategóriát.
A CO2 és az energia kapcsolata
A CO2 vagyis a szén-dioxid természetes része a légkörnek, de az ipari tevékenységek és az energiafelhasználás növeli a koncentrációját.
A CO2-kibocsátás hátterében leggyakrabban energiaigényes tevékenységek állnak, és a különböző energiahordozók eltérő mértékben járulnak hozzá a kibocsátáshoz.
A szén az egyik legszennyezőbb fosszilis energiahordozó; a földgáz CO2-kibocsátása alacsonyabb a szénhez képest, viszont még mindig jelentős.
A jövő szempontjából döntő, hogy a fosszilis energiaforrásokat hosszabb távon fenntarthatóbb megoldások váltsák fel, és hogy az állami szabályozás, ipari innováció és egyéni döntések egyaránt szerepet kapjanak.
Az Európai Unió célja a klímasemlegesség 2050-re, vagyis a kibocsátott és a természetes elnyelt üvegházhatású gázok egyensúlya.
Az energiacímkék segítenek a vásárlóknak értelmezni az energiahatékonyságot és a költségeket, hiszen az üzemeltetési költségek is függnek az energiafelhasználástól.
Egy épület energiafogyasztása összetett, mivel több energiaforrást használhat a fűtésre, hűtésre és meleg víz készítésére, így az energetikai besorolás alapja az évre jutó teljes energiafelhasználás és a felhasznált terület.
Az összesített energetikai jellemző magában foglalja az energia előállításának, szállításának és átalakításának energiaigényét, és a megújuló energia csökkenti ezt az értéket.
A CO2-kibocsátás számításának alapja a különböző energiahordozók CO2-kibocsátási tényezőinek szorozása a felhasznált energia mennyiségével.
A CO2-kibocsátás kalkulátor segít meghatározni otthonunk környezeti hatását és lehetőséget ad a tudatos döntésekre.
Számítási módszerek és rendeletek
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet alkalmazásával az energetikai tanúsítvány két fő része: az összesített energetikai jellemző és a CO2-kibocsátás értéke.
A CO2-kibocsátás számításakor a 9/2023. ÉKM rendelet szerint alkalmazott emissziós tényezők elektromos áram 0,455 kg CO2eq/kWh.
A távhő és a távhűtés kibocsátási értékei a rendelet szerint 374 g/kWh-nek felelnek meg.
Az energiafogyasztás CO2-egyenértékének számításához az energiaforrásokra vonatkozó fCO2-t kell alkalmazni, és a felhasznált mennyiséggel szorozni.
Különböző számítási módszerek lehetnek: például a 9/2023 ÉKM szerint, illetve az IPCC Guidelines alapján végzett számítások.
Az új tanúsítvány 5 évig érvényes a 2023.11.01. utáni besorolások esetében, és a régi tanúsítványok nem használhatók adásvétel vagy bérbeadás során.
Az energetikai tanúsítvány alapján a katagóriák AA+++-tól I-ig terjedhetnek, és a korszerűsítési javaslatok részletesen feltüntetésre kerülnek.
Gyakorlati példák és adatok
Egy átlagos 100 négyzetméteres ház CO2-kibocsátása a fűtés és hűtés miatt évente mintegy 0,9 tonna üvegházhatású gázt eredményezhet, és a szigeteléssel ez akár 40-50%-kal csökkenthető.
A geotermikus hőszivattyús rendszerrel a kibocsátás jelentősen csökkenthető a hagyományos gázfűtéshez képest.
A korszerűsítés során a külső hőszigetelés fejlesztése utána érdemes megfontolni a gépészeti rendszerek cseréjét, így akár 2-3 kategória ugrás is elérhető lehet.
Magyarországon az épületállomány a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók közé tartozik, és az energiafelhasználás jelentős része a lakóépületekhez kötődik.
A felújítási ráta növelése 2030-ig az EU-s célok alapján 3%-ra növekedhet, ami 20%-os csökkenést hozhat a lakóépületek energiafelhasználásában és CO2-kibocsátásában.
Energetikai tanúsítvány: miért fontos?
Az energetikai tanúsítvány egy magánokirat, amely tájékoztat az ingatlan energetikai besorolásáról és a korszerűsítési lehetőségekről.
Az EU célja, hogy hosszú távon alacsony energiaigényű és korszerű épületek irányába tolja a keresletet, és hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.
Az energetikai tanúsítvány elkészítéséről az építtetőnek kell gondoskodnia új épület használatba vételi engedélye esetén.
A tanúsítvány mellett egyéni és közösségi döntések is befolyásolják az energiamegtakarítást és a CO2-kibocsátást.
2024. január 1-től minden ingatlan adásvételhez és bérbeadáshoz szükséges új energetikai tanúsítvány, és a régi tanúsítványokat már nem fogadják el.
Az energetikai tanúsítványon belül a CO2-kibocsátás és az energiatakarékos megoldások közvetlenül összefüggnek egymással.
| Energiahordozó | ƒCO2eq (g/kWh) |
|---|---|
| elektromos áram | 455 |
| földgáz | 297 |
| távhő | 374 |
| benzin | 308 |
| gázolaj | 308 |
| napenergia (PV) | 74 |
| szén | 456 |
tags: #energetikai #tanusitvany #szen #dioxid #kibocsatas