Energetikai tanúsítvány adásvételhez: mit kell tudni 40 m2-es ingatlan esetén?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mely ingatlanok esetében kell, vagy éppen nem kell energetikai tanúsítvány. Tényleg kötelező? Ebben szeretnénk most segíteni. Energetikai tanúsítvány 2023. Természetesen vannak bizonyos kivételek. Ha az épület hasznos alapterülete kisebb mint 50 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ha egy külön álló épület (pl. családi ház) hasznos alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert, akkor nem szükséges a lakás zöldkártya. De egy épületen belül elhelyezkedő lakás esetében ez már nem igaz. Energetikai tanúsítvány amit a jogszabály teszi kötelezővé. Ha elmulasztjuk megcsináltatni, akkor a szerződésünk hiányos lesz. Ebből a cikkből kiderül, hogy mit mond a rendelet, szükséges-e energetikai tanúsítvány 50 m2 alatt. Az energetikai tanúsítványt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) számú Kormány rendelet szabályozza. A Kormány az Európai Uniónak 2002-ben kiadott irányelve (az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. Magyarországon energetikai tanúsítvány kiállítása 2012-től kötelező. Az első évet gyakorlatilag teszt évnek is hívhatnánk, hiszen ekkor még nem volt központosított rendszer a tanúsítványok kiállítására, illetve a hitelesítésre, ami miatt ezek a tanúsítványok ma már nem is érvényesek. Nagyon fontos eleme ennek a mondatnak az önálló szó. Ezzel tudjuk elkülöníteni azoktól az ingatlanoktól, amik nem önállóak, mert más épülethez csatlakoznak. Az önálló alatt, mint különállót kell értenünk. Egy társasházi - vagy egy panel lakás nem számít különálló egységnek, hiszen egy másik épülethez tartozik, magához a társasházhoz, vagy panelházhoz.
Mi számít hasznos alapterületnek?
Megtudhatjuk, hogy mit is kell épület alatt érteni. A hasznos alapterület fogalma gyakorlatilag két jogszabályból ismerhető meg. A már hivatkozott rendeletünk utalást tesz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre, mely azt mondja, hogy hasznos alapterület a nettó alapterületnek (helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe) azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A tulajdoni lap tekintetében azonban azt tudnuk kell, hogy nem mindig az az alapterületi érték szerepel rajta, mint amennyi a tényleges alapterület. Ennek oka egyrészt lehet az, hogy nem a tervek alapján készült el az ingatlan, miközben a méreteket az eredeti terv szerint vitték fel. Továbbá eltérést okozhat az is, hogy az erkélyt/ loggiát beleszámolták-e az alapterületbe, vagy sem. A tanúsítvány szempontjából azonban nekünk nem kell az erkéllyel, terasszal foglalkoznunk (függetlenül attól, hogy az fedett vagy sem, illetve, hogy a belmagassága eléri a 1,90 m-t), hiszen azok nem fűtött helyiségek. Az alapterületet nagyon egyszerűen ki tudjuk számítani. Ennek módja pedig az, hogy minden egyes helyiségnek külön kiszámoljuk a területét (szélesség x hosszúság), és utána összeadjuk.
50 m2 alatti kivétel és önálló egységek
Ha van, akkor 50 m2 alatti kivétel. Ha 50 m2-nél kisebb alapterületű és különálló épület, akkor nincs szükség a dokumentumra. Ha pedig egy társasházi lakásról van szó, akkor kell egy 50 m2 alatti lakásra, mert az egész épület nagyobb, mint 50 m2. Az energetikai tanúsítványt 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő.
Miért kell az energetikai tanúsítvány adásvételnél?
A 176/2008. számú rendelet szerint az energetikai tanúsítvány adásvételhez és bérbeadáshoz kötelező lehet bizonyos esetekben. Ha elmulasztjuk megcsináltatni, akkor a szerződésünk hiányos lesz. Az energetikai tanúsítvány az EU irányelveit szolgálja, és célja az épület energiahatékonyságának javítása.
Hogyan számítják ki az alapterületet?
Az alapterületet nagyon egyszerűen ki tudjuk számítani. Ennek módja pedig az, hogy minden egyes helyiségnek külön kiszámoljuk a területét (szélesség x hosszúság), és utána összeadjuk. A Hasznos alapterület fogalma két jogszabályból ismerhető meg: a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.
Kik kötelezettek?
Az energetikai tanúsítványt egy független szakértő állítja ki, aki szerepel a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében és energetikai tanúsításra érvényes jogosultsága van. A jogszabályok előírják, hogy csak szakirányú mérnök végzettségű, megfelelő szakmai tapasztalattal és jogosultsági vizsgával rendelkező vállalkozó végezhet tanúsítást. Jogosultsági számát és vállalkozásának adatait fel kell tüntetnie az elkészített dokumentumon.
Előírások 2023-tól: változások a tanúsítványban
2023. november 1-től a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet jelentős módosításokat hozott. Jelentősen megváltozott az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30) Korm. rendelet. Bár a vonatkozó rendelet szerint továbbra is kötelező lesz a dokumentum elkészíttetése eladáskor és bérbeadáskor, de számát és tartalmát már nem kötelező belefoglalni az ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződésébe. A tanúsítvány érvényessége 5 évre csökkent, a 2023. november 1. után kiállított tanúsítványok 5 évig érvényesek. A 2023. november 1. előtt kiállított tanúsítványok pedig 2024. január 1-ig használhatók. A besorolást és az osztályozási módszertant is módosították, a jelenleg elérhető információk szerint pedig a legegyszerűbb formában a határokat és a CO2-kibocsátási értékeket is közzéteszik a tanúsítványokon. Az ingatlanhirdetéseken is kötelező feltüntetni az energetikai besorolást. A HET-számot adásvételi szerződésbe már nem kötelező beírni, de az eladó továbbra is köteles átadni a tanúsítványt a vevőnek a birtokbaadásig.
Mi legyen 40 m2-es ingatlan esetén?
Ha az ingatlan önálló, 50 m2 alatti hasznos alapterületű ház, akkor nincs szükség tanúsítványra. Ha viszont 40 m2-es, de az épület egy társasház része, akkor mégis kötelező lehet a tanúsítvány a 50 m2 alatti kivétel ellenére is, mert az egész épület nagyobb lehet, mint 50 m2. Tehát a helyzet attól függ, hogy az ingatlan önálló egység-e és mekkora az egész épület hasznos alapterülete.
Mikor nem kell tanúsítványt kiállíttatni?
Ha önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületről van szó. Nyaralók, üdülők, amelyek évente legfeljebb négy hónapig használatosak, vagy egyéb kivételek alapján nem kell tanúsítványt kiállítani. Garázs és tároló helyiség esetén is lehetnek kivételek, ha nincs fűtési vagy hűtési rendszer.
A tanúsítvány ára és kiértékelése
A tanúsítvány ára 22 000 Ft körül kezdődik Budapesten kisebb lakások esetén, és növekedik az ingatlan mérete és típusa szerint. A tanúsító maximálisan 5 500 Ft/óra díjat számíthat fel. Egy átlagos lakásnál a teljes díj általában 2 munkaórát vesz igénybe, de a kiegészítő költségek (utazás, fényképezés, fénymásolás) összességében legfeljebb a díj 10%-át tehetik ki. Speciális esetekben a díj a két és félszeresére is rúghat.
- Az utazási idő külön számolható el, de maximum a fő óradíj 50%-áig.
- Összefoglalva: egy standard lakás energetikai tanúsítványának ára általában körülbelül 15.000 Ft környékén van, attól függően, hogy hol és milyen ingatlanról van szó.
Mit tartalmaz a tanúsítvány?
Az ún. energiatanúsítvány részletes információkat ad az épület energiahatékonyságáról és javaslatokat tesz a felújításokra. Fotódokumentációt, korszersítési javaslatokat és a meglévő állapot bemutatását is tartalmazhatja. A tanúsítvány első oldala az "Összefoglaló lap", amelyhez az építészeti-műszaki és kivitelezési dokumentációt is csatolni kell. A tanúsítványban szerepel fotódokumentáció és a javasolt korszerűsítési lépések részletezése is.
Hogyan ellenőrizhető a tanúsítvány hitelessége?
A tanúsítványon szereplő HET azonosítóval le lehet kérdezni a hitelességet az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-epites.hu oldalán. Az online felületen a lekérdezéshez több szűrő is használható, például postacím, helyrajzi szám vagy HET azonosító. A lekérdezés elsősorban a hitelesítő intézkedése és a tanúsítvány létezésének ellenőrzése céljából hasznos.
Önnek melyik fél felel az árért?
A rendelet szerint az energetikai tanúsítvány költségét általában az ingatlaneladó viseli. A szerződés megkötéséig is be kell mutatni a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek. Új szabályok értelmében a tanúsítvány számát és tartalmát már nem kötelező belefoglalni a szerződésbe, de maga a tanúsítvány kiállítása továbbra is kötelező marad.
Összegzés
Az energetikai tanúsítvány adásvételkor nélkülözhetetlen időszakos kötelezettség. A kivételek ismerete segít elkerülni a felesleges kiadásokat. A 2023-as szabályváltozások utáni rendelkezések szerint 5 év az érvényességi idő, és a hirdetésekben továbbra is kötelező feltüntetni az energetikai besorolást. Az eladónak kell gondoskodnia a tanúsítvány elkészítéséről és átadásáról a birtokbaadásig.
tags: #energetikia #tanusitvany #adasvetelhez #40 #m2