Entz Ferenc könyvtár építése és a Budai Arborétum története a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézettől a Budai Campusig

Éppen 150 éve annak, hogy Entz Ferenc megalapította a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, amely 1876-ban költözött a budai Gellérthegy déli lejtőjére, a BKÁE Budai Kampuszának mai helyére. A kezdetek a régi területek között húzódó területek körül alakultak, a Ménesi út feletti részen régebbi szőlőtáblák közt és az E épület körül terveződött az oktatási épület, a mai F épület, és a kert, amely a filoxéravész pusztítása után, 1893 őszétől Räde Károly tervei alapján kapott dísznövényeket.

A díszfák rendszertani hovatartozás szerinti csoportosítása 1894 tavaszán fejeződött be, és a Budai Arborétum elnevezést csak 1975-től használjuk, a hivatalos védett területé nyilvánítás óta. 1890-ben Bethlen András került a Földművelésügyi Miniszter székébe, aki a gyümölcsészet és dendrológia iránt meleg érdeklődéssel viseltetett, és a telkek megvásárlása során a területet köröskörül hozzávásárolták, hogy az intézet területe rendes téglány alakot kaphasson.

A legnagyobb takarékosság mellett is csak négy kataszteri holdnyi területet lehetett a meglévőhöz hozzávásárolni, és felépíteni az igazgatósági (mai F) és a tanítási (mai D) épületeket. Az intézet történetében 1963 és 1969 között épült a jelenlegi tanügyi épület, majd a kollégium és a tanműhelyek. 1976-ban az intézethez került a megszűnt váli mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kertészeti oktatása, 1988-tól a dísznövény termesztő szakmunkásképzés, 1990-től a gazdasszonyképzés, 1992-től pedig az általános mezőgazdasági szakmunkásképzés.

2020. július 1-től az iskola újabb átalakuláson ment keresztül: a szakgimnázium helyébe 5 éves technikum lépett, a szakkközépiskolai részben pedig szakképző iskolai képzés folyik. A levéltár a Budai Campus A épület magasföldszintjén található, a 1118 Budapest, Ménesi út 44. Az elmúlt évszázad folyamán többször is felmerült a kertészeti oktatás történetére vonatkozó dokumentumok összegyűjtésének igénye, és ennek eredményeként a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1993. január 1-jével engedélyezte a szaklevéltár létesítését, modern gördülő állványos raktári rendszer beépítésével növelve a raktár befogadó képességét.

2007 őszén a Budapesti Egyetem Történeti Kutatókönyvtárat létesített a Központi Könyvtár harmadik emeletén, 42 négyzetméteren. Ezt a könyvtárat a késői évszázadok szakkönyvtári fejlődésének emlékei, muzeális művek, kéziratok és gazdag korai szakirodalom gyűjteménye tölti meg, és 2006-tól online katalógussal várja olvasóit. A SZMR 2007 tavaszán érvénybe lépése óta a Történeti Kutatókönyvtár számos rendezvénynek adott helyszínt, köztük a Magyar közgazdasági klasszikusok soron következő kötetének bemutatóját is, amely a Navratil-kötetre is helyben készülhetett a kiállításon.

A kötet jelen írása a „Közgáz” történetét összefogó első átfogó tudományos munka, amely egységesen kezeli a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (1920-1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara (1934-1948), a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1948-1953), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1990), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (1990-2000), a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (2000-2003) és a BCE történetét (2003-) függetlenül a politikai-gazdasági rendszerek változásaitól. A kötet célja az, hogy 100 éves múltra tekintve átfogó legyen a közgazdaságtudomány története, és a forrásokkal, bibliográfiával, fényképekkel és archontológiával alátámasztott munka segítse olvasóit a főbb események és intézmények megértésében.

Infografika: Budai Arborétum története és területek elhelyezkedése
  • Az 1870-es évek és a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet alapítása
  • A terület bővítése és a mai épületek elhelyezkedése
  • A dendrológia és a díszfák ültetése 1893-1894
  • A Budai Arborétum elnevezése 1975-től
  • A levéltár és a Történeti Kutatókönyvtár kialakulása a Budai Campuson

Az írás bemutatja az intézmény történetét a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel a kertészeti oktatás fejlődésére, a levéltári fejlesztésekre és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra bővítésére. A régi épületek és a kert modernizációs folyamatai összefonódtak az intézmény oktatási profiljának alakulásával, amely ma is a kertészeti és közgazdaságtudományi képzések integrált környezetében működik a Budai Campuson.

  1. Az asztalra kerülő történeti események időrendi áttekintése: alapítás, területbővítés, épületek felépítése, díszfák ültetése, a Budai Arborétum megnevezése.
  2. A 20. század közepétől napjainkig terjedő oktatási átalakulások és a 2020-as korszerűsítés 5 éves technikum bevezetése.
  3. A levéltár- és könyvtári fejlesztések: 1993-as szaklevéltár létesítése, 2007-es Történeti Kutatókönyvtár, online katalógus bevezetése.

A Budai Campus és a levéltárak kapcsolata

A Levéltár a Budai Campus A épületének magasföldszintjén található, és a dokumentumgyűjtés lehetővé tette a kertészeti oktatás történetének őrzését. A 42 négyzetméteres Történeti Kutatókönyvtár a Központi Könyvtár harmadik emeletén kapott helyet, amely a korai szakirodalom és muzeális művek egyedülálló gyűjteményét kínálja. A könyvtár 2006-tól online katalógussal várja olvasóit, és a 2007-es SZMR hatására számos rendezvény otthonává vált.

Diagram: Történeti Kutatókönyvtár kapacitása és rendezvényei

A könyvtár története és küldetése

A kötet célja, hogy átfogó módon mutassa be a magyar közgazdaságtudomány történetét az 1920-as évektől napjainkig, és egyetlen egységként kezelje a különböző egyetemek és karok történetét. A könyv szövege részben történeti alapkutatásokra épül, lábjegyzetekkel, forrás- és bibliográfiával, fényképválogatással és archontológiával segíti az olvasót. A források sokfélesége befolyásolhatja a kötet felépítését és módszertanát, de így a magyar közgazdaságtudomány fejlődéstörténete teljes egészében áttekinthetővé válik.

Részletes időrendi rövid összegzés

  • 1876: Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet Budára költözik.
  • 1893-1894: Räde Károly tervezésével díszfák ültetése a kertben.
  • 1975: Budai Arborétum elnevezés hivatalos használata.
  • 1963-1969: Megépül a jelenlegi tanügyi épület és a kapcsolódó szárnyak.
  • 1988-1992: Kifejlődő dísznövény- és gazdasszonyképzési programok.
  • 1993: Szaklevéltár engedélyezése; modern raktári rendszer kiépítése.
  • 2007: Történeti Kutatókönyvtár létesítése a Központi Könyvtárban.
  • 2007-2020: Számos rendezvény és online katalógus bevezetése; 5 éves technikum bevezetése.

tags: #entz #ferenc #konyvtar #epitese

Népszerű bejegyzések: