Epítési engedély illeték mértéke: kötelező tudnivalók és költségek
Az építési munkák három csoportba sorolhatók engedélykötelességük szerint. 1. 2. bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ez valójában egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ennek során a tervdokumentációt el kell készíteni építész (és ha szükséges statikus, épületgépész) közreműködésével, majd formadossziéban be kell adni az építésügyi hatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. 3. építési engedélyt kell kérni. Ez a csoport is kettéválik normál és az egyszerűsített építési engedélyre. Külön szabályok vonatkoznak a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre.
Az engedély alapjai szerint az elvi engedély is hasznos lehet: itt tudhatjuk meg, hogy az építkezésünknek van e bármilyen gátja a beépíthetőséggel vagy szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatban. Az elvi építési keretengedély jogerősítésének napjától egy évig van hatályban, vagyis eddig használható fel. Ha az elvi építési engedély jogosultja egy éven belül jogerős építési engedélyt kér, akkor azt automatikusan megkapja, az építési hatóság a már korábban meghozott döntését nem változtathatja meg. Ha engedély, bejelentés nélkül építkezünk, két út áll előttünk: vagy lebontjuk az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérünk.
Tudnunk kell, hogy fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatunk, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egyidőben kiszabják az építési bírságot is. Ez gyakran két lépcsőben történik: az építmény először ideiglenes fennmaradási engedélyt kap, ekkor a bírság 30%-át kell megfizetni. A végleges fennmaradási engedély kiadásakor kell megfizetni a maradék 70% bírságot. Ugyancsak kiszabhatnak építési bírságot, ha az épületet nem a terveknek megfelelően építjük meg, szabálytalan megoldásokat alkalmazunk.
Gyakori, hogy a tervektől eltérően minden irányban „csak egy kicsit nagyobb” házat építünk, különösen akkor, ha a beépítési lehetőségek miatt nem terveztethettünk az igényeinknek megfelelő méretű épületet. Az elfogadott mérettűrésre pontos szabályok vonatkoznak: az épület elhelyezése a telken legfeljebb 10 cm-t térhet el a tervtől. Az épület méretei általában maximum 1 százalékkal, de legfeljebb 0,5 m-rel térhetnek el a tervezettől. A bírság összegét és kiszabásának rendjét a 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza. A rendeletben pontosan összegben adják meg az egyes építményekre vonatkozó díjszámítási alapot.
Példák az alapdíjakra: családi ház, üdülő építés alapdíja 140 ezer Ft négyzetméterenként, melléképületé 100 ezer Ft/m2. A térfogatban mérhető építmények (pl. tárolók) alapdíja ennél eltérő lehet. A bírság alapdíját megszorozzák a szabálytalanul épített építmény alapterületével, térfogatával, illetve a készültségnek megfelelő szorzóval. Az engedély nélküli építés esetén a bírság az így kapott összeg 50 százaléka, szabálytalan építés esetén 40 százaléka. Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén 20 százalék. Családi ház esetén a leggyakoribb eset, hogy az épületet engedély nélkül, vagy szabálytalanul bővítjük.
10 m2 bővítés esetén az alapdíj 10 * 140 ezer Ft, azaz egymillió-négyszázezernFt. Engedély nélküli építés esetén a bírság 50%, tehát ha a falak állnak: 1 400 000 * 0,2 * 0,5 = 140 000 Ft lesz a bírság. Szabálytalan építés esetén, például ha az épület nagyobb a tervezettnél, a megengedett mérettűrésből kilógó területet veszik alapul, és az módosítják a szorzókkal. Gyakori eset a bejelentés nélkül épített melléképület: például egy 20 m2 alapterületű garázsépítés alapdíja 20 * 100 ezer Ft, azaz kétmillió Ft. Fontos tudni, hogy az építési bírságot 60 napon belül, egy összegben kell megfizetni.
Az általános illetékek és díjak Az I. általános tételű eljárási illeték 3000 forint. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (és kapcsolódó rendeletek) részletezik az eljárási díjakat, például a kérelmek és hatósági díjak elérhetőségét és összegét.
Nem minden építkezéshez szükséges építési engedély, de ez nem jelenti azt, hogy bármit szabadon meg lehet építeni. Az építési engedély egy közigazgatási hatósági döntés, amely feljogosítja az építettet meghatározott építési tevékenység jogszerű elvégzésére. A magyar építésügyi szabályozás az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A jelenlegi rendszer központi jogszabálya a 2023. évi C. törvény, amely az építőipari kivitelezésre továbbra is irányadó. A korábbi rendeletek hatályon kívül helyeződtek, ezért ma már más alapokon nyugszik az engedélyezési eljárás.
Az ÉTDR (Építésügyi Hatósági Engedélyezési Rendszer) nyújt hivatalos támpontot a folyamatok indításához és a szükséges dokumentációk ellenőrzéséhez. Az építési engedélyek és bejelentések érvényessége időben korlátozott; a megkezdés után a határidők betartása kulcsfontosságú, és a meghosszabbítások szigorúan korlátozottak vagy megszűntek. Jogorvoslatra lehetőség van, ha az engedélyt nem kapja meg az érintett fél; ebben az esetben fellebbezés vagy közigazgatási per indítása javasolt a megfelelő hatóságnál.
Főbb jogszabályok, amelyek fontosak az építési engedély témájában: 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet - az engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez szükséges tevékenységek listája; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezésről. Az aktuális besorolást és eljárásokat mindig a helyi HÉSZ és településképi rendelet is befolyásolja. Nyomon követhető az ÉTDR és a hivatalos kormányzati portálok útmutatása.
Gyakran felmerülő kérdések és gyakorlati iránymutatások
- Ki jogosult az építési engedély kérelmének benyújtására? A kérelmet benyújthatja az építés megrendelője, annak meghatalmazottja vagy törvényes képviselője.
- Milyen adatok szükségesek az engedélyhez? A kérelem tárgya, engedélyezési eljárás típusa, a telek pontos címe és helyrajzi száma, az építési dokumentáció, azonosítást szolgáló adatok, a szükséges mellékletek és a dokumentumok befizetését igazoló iratok.
- Milyen díjak és illetékek merülnek fel? Az alapdíj lehet például 5 000 forint, előfordulhat 20 000 forintra is például új, egylakásos ingatlan építése esetén; az illetéki kérdések részletezése a kapcsolódó kormány- és önkormányzati tájékoztatókban található.
- Meddig érvényes az engedély? A végrehajthatóvá válástól számított három évig érvényes, meghosszabbításra lehetőségek és feltételek szerint.
- Mely jogszabályokat érdemes ismerni? 281/2024., 191/2009., továbbá a helyi rendeletek és a HÉSZ határoznak meg részletes előírásokat a tevékenységek típusáról és a mérettűrésről.
Az építési engedélyek és bejelentések rendszere dinamikusan változik; a jogszabályok naprakész értelmezése érdekében javasolt jogi tanácsadó vagy hivatalos tájékozódó felületek használata. Az ÉTDR és a kormányzati portálok biztosítják a legfrissebb információkat a bejelentési és engedélyköteles tevékenységek kiválasztásához és az eljárások megkezdéséhez.
Megjegyzés: A fentiek a témában rendelkezésre álló részletes anyagból származó tényszerű információk összefoglalását adják, konkrét esetekben mindig az aktuális jogszabályi rendelkezéseket és a helyi önkormányzati rendeleteket kell figyelembe venni.
tags: #epitesi #engedely #illetek