Az építési napló szerepe és követelményei

Az építési napló alapvető dokumentum az építkezés során, amely az építési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig eseménynaplóként dokumentálja a kivitelezés menetét, megfelelőségét, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint a munkák elszámolására vonatkozó tényeket és adatokat. Emellett az építési napló a hivatalos kapcsolattartás eszköze is. A kivitelezés résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik egymást az olyan tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek teljesítését bármely irányba befolyásolják. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak szintén az építési naplón keresztül értesíthetik egymást. Az építési napló bírósági, hatósági eljárás során felhasználható bizonyító erejű okirat.

A jogszabályok alapján az e-építési napló nyitása az építtető feladata, viszont az e-napló vezetése a kivitelező vállalkozó feladata. A kivitelező ezt a jogát (vagyis kötelezettségét) átengedheti a felelős műszaki vezetőnek a hatályos jogszabályok alapján - de az ezzel kapcsolatban tett megállapodásukat az e-napló nyitása után mindenféleképpen rögzíteni kell a naplóban. Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, illetve a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti építési beruházás megkezdése előtt az építtetőnek kötelessége készenlétbe helyezni az e-építési naplót.

Az építési napló dokumentációs és kommunikációs funkciói

Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (például tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Tehát ennek értelmében egy kialakult jogvita esetén az építési napló tartalma felhasználható bármilyen hatósági vagy bírósági eljárásban. Az e-napló vezetése egészen az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig szabályosan vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható hiteles dokumentum.

Az építési napló vezetése többek között arra szolgál, hogy az építési kivitelezési tevékenységek résztvevői kommunikáljanak, és a kapcsolatot fenn tudják tartani egymással. Az e-napló vezetése három példányban, magyar nyelven megírva történik. (Egy eredeti és két másolati példányban.) Az építési napló eredeti példánya azt illeti aki vezeti azt, vagy a generálkivitelezőt, vagy az alvállalkozót. Ha a generálkivitelező feladatköre az elektronikus építési napló vezetése, az egyik másodpéldány az építtetőt illeti. E-napló vezetése során minden munkavégzési napon történnie kell bejegyzésnek. Az elektronikus építési napló vezetése folyamatos, tehát megszakítás nélkül KÖTELESEK vezetni! Sőt az e-napló vezetése során még azt is jelezni kell, ha nem történik munkavégzés bizonyos napokon. Ezt a tényt - a munkálatok várható folytatási napjának megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon kell bejegyezni.

Az építési napló vezetése során a folyamatosan és precízen végzett bejegyzések azért is annyira lényegesek, mert ezekhez a későbbiekben fontos joghatások kapcsolódhatnak. Például ha építési műszaki ellenőrt nem szükséges megbízni, vagy egyébként sem kerül megbízásra, akkor a vállalkozó kivitelezőnek biztosítania kell az ő feladatainak elvégzését is (és az elektronikus építési napló vezetése során, a megfelelő helyen, bejegyzett értesítés formájában jelezni ezt) azért, hogy az építtető ellenőrizhesse a beépített eltakarásra kerülő berendezések szabályosságát.

A 322/2015. Korm. rendelet és az építési beruházások szabályozása

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. Korm. rendelet) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 198. § (1) bekezdés 9. pontjában adott felhatalmazás alapján került megalkotásra, és a Kbt. 2015. november 1-jén történő hatályba lépésével egyidejűleg lépett hatályba. A 322/2015. Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 306/2011. Korm. rendelet) váltotta fel.

A 322/2015. Korm. rendelet egyetlen jogszabályban egyesíti az építési beruházásokra és építési koncessziókra vonatkozó rendelkezéseket és az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzések sajátos szabályait. A rendeletben a tervező - minőségen alapuló szempontok szerinti - kiválasztásának követelménye, illetve a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontként való alkalmazásának kizárása nagy hangsúllyal jelenik meg, tekintettel arra, hogy az uniós közbeszerzési irányelvek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontján keresztül a minőség alapú kiválasztás elsődlegességét helyezik a közbeszerzési szabályozás középpontjába.

A 322/2015. Korm. rendelet koncepciója szerint az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások két típusa, vagyis a csak kivitelezésre, illetve a tervezésre és kivitelezésre irányuló eljárások közül a tervezésre és kivitelezésre egyaránt irányuló eljárástípus alkalmazását csak kivételesen indokolt esetben engedélyezi. Ezzel együtt azonban megteremti annak lehetőségét is, hogy az ajánlatkérő a tervezésre és kivitelezésre egyaránt irányuló eljárástípust kettő esetben is alkalmazza, ennek megfelelően az eljárás irányulhat:

1. engedélyezési tervdokumentáció birtokában a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre;
2. engedélyezési tervdokumentáció hiányában az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre.

Az építési napló elektronikus vezetése és a kapcsolódó előírások

Az építésügyi dokumentációs és információs központról, valamint az országos építésügyi nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése értelmében a rendszerhasználati díjat az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően és évente, legkésőbb a készenlétbe helyezés évfordulóján kell megfizetni. Az éves rendszerhasználati díjfizetési kötelezettség minden készenléti állapotú e-naplóra vonatkozik, a készenlétbe helyezés időpontjától függetlenül. Amennyiben az építtető az éves rendszerhasználati díjat a fordulónapig nem fizeti meg, az alkalmazás üzemeltetője (Lechner Tudásközpont) az e-naplót felfüggesztett állapotba helyezi.

2013. október 1. után megkezdett építkezések nagyrésze kizárólag elektronikus építési napló nyitásával és vezetésével folytatható. E szabály alól a Jogalkotó 2019. október 24-i hatállyal bevezetett egy olyan kivételt, hogy egyszerű bejelentés alapján folyamatban lévő építkezések esetében nem szükséges e-építési napló nyitása és e-építési napló vezetése, (valamint nem kell bejelenteni az egyszerű bejelentési dokumentációtól történő eltérést sem) ha ez a saját célú lakhatást szolgálja. Azonban azt is szükséges megemlíteni, hogy ha a kivitelező az e-napló vezetése során az e-építési naplót nem a jogszabályokban meghatározott módon vezeti, akkor az építésfelügyeleti hatóság „csupán” csak bírságot szabhat ki.

A PlanRadar digitális építési napló alkalmazásával se perc alatt hozhat létre kész jelentéseket. Használja a már létrehozott sablont, és lásson neki azonnal. Alternatív megoldásként a saját formai változtatásait is másodpercek alatt bevezetheti a szerkezetek meglévő Word és Excel dokumentumokból történő áthúzásával. Amint Ön és munkavállalói véglegesítették az építkezési projekttel kapcsolatos dokumentálási munkát, az elkészült építési naplót csupán egy kattintással exportálhatja PDF formátumban. Az elkészített jelentést a mobileszközön digitálisan alá is írhatja.

Az építési napló vezetése és az építkezés jogi háttere

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 24. § szerint az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

Az építési beruházások lebonyolítási folyamatának, vagyis az egymást követő eljárási szakaszok átláthatósága érdekében elkülöníti egymástól a tervezési és mérnöki szolgáltatásokra, illetve az építési beruházásokra vonatkozó szabályokat. A 322/2015. Korm. rendelet hatálya az építési beruházások és az építési koncessziók mellett az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra is kiterjed.

A 322/2015. Korm. rendelet külön szabályokat állapít meg a tervezésre, illetve a kivitelezésre vonatkozóan, továbbá - ahogy az a rendelet szerkezeti felépítéséből is következik - nyomatékosítja, hogy építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi, valamint az építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás megelőzheti a kivitelező kiválasztására irányuló eljárást, azzal, hogy az építtetőnek legkésőbb az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel.

A kivitelezés résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik egymást az olyan tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek teljesítését bármely irányba befolyásolják. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak szintén az építési naplón keresztül értesíthetik egymást.

tags: #epitesi #naplo #nyomonkovetese

Népszerű bejegyzések:

• Modern otthonok a XXII. kerületben
• Okos parkolás Prágában: Alternatívák a napijegy és óradíj helyett
• Elemzés a budapesti lakásárakról
• Társadalombiztosítási rendszerek fejlődése
• Eladó ingatlan Békéscsabán