Építési szabályok Balatonmáriafürdő településén
Balatonmáriafürdő településen az ingatlanok az országos átlagnál 48%-kal, míg a megyeinél 11%-kal drágábbak.
Az előző hat hónapban nem változott számottevően a településen az átlagár.
A településen 345 lakóépület található, amelyekből 17 db 50m² alatti, 220 db 50-99m² alapterületű, 108 db pedig 100m²-nél nagyobb.
Egy lakás átlagos alapterülete 92m².
Összesen 275 lakásban laknak, és 60 lakásban nem laknak, tehát a nem lakott lakások aránya 17,4%.
A magántulajdonban lévő lakások száma 340, önkormányzati tulajdonú lakás pedig van.
Az ingatlanok 272 esetben saját használatúak, 8 esetben bérbe van adva, azaz 2,9% a bérlakás.
Balatonmáriafürdő összes lakóházából 342 egylakásos, 2 vagy 3 lakásos, 4-10 lakásos, épületben pedig 11-nél több lakás található.
Balatonmáriafürdő településen 298 férfi és 345 nő élt 2011-ben, azaz összességében 643.
2001-ben még 505, 1990-ben pedig 645 lakosa volt a településnek.
Balatonmáriafürdő 643 lakosából 271 nős vagy férjezett, 76 özvegy, 79 elvált és 157egyedülálló.
A településen 109 diplomás, 185 érettségizett, 154 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakos van.
3 lakos az 1. évfolyamot sem végezte el.
A foglalkoztatottak száma 255, 35 lakos munkanélküli, 228 inaktív kereső, míg 125 fő eltartott.
A nemzetiségek aránya 3,7%, összesen 28 fő.
Hitgyülekezethez való tartozás szerint 345 katolikus, 21 református, 8 evangélikus van a településen.
5 fő más vallási közösséghez tartozik, 41 nem tartozik vallási közösséghez, 9 ateista, 213 lakos pedig nem kívánt válaszolni.
Balatonmáriafürdő 643 lakosából 88 19 év alatti, 15820-39 év közötti, 209 40 és 59 év közötti, 155 60-79 év közötti, 33 pedig már elmúlt 80 éves.
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) -h) pontjaiban, valamint a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésben, az 3. § (1) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) -(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes területrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet VI. I. 1. 1. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Kormányrendelettel (továbbiakban: TFR), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (5) E rendelet mellékletei: a) 1. melléklet: 1.1: helyi egyedi védelem alá helyezés formanyomtatvány, 1.2: helyi területi védelem alá helyezés formanyomtatványa 1.3: helyi egyedi védelem megszüntetésének formanyomtatványa b) 2. melléklet: 2.1: helyi egyedi védelem alatt álló épületek (H1), 2.2: helyi egyedi védelem alatt álló homlokzatok (H2), 2.3: helyi egyedi védelem alatt álló objektumok (H3), 2.4: helyi védelem alatt álló területek (He), 2.5: helyi védelem alatt álló területek (He) lehatárolásának térképi bemutatása, 2.6: helyi védelem jelző táblatípusok c) 3. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) térképi lehatárolása d) 4. melléklet: Települési karakterek területeinek térképi bemutatása f) 6. melléklet: 6.1: Köz(tulajdonú) területen elhelyezhető telepített reklámhordozók, 6.2: Kifeszíthető transzparensek (molinó) elhelyezésére szolgáló területek g) 7. 2. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) állapotrögzítő dokumentáció: a védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció; b) áttört kerítés: olyan kerítés, amely utcai homlokzatát szemből nézve, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg; c) cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat; d) cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón; e) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla); f) kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét. g) közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást: közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla; h) megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét; i) melléképület: az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény rendeltetési egységének rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, mely nem tartozik a melléképítmények körébe: j) mobil zászló: nem fixen telepített, hordozható a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó; k) molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét; l) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla; m) őstermelői tábla: saját ingatlanon, vagy engedély alapján az ingatlan előtti közterületen felállított maximum 2 m2 felületű idényjelleggel kihelyezett saját célú hirdetőfelület; n) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával, színezett habarccsal készített reklámcélú építmény, grafikai mű; o) tájbaillő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét elsősorban tájhonos növényzet adja; p) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. q) történeti szín: az épületek építésének idejére vonatkozóan, falkutatás során megállapított színezettségi-telitettségi és intenzitási együttese, amelyet laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztanak. r) útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás; s) vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet, dobogó ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér; t) vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér; u) védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.
Helyi védelem és építészet
II. 3. (4) A helyi egyedi védelemmel érintett építmény vagy annak építményrészének bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
(7) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a főépítészi tevékenységről szóló Korm. 4. (2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia: a) helyi egyedi védelem alá helyezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 1.1 pontjában közzétett nyomtatványon kell benyújtania. b) helyi területi védelem esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 1.2. pontjában közzétett nyomtatványon kell benyújtania. c) helyi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését 1. melléklet 1.3. (10) A védelem alatt álló építmény vagy épület "Balatonmáriafürdő védett építménye" vagy "Balatonmáriafürdő védett épülete" feliratú táblával lehet megjelölni.

A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki.
5. 6. (2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 2. mellékletének 2.1., 2.2. és 2.3. (3) A helyi védelem alatt álló terület (He) jegyzékét a rendelet 2. mellékletének 2.4. pontja, térképi lehatározását 2. 5. 7. 8. (3) Polgármester előzetesen írásban hívja fel a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról.

9. 10. (6) A belső, mai igényeknek megfelelő átalakítási beavatkozásnál az eredeti szerkezet, képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórészek, tartozékok, beépített berendezési tárgyak fizikai sérülésével, roncsolásával, védett értékének megváltoztatásával nem járó megoldások alkalmazhatók.
(13) Védett épület (H1) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. (15) A helyi védelem alatt álló objektum (H3) eredeti formájában megőrzendő. (16) A védett épület bontását megelőzően állapotrögzítő dokumentáció készítése szükséges.

Terület- és épülettípusok kezelése
III. A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) térképi lehatárolását e rendelet 3. 12. (3) Fa- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető a településképi szempontból meghatározó területeken, kivéve, ha a fa csak az épület vázszerkezeteként jelenik meg és a homlokzat képzés esetében a 13. § (4) bekezdés 4. (5) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ezt figyelembe véve újíthatók fel.
1. Látszó szerkezet: hagyományos, természetes építőanyagok: bazaltkő, bazalttufa vagy szerkezetében és színében hasonló terméskő, tégla, fa - vakolt és festett szerkezetek.
2. Tető: A tető tömeg, tetőidom kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével. Magastető közterületről látható helyeken 20-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható. A tetők hajlásszögének meghatározásakor illeszkedjünk a szomszédos környezetben lévő épületek kialakításához.
3. Tetőhéjalás új építés, vagy héjazatcsere esetén: A településkép szempontból meghatározó területeken (TK) a tetőhéjalás színének összhangban kell lennie környezete uralkodó színével, a településképbe illő, jellemzően sötét tónusú vörös, barna, szürke vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben. Alkalmazható égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemezfedés, fazsindely, természetes vagy műpala fedés.Könnyen éghető anyagú tetőhéjazatok csak tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
4. Homlokzat: vakolt festett homlokzatképzés. Homlokzatok színezésénél elsősorban a településre jellemző történeti színek: fehér, sárga, barna és árnyalatai főszínként történő alkalmazása javasolt, és kizárólag csak halvány, pasztellszínek használhatók. Díszítő elemként a kerámia, a fa, a terméskő és a tégla, illetve visszafogott színű, minőségi táblás homlokzatburkolatok vagy ezek kombinációja alkalmazható.
5. Lábazatképzés: első sorban vakolt, de lehet kő, műkő vagy egyéb igényes anyaghasználat. Tájidegen burkolóanyag nem használható.
6. (5) A telkek utcai telekhatárán áttört kerítés létesíthető, amennyiben a kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör: beton, kő, tégla lábazat lehet. IV. 14. 14. § (1) A környezeti illeszkedést az érintett ingatlan jobb és bal oldalán lévő 2-2 beépített ingatlan figyelembevételével kell meghatározni.
15. (4) A község közigazgatási területén nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanon a) műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy utcaképbe nem illő homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet; b) üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, forgalmi engedéllyel nem rendelkező lakókocsi.
16. (3) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 4. (5) Lakó és nyaralóterület karakterén: a) a 13. §, 14 § előírásait be kell tartani. b) Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakítandó ki. c) Az építési telken építmény elsősorban a főépület mögött, takarásban helyezhető el. Azokon az ingatlanon, ahol a telekszélesség lehetővé teszi, figyelembe véve az övezeti előírásokat, a főépület mellett is elhelyezhető egyéb építmény. d) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen. e) A területen a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény (MTrT) fogalommeghatározása szerinti csarnok jellegű épület nem építhető. f) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal megegyező módon kell kialakítani. g) A területen anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek a településrész jellegzetes arculatához igazodva újíthatók fel: ga) a homlokzatok anyaghasználatánál és színezésénél ügyelni kell a hagyományos építőanyagok és történeti színek főszínként történő alkalmazására; gb) a tetők tömegének, tetőidomának kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a településképi karakter figyelembe vételével. Magastető közterületről látható helyeken 20-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható. A tető hajlásszögének meghatározásakor illeszkedni kell a szomszédos környezetben lévő épületek kialakításához. h) A telkek utcai telekhatárán áttört kerítés létesíthető. Amennyiben az utcai kerítés lábazatos kivitelű, úgy a lábazat maximum 50 cm magasságú tömör: beton, kő, téglaó lábazat lehet. Az utcai kerítés magassága a terepcsatlakozástól számítva legfeljebb 2,0 m lehet. Meglévő kerítés, tömör kerítés korszerűsítése, felújítása, átalakítása során a kerítés áttörtségének %-os mutatója ...

tags: #epitesi #szabalyok #balatonmariafurdo
