Az építési tábla mérete és jelentősége
Az építési táblák az építkezések elengedhetetlen részei, amelyek sokféle információt nyújtanak a munkavállalóknak és az arra járóknak. Ezek a táblák lehetnek figyelmeztető, irányító, biztonsági vagy információs jellegűek. Általában könnyű és tartós anyagokból készülnek, például PVC-ből vagy alumíniumból, hogy nehéz időjárási és környezeti körülményeknek is ellenálljanak.
Az építőipari tábla olyan fontos eszköz, amelyet az építőiparban használnak. Az építőipari tábla általánosan használják építkezés során. Használat során, az építőipari táblákat alkalmazzák a helyszínen, hogy segítsenek vezetni az embereket, az anyagokat és az eszközöket. Az építőipari táblák között különböző célúak is lehetnek.
Előfordulhat, hogy a táblákon az építőipari anyagok helyét és mennyiségét jelölik meg, valamint a várható befejezési időt és a szükséges munkaerőt is. Az építőipari tábla segít az építkezési munkálatok napirendjének menedselésében, segít műszaki információkat kommunikálni az építőkkel, szakemberekkel és más érintettekkel. Az építőipari tábla tehát alapvető fontosságú az építkezések folyamatának zökkenőmentes és hatékony lebonyolításához, így nélküle az építkezések lassabbak és hatástalanabbak lehetnek.
Jogszabályi háttér és változások
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett.
A 2016. évi 84. Magyar Közlönyben megjelent módosítások jelentős változásokat hoztak az építkezések dokumentációjára és kivitelezésére vonatkozó szabályozásban. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2016. május 13-i módosítása megfordította az addigi gyakorlatot: az építési tevékenység elsődlegessé tette a kivitelezési dokumentációt az engedélyezési dokumentációval szemben.
A Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) már 2007 óta ezt az elvet követte, és az Étv. felhatalmazása alapján meghatározza a kivitelezési dokumentáció készítésének eseteit. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a tartalmi és formai követelményeket szakágankénti bontásban.
Az „Alapesetben” a kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációból áll, kiegészítve a költségvetési kiírással és a biztonság és egészségvédelmi tervvel. A „Alapeset” és a részlettervek kritériumai nem változtak.
Egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében más szabályozás vonatkozik az egyszerűsített kivitelezési dokumentációra, melynek részleteit a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az építési napló és a táblák szerepe
Az építési napló vezetési kötelezettség a változások után a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettségéhez kötött lett. Ez bővülést jelent a korábbi szabályozáshoz képest, amely az építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételhez, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekre vonatkozott.
Az építési naplót elektronikus formában kell vezetni az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján. Az e-építési napló segítségével a hatóságok értesülnek a megkezdett építési tevékenységekről, és ellenőrzik a bontások, illetve az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek szabályosságát.
A munkaterület átadás-átvétel időpontjának elektronikus rögzítése megváltoztathatatlanul bizonyító erejűvé teszi a kivitelezés megkezdésének időpontját, ami egyértelműen meghatározza az építési engedély hatályát.
Az építési napló megnövekedett szerepe miatt hiánya jelentős szankciókat von maga után: az építkezés azonnali leállítása, valamint több milliós építésügyi és építésfelügyeleti bírság kiszabása (pl. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §).
A korábbi szabályozás továbbra is érvényes: az 50 millió forint számított építményérték feletti, építési engedélyhez kötött kivitelezések esetében építési táblát kell kihelyezni a közterületről jól látható helyen, jogszabályban meghatározott tartalommal (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §).
A „kaláka” építés és a szakképzettség
A „kaláka” jellegű építkezések újraélesztése nagy várakozásokat keltett, azonban a szabályozás a vártnál szigorúbb lett. Korábban építés-szerelési munkát kizárólag szakmunkás végezhetett.
Az új szabályozás (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. §) lehetővé teszi, hogy építési szakmunkát szakirányú szakképesítés nélkül is lehessen végezni, de a szakmai szabályokat be kell tartani. Például gázszerelést bárki elvégezhetne e jogszabály alapján, de a szakmai szabályok szerint ez tevékenység engedélyhez és nyilvántartáshoz kötött (30/2009. (XI.
Ez a könnyítés azonban csak a saját, vagy a Ket. szerinti hozzátartozó (egyeneságbeli rokon és házastársa; örökbe fogadó és nevelőszülő; örökbe fogadott és nevelt gyermek; testvér, házastárs, élettárs; házastársnak, élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa) részére lehetséges.
Egyéb esetekben az építési engedélyhez kötött, vagy egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépület építési tevékenységét az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányításával végezheti (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. §).
Egy építési projektmenedzser napja | Valóban
Bírságolási lehetőségek és mértékek
A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a bírság mértéke a számított építményérték és a 2. melléklet szerinti szorzószám, valamint a (4) bekezdés szerinti százalékos érték szorzata.
A bírság összege 300 000 forint az alábbi esetekben:
- Az építési engedély mellékletét képező, záradékolt vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően meg nem épült építményrész esetén.
- Az építmény helyének építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélküli módosítása esetén.
A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló vagy elbontott építményhez, építményrészhez hozzárendelt érték.
Ismételt szabálytalanság esetén a bírság összege az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított összeg másfélszerese lehet.
Az építésügyi hatóság a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de szakszerűtlenül tevékenykedő személyekkel szemben is bírságot szabhat ki (pl. Méptv. 7. §).
A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatos bírság kiszabásáról szóló határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 85. §-a szabályozza.
tags: #epitkezes #tabla #meret