Építmény bejegyzése a tulajdoni lapra: hogyan érhető el, ha az építmény nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban

A tulajdoni lap I-III. részei és az ingatlan-nyilvántartás alapelvei meghatározzák, hogy miként lehet egy felépítményt hivatalosan nyilvántartásba venni. Az építmény bejegyzése a tulajdoni lapra általában okirat vagy hatósági döntés alapján történik, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés engedélyez. Az első lépés az, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló jogot vagy tényt megfelelő okirati alátámasztással terjesszék be a földhivatalhoz. Ha például adásvételi szerződés vagy más közokirat alapján történt a jogszerzési esemény, a bejegyzés ennek megfelelően történik.

A bejegyzés alapelvei és közvetlen lehetőségek

  • Közhitelesség és ranghely: a bejegyzések rangsora és közhitelessége befolyásolja az építmény nyilvántartásba vonását. A ranghelyet és a bejegyzés sorrendjét az iktatási időpont határozza meg.
  • Bejegyzési engedély: jogok és tények bejegyzéséhez közokirat vagy közjegyző által hitelesített másolat szükséges; a bejegyzési engedély igazolja a keletkezést, módosulást vagy megszűnést.
  • Elhatárolás a földbirtokostól: régebbi gyakorlatban a földhasználati jog vagy önálló ingatlan megkülönböztetése volt jellemző, azonban az 1997-es Itv. alapján központi nyilvántartás alakult ki.

Hogyan vegyük fel az építményt a nyilvántartásba?

  1. Igényeljük a bejegyzés alapjául szolgáló jogot vagy tényt igazoló okiratot, amely lehet adásvételi szerződés, határozat vagy közokirat. Kötelező mellékletek: eredeti szerződés és annak másolatai, meghatalmazások, a szükséges adóhivatali és közműnyilatkozatok.
  2. Ha az épületet az építés jogszerűen befejezték, megkísérelhető az építési hatóság által kiadott használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély megszerzése, különösen 10 éven belüli építés esetén.
  3. A földmérő felméri az épületet és elkészíti a záradékolt épületfeltüntetési vázrajzot, amelyet a földhivatalba nyújtanak be mellékletekkel együtt.
  4. A földhivatal megvizsgálja, hogy az épületfeltüntetés megfelel-e a hatályos előírásoknak, majd záradékolásra kerül sor; a vázrajz feltöltése az Országos Építési Nyilvántartásba (OÉNY) megtörténik.
  5. Az illetékes építési hatóság végzést küld a földhivatalnak arról, hogy a változás átvezethető-e a térképen és a tulajdoni lapon.

Mit tegyünk, ha az épület régebben épült vagy hiányzik a térképen?

Amennyiben a ház 10 éven belül épült, fennmaradási engedélyt kell kérni az építési hatóságtól; régebbi esetekben a hatóság intézkedési joga elévülhet. Ha az épület 10 évnél régebbi, a bontás vagy átépítés esetén a jogi eljárásokat és engedélyeket ellenőrizni kell. A vázrajz záradékolása után csatolni kell a fennmaradási engedélyt vagy a bontási engedélyt, és az átvezetést véglegesíteni kell a földhivatalnál. Ha az épület feltüntetése hiányzik vagy nincs megfelelően feltüntetve, előfordulhat, hogy a hitel vagy CSOK felvétele érdekében szükséges a térkép és a tulajdoni lap összevetése.

Mit jelentenek a földhivatali és telekkönyvi részlegek?

  • A földhivatal a körzeti földhivatal, illetve Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala hatáskörébe tartozik. A bejegyzések rangsora az iktatási időpont alapján történik.
  • A telekkönyv okiratokat, telekkönyvi betéteket és a földrészletek adatait tartja nyilván. A központi nyilvántartás egyesítésével létrejött az egységes ingatlan-nyilvántartás.
  • Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat és hiteles másolataikat tartalmazza; a földhivatal elkülönítetten kezeli az iratokat.

Bejegyzés a tulajdoni lap külön részein

A tulajdoni lap I. rész a helyrajzi számot, belterületet/külterületet és területnagyságot tartalmazza; a lap II. rész pedig a jogokat, jogosultakat és tényeket mutatja. A lap III. rész a bejegyzéseket és a változásokat sorolja fel. Az alap elve az, hogy a jogok bejegyzése a valós jogviszonyt rögzíti, és a későbbi jogszerzők számára egyértelműen bizonyítja a jogállapotot.

Végrehajtás és jelzálogjog

Jelzálogjogot a földrészletre, az épületre vagy önálló zálogjogra lehet bejegyezni; a jelzálogjog részletes tartalma (jogosult, követelés összege, futamidő, kamat) a bejegyzésben kerül rögzítésre. A végrehajtási jog és egyéb terhek bejegyzése egyértelműen meghatározza a jogokat és a kötelezettségeket. A perfeljegyzés lehetősége figyelmezető jelzés, amely a per folyamatát tükrözi, és amelyet a bíróság határozata alapján kell feloldani.

Tájékoztató a gyakorlati lépésekről

  • Ne halasszuk el a bejegyzési kérelmet: a ranghely biztosítása és a jogok érvényesítése érdekében a kérelem vagy hatósági megkeresés időben benyújtandó.
  • Győződjünk meg róla, hogy minden szükséges melléklet a bejegyzési kérelemhez csatolva van (eredeti szerződés, meghatalmazások, engedélyek).
  • Ha az építkezés vagy a változás már megtörtént, és a térkép nem tükrözi a valós állapotot, kérjük a térkép és a tulajdoni lap átvezetését a megfelelő hatóságoknál.
  • Építészmérnök bevonása szükséges lehet az épület feltüntetési vázrajz elkészítéséhez és a szakmai leírás elkészítéséhez.
Infografika: Az építmény bejegyzésének lépései az ingatlan-nyilvántartásban

Dr. Krasznai István Tulajdoni lap lekérése és fontossága

Speciális esetek és összefüggő témák

Az építési telkek és a közös tulajdonban lévő részek bejegyzései, a telekhatárok és alrészletek nyilvántartása adhatja meg az összefüggő jogokat és kötelezettségeket. A közös tulajdon, elővásárlási jog, és az ehhez kapcsolódó különös szabályok mind befolyásolhatják az építmény nyilvántartásba vételét.

tags: #epitmeny #nem #szerepel #a #tulajdoni #lapon

Népszerű bejegyzések: