Építményadó változás bejelentése: jogszabályi hátterek és határidők

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. A változásokat követő év első napjától kell figyelembe venni. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa; több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadok arányában adóalanyok. Ha ingatlan-nyilvántartási jog terheli az építményt, az azt gyakorló jogosult az adó alanya.

Bejelentési kötelezettség és határidők

Az adózónak az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül adatbejelentését kell teljesítenie. Az adatbejelentés történhet PDF űrlapon, elektronikus formában (ePapír), levélben vagy személyesen. Az ügyintézés az Elektronikus Önkormányzati Portálon keresztül is lehetséges az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatványon. Az adózók bevallásait és feldolgozott adatbejelentéseit szintén ezen a portálon tekinthetik meg. A határidőket és a kapcsolattartás jogi kereteit a vonatkozó jogszabályok határozzák meg: Htv., CL. törvény, CLI. törvény, valamint a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Az adózási határidők és határozatok kézbesítése írásbeli alapon vagy elektronikus úton történik. Az adóhatóság a határozatot hivatalos iratként vagy elektronikus úton kézbesíti az eljárás résztvevőinek. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó részére is kézbesítésre kerülhet.

Az adó alanya és a tulajdonosi viszonyok

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építmény alaptulajdonjogát ingatlan-nyilvántartási jog terheli, annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Várhatóan írásos megállapodás alapján az adóalanyiság jogai és kötelezettségei egy tulajdonost felruházásával is rendezhetők; ilyenkor az egy felruházott tulajdonos készíti el a bejelentést. Ha nincs megállapodás, akkor minden tulajdonos az őt megillető részben adhatja be az adatokat.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adókötelezettség a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. A változásokat (például a hasznos alapterület módosulását vagy az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnésének évének utolsó napján; ha az építmény az év első felében szűnik meg, a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja az építmény hasznos alapterülete négyzetméterben megadva. Az adó mértékét és az adókedvezményeket a helyi adókról szóló törvény és a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának rendelete tartalmazzák. A 46/2007. (XI.13.) önkormányzati rendelet és a kapcsolódó jogszabályok részletezik az adóalanyokra vonatkozó kedvezményeket és mentességeket.

Kedvezmények és mentességek

Mentesség állhat fenn többek között a szükséglakás, a kizárólagos orvosi tevékenységről szóló helyiség, állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, valamint egyes közfinanszírozott intézmények esetében. Emellett a társasházi közös tulajdonban lévő helyiségek közötti bizonyos kivételek és a közlekedő, központi fűtéshez szükséges helyiségek kizárhatják az adót. 2016-2024 közötti időszakban különböző időközönként adókedvezmények voltak érvényben (például a tároló helyiségek után), melyek részleteit a jogszabályok és Önkormányzati rendeletek határozzák meg. A kedvezmények egyes feltételekkel érvényesíthetők vagy megszűnhetnek bizonyos időpontoktól függően.

Bejelentés simplifikálása és elektronikus ügyintézés

A tulajdonostársak számára lehetőség van az adóalanyiság megosztásának egyszerűsítésére: közös megállapodás alapján egy tulajdonos felelős az adatbejelentésért. A magánszemélyek számára szabad döntés, hogy élnek-e az elektronikus ügyintézés lehetőségével, de a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók kötelezően elektronikusan intézik a bejelentést. Az elektronikus ügyintézés célközönsége a MAGYARORSZÁGI OÉP portálon keresztül érhető el; az adóhatóság ezt a felületet javasolja a magánszemélyek számára is.

Gyakorlati tudnivalók a 2024-es évről

  • A 2024. január 1-jei állapot szerint az adózóknak reagálniuk kell az elmúlt évben bekövetkezett adózási változásokra; az érintetteknek január 15-ig kell teljesíteniük a szükséges adatbejelentéseket.
  • Az adó alanya továbbra is a naptári év első napján fennálló tulajdonos vagy tulajdonosok arányos közös tulajdonosaik.
  • Az adóbefizetés évente két részletben történik: március 15-ig és szeptember 15-ig, a befizetési csekkeket minden év elején küldi ki az Adóigazgatási Iroda.
  • 2024. január 1-jétől az építményadó befizetésére szolgáló számlaszám megváltozott.

Példák és speciális mentességek rövid összegzése

  1. Az Ör. alapján adókedvezmények és mentességek meghatározzák a mentesség feltételeit és kérelemre történő igénybevételét. A feltételek meglétéről az adóalany az ötödik hónap végéig írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
  2. Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség a 13/A. § alapján érhető el.
  3. A nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő adóalany 90%-os kedvezményt élvez az életjáradék adására kötelezett tulajdonában álló lakás után.
Infografika: Építményadó fő folyamata és érintettek

tags: #epitmenyado #valtozas #bejelentese

Népszerű bejegyzések: