Az epuletkivitelezéshez kapott berbeadoi hozzajarulas és a bérbeadás jogi, adózási és számviteli vetületei
A szöveg középpontjában a lakás- vagy ingatlan-bérbeadás adózási és költségelszámolási kérdései, a hozzájárulások és az önkormányzati bérbeadás sajátosságai, valamint a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei állnak. A bevétel kiszámítása a költségek levonása után történik, és a jövedelem alapján negyedéves adóelőleget kell fizetni. A cikk bemutatja a 10%-os és a tételes költségelszámolás közötti választást, az adószám és alanyi adómentesség lehetőségeit, az áfakötelességet, valamint a könyvviteli és számlázási követelményeket az ingatlan-bérbeadás különböző eseteiben. Ezen túl tárgyaljuk az önkormányzati lakásokra vonatkozó speciális szabályokat, a cserelakás, albérletbe adás és tartási szerződések lehetőségeit, továbbá a karbantartás és a javítás költségeinek elosztását.
A bérbeadás bevétele és költségei
Ha valaki kiadja lakását, a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni negyedévenkénti adóelőleg formájában. A jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből. A jövedelemszámítás módszerei: 10 százalék levonása költségként, illetve tételes költségelszámolás. A bevételnek számítanak olyan tételek is, amelyeket a bérlő fizet, például társasház biztosítási és takarítási díja, közös képviselő díja, felújítási alapba fizetett összeg, közös költség (még ha tartalmazza a rezsiköltséget is), fix összegű bérleti díj és a hozzákapcsolódó költségtérítés.
Nem számít bevételnek például a bérlőre áthárított, közüzemi szolgáltatások díja, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg, és a bérbeadó is a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval. A 10% költséglevonás akkor célszerű, ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal, mert ekkor a bevétel 90%-a után kell csak adót fizetni, és egyebekben nincs lehetőség további költségek elszámolására.
A tételes költségelszámolás viszont lehetővé teszi a bérbeadó számára a felmerült költségek (használatával kapcsolatos kiadások, rezsiköltségek, karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés) levonását a bevételből. Ha a bérbeadó másutt is bérel, a bérbeadó a más településen bérelt lakás bérleti díját levonhatja, ha a bérlés időtartama meghaladja a 90 napot és a bérleti díjat nem számol el költségként.
Az adókötelezettség és az adóelőleg
A bérbeadás után évente 15% adóelőleget kell fizetni negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor az adóelőleget annak kell levonni és megfizetni, akinek a kifizetést fizetik. Ehhez igazolást kell kiállítani.
Adószámra azért lehet szükség, ha a bérbeadó egyéni vállalkozó vagy olyan ingatlant ad ki, amelynek bérbeadása nem áfamentes, vagy ha a bérbeadó választja az áfaalanyiságot, illetve közösségi adószám kiváltására van szükség. Az adószámot a T101 jelű adatlapon, Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet igényelni.
Számlázás és bizonylatolás
Az ingatlan-bérbeadás áfamentes, ezért számla helyett elég számviteli bizonylatot kiállítani, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő adatait, a bérbe adott ingatlan címét, a bevételt és az időszakot. Áfaköteles bérbeadás vagy garázs alanyi adómentesen történő bérbeadása esetén viszont számlát kell kiállítani. Ha felmerül áfabevallás vagy adózás az ingatlan bérbeadására, akkor ezt figyelembe kell venni a könyvvezetés során.
Alany- és helyi jogszabályok
Az önkormányzati lakásokra vonatkozóan speciális rendeletek szerint lehet szerződést kötni. A bérbeadónak figyelembe kell vennie a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit, a lakáskomfort-fokozatát, alapterületét, állapotát, a településen belüli elhelyezkedést és a központi jogszabályok által előírt eljárásokat.
Önkormányzati bérbeadás és cserelakás
Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréje - vagyis cserelakás - külön szabályozott. A cserelakás megfelelőségének megítélésénél figyelembe kell venni a lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, a helyiségek számát, a településen belüli elhelyezkedést, a lakbért és az eink észlelt előnyöket. Ha a felajánlott lakás nem megfelelő, lehet pénzbeli térítésben is megállapodni. A kényszerbérlet megszűnte is sajátos eset, amikor állami vagy önkormányzati intézmény által megoldható a kiürítés és a csere feltételei.
A bérbeadó a felmondási jogát a jogszabályok és a szerződés rendelkezései szerint gyakorolhatja, és bizonyos esetekben adhat cserelakást vagy pénzbeli térítést. A cserelakás és a kényszerbérlet kérdései kiemelkedőek az önkormányzati lakásoknál, és a szükséges eljárások részletezése elengedhetetlen.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
A bérbeadó kötelessége, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen a bérlet egész időtartama alatt, és megfeleljen a szerződés előírásainak. A kis költségek közé tartoznak a használattal összefüggő kiadások, mint például a rovarirtás költségei is, amelyet a törvény szerint a bérbeadó viselhet, kivéve ha a közvetlen közüzemi költségek miatt a bérlő felelős. A bérlő köteles a Lakástörvényben meghatározottak szerint fenntartani a bérlemény állapotát, és a bérlőnek igénybe venni csak a megállapított költségvetések alapján járhat költségviselés.
A bérleti szerződésben rögzítik a lakbér összegét, a fizetési határidőt és a fizetési módot. A kaució (óvadék) a bérbeadó biztosítéka, amelyet bizonyos feltételekkel lehet igénybe venni. A szerződés lehet határozott vagy határozatlan idejű, és meg kell határozni a felmondás módját és a felmondási határidőket.
A szerződés megkötése előtt fontos ellenőrizni, ki a bérbeadó jogosult a bérleti jog megkötésére. A bérlő és a bérbeadó közötti kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket szintén érdemes rögzíteni a szerződésben, ideértve az elérhetőségeket és az értesítési módokat. A bérleti szerződésben fontos rögzíteni a kiürítés feltételeit is, és lehetőség szerint közjegyző előtt tett közokirat formájában rögzíteni a kiürítés kötelezettségét a szerződés megszűnése esetén.
Albérletbe adás és tartási szerződés
A Lakástörvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján albérletbe adás és tartási szerződés is lehetséges. Az albérletbe adáshoz szükség lehet a bérbeadó hozzájárulására, különösen akkor, ha a bérlő a lakás egy részét albérletbe adja. A hozzájárulás feltételeit és a szerződés tartalmi elemeit írásba kell foglalni. A tartási szerződéshez történő hozzájárulás megadható, ha az eltartó személy jogszerűen tartásban részt vehet.
A bérlői kötelezettségek között szerepel, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen használja, és a szükséges felújítási, átalakítási munkákat csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával végzi el. A bérlő köteles értesíteni a bérbeadót, ha a lakás állagát veszélyezteti a meghatározott ok miatt. A felmondás vagy a szerződés lejárta esetén a kiürítés kötelezettsége közvetlenül meghatározott.
Kérdések és válaszok gyakorlati megközelítésben
- Mi számít bevételnek és mi nem? Bevétel például a közös költség, a felújítási alapba fizetett összeg, a fix összegű bérleti díj és a közüzemi díjat tartalmazó összeg, ha a bérlő a tényleges költséget fizeti. A közüzemi díj, amelyet a bérlő fizet a fogyasztásmérők alapján, bevételnek nem minősül.
- Mikor érdemes a 10%-os költséglevonást választani? Ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal, mert ebben az esetben 10% költséglevonás után adózik a bevétel.
- A tételes költségelszámolás mit jelent? A bérbeadó a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt kiadásokat levonhat a bevételéből, például rezsiköltségek, karbantartás, javítás, felújítás és az értékcsökkenés. Más településen bérelt lakás költségei is levonhatók, ha időtartamuk meghaladja a 90 napot és a bérleti díj beszámításra kerül.
- Kell-e adószám a bérbeadáshoz? Alapvetően adószám nélkül is lehet ingatlant bérbe adni, de adószám szükséges lehet, ha az adóalany-tevékenység vagy áfa alanya státusz felmerül, illetve ha az adózási szabályok így írják elő.
- Mi a helyzet az áfával? Lakásbérbeadásnál általában áfamentes, azonban garázs- vagy áfafizetést igénylő tevékenységek esetén az adózási szabályok szerint kell eljárni; alanyi adómentességet lehet választani, amely 12 millió forintos évi bevételi határig élő.
- Mikor kell cserelakást felajánlani? Az önkormányzati vagy szociális helyzet alapján bérbe adott ingatlanoknál a cserelakás lehetőségét a törvény előírhatja. A cserelakás megfelelősége több tényező függvénye (komfort, alapterület, állapot, elhelyezkedés).
- Milyen kockázatok vannak a bérleti szerződés terén? A szerződésnek minden lényeges körülményre ki kell terjednie: a bérlő és a bérbeadó személye, elérhetőségek, a bérlemény részének vagy egészének használata, a kiürítés feltételei, a kaució mértéke és felhasználása. A közokirati forma a legerősebb, amely érvényesíthető felek közötti jogviták esetén.
Összefoglaló gyakorlati szemléletben
A bérbeadás komplex jogi és adózási terület, ahol a bevételi oldalt és a költségoldalt egyaránt gondosan kell mérlegelni. A költségelszámolás és az adózó lehetőségei között választani lehet, de mindkét út mellé szükséges a pontos dokumentáció és a számlázási kötelezettségek betartása. A jogszabályok szerint az önkormányzati lakásoknál speciális rendeletek és feltételek szabályozzák a szerződéskötést, a cserelakást és a kiürítés feltételeit. A bérbeadónak és a bérlőnek egyaránt van olyan joga és kötelezettsége, amelyet érdemes írásba foglalni a biztonságos és zökkenőmentes bérleti jogviszony érdekében.

tags: #epuletkivitelezeshez #kapott #berbeadoi #hozzajarulas
