Épületmagasság számítás minta: meghatározás és gyakorlati útmutató
A településrendezési szabályozásokban szereplő építménymagasság meghatározása sok esetben igencsak összetett feladat, ráadásul a jogszabályi környezet, illetve a használandó fogalmak is változnak.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20) Korm. rendelet (OTÉK) a jelenleg hatályos, 1. A valóságban e számítás sokkal bonyolultabb, mely több összetevőből adódik.
A gyakorlatban sokszor nem beszélhetünk geometriailag szabályos testekről, az épületek tömegformálása teljesen változó, olykor ráadásul nem egyenes vonalú (tehát íves), ami félgömb, kör, kúp stb. alakot is formálhat.
Sokszor vita tárgya, hogy a jogszabályban matematikailag meghatározott síkokat, azok magasságát, honnan kell felvenni vagy mérni.
A rendezett terepszint képlékeny fogalom egy építkezésnél, így a jogszabályi ellenőrizhetőségért több módosítás történt az OTÉK-ban az értelmezés kínálta kiskapuk bezárása érdekében.
Vannak az épületeknek olyan részei, melyek funkciójuknál fogva biztosan magasabban helyezkednek el, mint az épület tetőszerkezete (pl.: kémény).
Ezen építményrészek tekintetében szükség volt olyan részletszabály meghatározásra, mely szerint azok figyelmen kívül hagyhatóak a számítás során.
Az ÉpítésiJog.hu útmutatója e részletszabályok egyszerű, gyakorlatias magyarázatát is tartalmazza, továbbá ismerteti azokat a „trükközéseket” is, melyekkel az építménymagasság értékét a tervezők némelykor manipulálni igyekeznek.
2018-tól ugyanis új településrendezési eszközök hatályba léptetése történik majd meg a már elfogadott jogszabályi előírás szerint.
Ennek megfelelően az új településrendezési rendszerhez megtörtént az OTÉK hozzáigazítása, átalakítása.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a három fogalom gyakorlatilag ugyanazt takarja.
Azonban részleteibe menve apró, de fontos különbségeket fedezhetünk fel.
A számítás során bizonyos elemeket - melyek a korábban hatályos építménymagasság meghatározásnál figyelmen kívül hagyhatóak voltak - most külön-külön tartalmaz a két fogalom, tehát amit az épületmagasság számításánál nem kell beleszámolni, azt a homlokzatmagasság-számításnál igen.
A különbségek miatt tehát a Hm és Ém tekintetében némely esetekben különböző értékeket kaphatunk.
Ennek a ténynek a településrendezési eszközökben történő bevezetésnél van nagy jelentősége, hiszen ha egy szabályozási terv, helyi építési szabályzat csak az egyik fogalmat vezeti be, akkor csak annak megkövetelését kérheti számon az építtetőtől, még akkor is, ha a másik fogalom kiszámításánál esetleg kedvezőbb értéket kapunk.
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát!
Épületmagasság hallatán az Építtető elbizonytalanodik.
2013. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az utolsó szó utal arra, hogy ezt egy tervről ránézésre azonnal nem biztos, hogy meg lehet állapítani, hisz matematika képletet magyaráz, azt mondja: felületet kell elosztani hosszal.
Négyzetmétert osztani méterrel, vagyis méterben kapunk egy viszonyszámot!
Igen ám, de az épületnek pontosan egy épületmagassága van.
Figyelsz, ugye? Homlokzatmagasság!
Általános esetben 4 homlokzata van.
Az egyszerű példám is ilyen: a 4 homlokzattal bíró házikónak egyenként megmutatom az oldalait, a homlokzatait.
Egyenként ki kell számolni egy homlokzat felületét, majd ezt a felületet el kell osztani az adott homlokzati felülethez tartozó homlokzathosszal.
A végén pedig szummázni kell!
Kész, ilyen egyszerű. Egy egyszerű épületnél!
De: ha ezen egyszerű épületnél, ha az Épületmagasságot kell kimutatni, az esetben az oromfalakat felületként be kell számítani…!
mert jól ismeri a számítási „trükköket” és pontosan értelmezi szabályokat!
Kövess, lájkolj, oszd meg!
Épületek magassági értékeinek számítása. Közzétéve: 2015.11.21. 15:26 | Utolsó frissítés: 2023.07.28.
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született.
Míg 2012. augusztus 7. napjáig az épületek magassági értékét az építménymagassággal kellett meghatározni, ma ez a fogalom már nem szerepel az OTÉK fogalomtárában.
A telken álló, a telek beépítési paramétereinél figyelembe veendő épületek magassági értékeinek meghatározására az OTÉK több új fogalmat vezetett be, melyeknek együttesen a beépítési magasság a gyűjtőfogalma.
Tulajdonképpen a korábbi építménymagasság és a jelenlegi épületmagasság meghatározása ugyanazon az elven működik, vagyis mindkettő a homlokzati felületek magasságának és az épület kontúrvonalának hányadosa.
Az épületmagasság és homlokzatmagasság fogalmai a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel bevezetett 2012. augusztus 7. napjától hatályos szabályozási eszközök.
Az új fogalmak hatályba léptetését pedig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet biztosítja, mely teljesen új előírásokat állapított meg a településrendezési eszközök készítésére vonatkozólag.
A kormányrendelet a régi szabályozás és az új szabályozás közötti átmeneti időszak végét eredetileg 2018. december 31. határnapban állapította meg, vagyis ez időpontig kellett volna minden településnek az új szabályozás alapján (az új szabályozási elemekkel, fogalmakkal) új településrendezési eszközöket megalkotni, mely az OTÉK-ban meghatározott új fogalmakkal is összhangban van.
Ez azt jelenti, hogy a megjelölt időpontig a már hatályban lévő településrendezési eszközök „használhatóak” - vagyis egyebek mellett az építménymagasság fogalma is -, de új már csak a hatályos szabályok alapján - vagyis az épületmagasság meghatározásával - alkotható meg.
Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos állapot alapján készített tervek alkalmazhatósági dátum több lépcsőben 2023. december 31. napjára változott, azonban egy 2022 decemberi veszélyhelyzeti rendelet ezt egészen 2027.
Emiatt az átmeneti rendelkezés miatt, a gyakorlatban, a települések többségén hatályos régebbi szabályozási eszközök alapján történnek az engedélyezések, és így az esetek nagyobb felében az építésügyi hatóságok is az építménymagasság számítását kérik be egy engedélyezési tervdokumentációban.
Ezt nem csak jogszabályi, de ésszerűségi oka, hogy a régebbi szabályozási elemek általában nem tartalmaznak a hatályos OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében megállapításokat, így azokat számon kérni sem lehet.
Ezt az átmeneti rendelkezést a jogszabályalkotó az OTÉK-ra is kiterjesztette, így az engedélyezési eljárások tekintetében a gyakorlatban sokszor a már régebbi szabályozási fogalmakkal találkozhatunk az eljárásokban.
Mivel az új szabályozási eszközök hatályba léptetésének kötelező végdátuma az, ami jelenleg meghatározott, így egy-egy település dönthet úgy, hogy az előírt határidő előtt alkot meg új szabályozást.
Ebben az esetben megtörténhet, hogy egy-egy településen teljesen eltérő szabályozási elemek, fogalmak szerint kell egy-egy engedélyezési eljárást lefolytatni.
Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 1. számú melléklet 33. d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.
A 19/2018. (II. 14.) Korm. segédlet ábrákkal, példákkal, táblázattal részletesen bemutatja az építménymagasság fogalmát és számítási tényképleteit.
Az építménymagasság, illetve épületmagasság meghatározása sok esetben igencsak összetett feladat.
Attól függ, hogy a tervezés során az építménymagasság vagy az épületmagasság fogalmát kell használnunk, hogy az érintett ingatlanra vonatkozó helyi építési szabályzat az OTÉK 2012. 2025. július 1. napjától kell alkalmazni a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) előírásait.
Lényeges azonban, hogy a TÉKA legtöbb településrendezési követelménye helyett még az OTÉK II. és III. Az Építésijog.hu segédanyagai kizárólag az OTÉK alapú helyi építési szabályzatok esetében adnak segítséget, hiszen az OTÉK 2012. 1. 1.1 Az OTÉK 2012. 2. 2.1 Az OTÉK 2012. 3. 4. A 2021. július 16. E változás előtt az un. Ebben szerepelt ama bizonyos kitétel, mely manapság sok fejtörést okoz.
Ez alapján a két fogalom közötti különbségek nem csak felületesek, hanem gyakorlati következményekkel bírnak a beépítési paraméterek meghatározásában.
Az új szabályozási elemeket érdemes figyelembe venni, mert a helyi HÉSZ-ekben is pontosan tükröződik, hogy mit szabad beépíteni és milyen magasságkorlátozások vonatkoznak egy adott telkre.
Az egyszerű példák segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a tetőterekben lévő ablakok, erkélyek és tetőhéjazatok beépítését figyelembe venni a számítások során, és mikor kerülnek be a tetőfelületre vetített síkok feladatai a végeredménybe.
A tetősíkablakok általában nem okoznak gondot, mert beépítésük során nem változik a tető geometriája, így az épületmagasság sem.
A tetőinken megjelenő egyéb szerelvények viszont hatással lehetnek a számításokra, ezért érdemes ezeket is figyelembe venni a tervezéskor.
Közzétéve: 2025.10.05. 16:34 | Utolsó frissítés: 2025.10.05.
A segédanyag kifejezetten az OTÉK alapú helyi építési szabályzatok esetében ad segítséget, hiszen az OTÉK 2012. augusztus 6-i időállapot szerinti építménymagasság, illetve az OTÉK ezt követő időállapotai szerinti épületmagasság számítást mutatja be - ábrák és példák segítségével.
(Jelenleg a TÉKA legtöbb településrendezési követelménye helyett még az OTÉK II. és III. érvényes - Prémium előfizetés birtokában érhető el a dokumentum.)
tags: #epuletmagassag #szamitas #minta
Népszerű bejegyzések:
- Befektetés bérlővel alázárva: milyen kockázatokkal jár az eladás előtt álló lakás
- Oldalhatárban álló beépítés saroktelepen: jogi keretek és gyakorlati útmutató
- Certipedia emblémájának hitelessége
- Tatabánya Bánhidai lakótelepi garázs: információk
- Hogyan tervezd meg LEGO® építési területedet a domb tetején