Épülő társasház adásvételéről és a tulajdonjog-változás menetéről
A felek között adásvételi szerződés jött létre megépítésre kerülő társasházi lakás tulajdonjogának az átruházására.
Az eladó a társasházi ingatlanon fennálló tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta.
A tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre került.
Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az eladó letétbe helyezte az ellenjegyző ügyvédnél a bejegyzési engedélyt.
A bejegyzési engedély benyújtását a teljes vételár megfizetéséhez kötötték.
A felperes keresetében kérte az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog-fenntartással történő eladásról és e tény ingatlan-nyilvántartási feljegyzésről szóló pontja érvénytelenségének megállapítását, az alperes tulajdonjoga törlését és ezzel egyidejűleg tulajdonjoga visszajegyzését, az alperes ennek tűrésére kötelezését.
A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla megállapítása szerint a perben nem volt vitatott, hogy a felek szándéka lakásingatlan tulajdonjogának átruházására irányult.
A Ptk. 5:38. § (2) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
A kötelmi (elkötelező) szerződés az, amely a szerződő felek között jogokat és kötelezettségeket keletkeztet.
A perbeli esetben a kötelmi szerződés az adásvételi szerződés.
Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére, és a dolog átvételére köteles.
Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.
Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
A felek között az adásvételi szerződés a felek kölcsönös egybehangzó akaratnyilvánításával létrejött, amely tartalmazta az adásvételi szerződés valamennyi lényeges tartalmi elemét.
A szerződés tárgyát annak 7. pontja egyértelműen meghatározta, körülírta, hogy a majdan megalakuló társasház mely lakására irányul a peres felek tulajdonátruházásra vonatkozó akarata.
Az ítélőtábla azonban kiemelte, hogy bár a szerződéskötés időpontjában a szerződés tárgya még nem létezett (a lakásépítés nem fejeződött be, társasházalapítás nem történt meg), ez azonban nem érinti a felperes szerződéses kötelezettségvállalásának érvényességét.
Az érvénytelenségi oknak a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, ezért a szerződés a Ptk. 6:107. § (1) bekezdése alapján, mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló, akkor semmis, ha a szolgáltatás teljesítése már a szerződés megkötésekor fennálló akadály miatt fogalmilag kizárt.
Abban az esetben azonban, ha a szerződés megkötésétől a teljesítésig terjedő időtartam alatt a kötelezett a szolgáltatás szerződésszerű teljesítésének feltételeit megteremtheti, a szerződés érvényesen létrejön, mert nem irányul lehetetlen szolgáltatásra.
Ettől eltérő kérdés - mutat rá az ítélőtábla -, hogy a megállapodás nem teljesítése szerződésszegést valósít meg.
Az adásvételi szerződésben az eladó csak kötelezettséget vállal a tulajdon átruházására.
Az ítélőtábla emellett más érvénytelenségi ok fennállását sem állapította meg.
Mindezek alapján pedig az alperes tulajdonjogának törlésére nem volt lehetőség.
A felperes fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 389. Jogeset száma: BDT 2021.
Ha társasházi ingatlant vásárolunk, nemcsak lakástulajdonosokká, hanem egy tulajdonosi közösség tagjaivá is válunk, ahol bizony olyan döntések is születhetnek, amelyek ránk is hatással vannak.
Éppen ezért, mielőtt aláírnánk a szerződést, érdemes lehet kicsit alaposabban is utánanézni, hogy mire vállalkozunk azzal, hogy társasházi lakásvásárlásban gondolkodunk, hiszen annak ellenére, hogy a lakás tulajdoni lapja rendezett és tehermentes, még poros csontvázak hullhatnak ki a szekrényből, amelyek komoly érzelmi és gazdasági problémákat is felvethetnek.
Ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy mire figyeljünk, ha társasházban szeretnénk ingatlant vásárolni.
A tároló szomorú története
Jogi tanácsadás
Jogi szempontok
Alapító okirat
Szervezeti és működési szabályzat
Elővásárlási jog
Kizárólagos használati jog
Jogi tanácsadás
Ingatlan adásvételi szerződés
Formai követelmények
1. Írásba foglalás: ingatlanok adásvétele esetén fontos szempont, hogy a szerződést minden esetben írásba kell foglalni, enélkül ugyanis nem kerülhet sor a tulajdonosváltozás bejegyzésére.
2. Az eladó(k) és a vevő(k) azonosító adatai: egyértelműnek kell lennie, hogy pontosan kik között jött létre a szerződés, ezért minden fél esetében rögzítsük a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, adószámát, állampolgárságát.
3. Az ingatlan azonosítása: rögzíteni kell az ingatlan helyrajzi számát és a település nevét is, a tulajdoni lapnak megfelelően.
4. Az energetikai tanúsítvány azonosítója.
5. Az átruházás jogcíme (adásvétel).
6. Keltezés helye és ideje.
7. A felek aláírása az okirat összes oldalán.
8. Okirat formája: a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közokiratba foglalt adásvételi szerződés alapján fogják bejegyezni.
A felek megjelölése: azonosító adataikon túlmenően azt is rögzítsük, hogy eladói vagy vevői pozícióban vannak.
Vételár.
A birtokbaadás feltételei és ideje.
A felek megállapodása az átruházásra vonatkozóan, illetve az eladó feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozóan.
Ha már megtalálta a tökéletes lakást, de már a szerződéskötés megkezdése előtt szeretne egy tapasztalt ügyvéddel egyeztetni, vagy bármilyen kérdésben bizonytalannak érzi magát, forduljon a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez kényelmesen, online jogi tanácsadás keretében.
A tervezőasztalos lakásvásárlásról szóló rész röviden összefoglalja a folyamatot: a bankok befogadják a hitelkérelmet, de a finanszírozás részletei a készültségi foktól és a használatbavételtől függnek.
A használatbavételi engedély megkérése és a földhivatali bejegyzések szükségessége mind a készültség, mind a felek jogi hátterének függvénye.
Az új építésű társasházi lakások esetében a jogi és pénzügyi feltételek tervezésekor a tulajdonjog-fenntartás vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog között kell választani.

A jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzése lehetőséget biztosít a vevők érdekeinek védelmére, de jogi környezete és gyakorlata bizonytalanabb lehet a földhivataloknál.
A társasházi építményi jog megoldás - ha a vevő javára bejegyezhető jog - a későbbi projektekben egyre gyakrabban alkalmazott megoldás lehet.
A papír alapú bejegyzési és törlési engedélyek korszaka fokozatosan elektronikusra vált, de a váltás átmeneti, és jelenleg bizonyos esetekben még papíron intézik a kérelmeket.
Összegzés: a jelenlegi jogszabályi környezetben a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot érdemes lehet bizonyos esetekben alkalmazni, míg a társasházi lakásoknál az építményi jog a gyakorlati és jogi megoldás.
A döntés meghozatala előtt érdemes előzetesen egyeztetni az illetékes földhivatallal és adott esetben minisztériumi állásfoglalást kérni, hogy a gyakorlatban is működőképes megoldást válasszunk.
tags: #epulo #tarsashaz #adasvetel
Népszerű bejegyzések:
- Barczi ingatlan nyomtatvány részletes útmutató az ingatlan-nyilvántartási és beruházási dokumentumokhoz
- Hajóépítés Diósd környékén: professzionális megközelítés
- Csapó Gyula lakóhelye Budapesten: nemzetközi kapcsolatok és közösségi élet a korszak határán
- Android multimédia integráció Mazda 6-ban: tablet beépítés lépésről lépésre
- Hogyan válassz Orosháza garázst? Tippek eladó ingatlanokhoz
