Épülő társasház adásvételéről és a tulajdonjog-változás menetéről

A felek között adásvételi szerződés jött létre megépítésre kerülő társasházi lakás tulajdonjogának az átruházására.

Az eladó a társasházi ingatlanon fennálló tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta.

A tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre került.

Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az eladó letétbe helyezte az ellenjegyző ügyvédnél a bejegyzési engedélyt.

A bejegyzési engedély benyújtását a teljes vételár megfizetéséhez kötötték.

A felperes keresetében kérte az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog-fenntartással történő eladásról és e tény ingatlan-nyilvántartási feljegyzésről szóló pontja érvénytelenségének megállapítását, az alperes tulajdonjoga törlését és ezzel egyidejűleg tulajdonjoga visszajegyzését, az alperes ennek tűrésére kötelezését.

A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla megállapítása szerint a perben nem volt vitatott, hogy a felek szándéka lakásingatlan tulajdonjogának átruházására irányult.

A Ptk. 5:38. § (2) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A kötelmi (elkötelező) szerződés az, amely a szerződő felek között jogokat és kötelezettségeket keletkeztet.

A perbeli esetben a kötelmi szerződés az adásvételi szerződés.

Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére, és a dolog átvételére köteles.

Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.

Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.

A felek között az adásvételi szerződés a felek kölcsönös egybehangzó akaratnyilvánításával létrejött, amely tartalmazta az adásvételi szerződés valamennyi lényeges tartalmi elemét.

A szerződés tárgyát annak 7. pontja egyértelműen meghatározta, körülírta, hogy a majdan megalakuló társasház mely lakására irányul a peres felek tulajdonátruházásra vonatkozó akarata.

Az ítélőtábla azonban kiemelte, hogy bár a szerződéskötés időpontjában a szerződés tárgya még nem létezett (a lakásépítés nem fejeződött be, társasházalapítás nem történt meg), ez azonban nem érinti a felperes szerződéses kötelezettségvállalásának érvényességét.

Az érvénytelenségi oknak a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, ezért a szerződés a Ptk. 6:107. § (1) bekezdése alapján, mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló, akkor semmis, ha a szolgáltatás teljesítése már a szerződés megkötésekor fennálló akadály miatt fogalmilag kizárt.

Abban az esetben azonban, ha a szerződés megkötésétől a teljesítésig terjedő időtartam alatt a kötelezett a szolgáltatás szerződésszerű teljesítésének feltételeit megteremtheti, a szerződés érvényesen létrejön, mert nem irányul lehetetlen szolgáltatásra.

Ettől eltérő kérdés - mutat rá az ítélőtábla -, hogy a megállapodás nem teljesítése szerződésszegést valósít meg.

Az adásvételi szerződésben az eladó csak kötelezettséget vállal a tulajdon átruházására.

Az ítélőtábla emellett más érvénytelenségi ok fennállását sem állapította meg.

Mindezek alapján pedig az alperes tulajdonjogának törlésére nem volt lehetőség.

A felperes fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 389. Jogeset száma: BDT 2021.

Ha társasházi ingatlant vásárolunk, nemcsak lakástulajdonosokká, hanem egy tulajdonosi közösség tagjaivá is válunk, ahol bizony olyan döntések is születhetnek, amelyek ránk is hatással vannak.

Éppen ezért, mielőtt aláírnánk a szerződést, érdemes lehet kicsit alaposabban is utánanézni, hogy mire vállalkozunk azzal, hogy társasházi lakásvásárlásban gondolkodunk, hiszen annak ellenére, hogy a lakás tulajdoni lapja rendezett és tehermentes, még poros csontvázak hullhatnak ki a szekrényből, amelyek komoly érzelmi és gazdasági problémákat is felvethetnek.

Ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy mire figyeljünk, ha társasházban szeretnénk ingatlant vásárolni.

A tároló szomorú története

Jogi tanácsadás

Jogi szempontok

Alapító okirat

Szervezeti és működési szabályzat

Elővásárlási jog

Kizárólagos használati jog

Jogi tanácsadás

Ingatlan adásvételi szerződés

Formai követelmények

1. Írásba foglalás: ingatlanok adásvétele esetén fontos szempont, hogy a szerződést minden esetben írásba kell foglalni, enélkül ugyanis nem kerülhet sor a tulajdonosváltozás bejegyzésére.

2. Az eladó(k) és a vevő(k) azonosító adatai: egyértelműnek kell lennie, hogy pontosan kik között jött létre a szerződés, ezért minden fél esetében rögzítsük a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, adószámát, állampolgárságát.

3. Az ingatlan azonosítása: rögzíteni kell az ingatlan helyrajzi számát és a település nevét is, a tulajdoni lapnak megfelelően.

4. Az energetikai tanúsítvány azonosítója.

5. Az átruházás jogcíme (adásvétel).

6. Keltezés helye és ideje.

7. A felek aláírása az okirat összes oldalán.

8. Okirat formája: a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közokiratba foglalt adásvételi szerződés alapján fogják bejegyezni.

A felek megjelölése: azonosító adataikon túlmenően azt is rögzítsük, hogy eladói vagy vevői pozícióban vannak.

Vételár.

A birtokbaadás feltételei és ideje.

A felek megállapodása az átruházásra vonatkozóan, illetve az eladó feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozóan.

Ha már megtalálta a tökéletes lakást, de már a szerződéskötés megkezdése előtt szeretne egy tapasztalt ügyvéddel egyeztetni, vagy bármilyen kérdésben bizonytalannak érzi magát, forduljon a Szerzi platformon regisztrált ügyvédekhez kényelmesen, online jogi tanácsadás keretében.

A tervezőasztalos lakásvásárlásról szóló rész röviden összefoglalja a folyamatot: a bankok befogadják a hitelkérelmet, de a finanszírozás részletei a készültségi foktól és a használatbavételtől függnek.

A használatbavételi engedély megkérése és a földhivatali bejegyzések szükségessége mind a készültség, mind a felek jogi hátterének függvénye.

Az új építésű társasházi lakások esetében a jogi és pénzügyi feltételek tervezésekor a tulajdonjog-fenntartás vagy jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog között kell választani.

Infografika: Hogyan zajlik a társasházi adásvétel jogi folyamata?

A jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzése lehetőséget biztosít a vevők érdekeinek védelmére, de jogi környezete és gyakorlata bizonytalanabb lehet a földhivataloknál.

A társasházi építményi jog megoldás - ha a vevő javára bejegyezhető jog - a későbbi projektekben egyre gyakrabban alkalmazott megoldás lehet.

A papír alapú bejegyzési és törlési engedélyek korszaka fokozatosan elektronikusra vált, de a váltás átmeneti, és jelenleg bizonyos esetekben még papíron intézik a kérelmeket.

Összegzés: a jelenlegi jogszabályi környezetben a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot érdemes lehet bizonyos esetekben alkalmazni, míg a társasházi lakásoknál az építményi jog a gyakorlati és jogi megoldás.

A döntés meghozatala előtt érdemes előzetesen egyeztetni az illetékes földhivatallal és adott esetben minisztériumi állásfoglalást kérni, hogy a gyakorlatban is működőképes megoldást válasszunk.

tags: #epulo #tarsashaz #adasvetel

Népszerű bejegyzések: