Csapó Gyula lakóháza Budapesten: zenei élet, közösség és nemzetközi kapcsolatok a hetvenes–nyolcvenes évek határán
A hetvenes években kísérletet tett arra, hogy ablakot nyisson a világra, s erre a tettre - már csak a koncertjeik látogatottságát tekintve is - égető szükség volt az akkori magyar zenei életben. Csapó Gyula a Simon Albert, Jeney Zoltán, Sáry László és Vidovszky László által indított Új Zenei Stúdió tagja volt. A belső emigrációba vonult Simon Albert belső kihívásokat is megfogalmazott, pedig az általa képviselt színvonal zeneakadémiai jelenléte sokak számára jelentett reménysugarat. Ez a megszólalásmód azonban nemzetközi szinten is aktív és dinamikus volt: a hetvenes-nyolcvanas években olyan pedagógusok oktattak a Zeneakadémián, mint Kurtág Győgy vagy Rados Ferenc, akik azóta távozni kényszerültek.
A nemzetközi karrier és a kanadai kapcsolatok
Csapó az első magyar zeneszerző, aki amerikai doktorátussal rendelkezik, 1982-ben három hónapot töltött a párizsi IRCAM-ban, Európa első igazán jelentős komputerzenei kutató központjában, majd 1983-tól Morton Feldman tanítványa lett. Ezt követően előbb a montreali McGillen, majd a Princeton egyetemen tanított zeneszerzést és zeneelméletet, jelenleg a kanadai University Of Saskatchewan zenei fakultásának a tagja, s gyakorlatilag meghatározó szerepet tölthet be a zeneelméleti programok megalkotásában és a zeneszerzés módszerét illetően. Gyula Csapó is unique among Canadian University Composition Professors for his continued presence in the international avant-garde music scene for over two decades both in Europe and the United States. Having settled in Saskatoon in 1994, Csapó managed to maintain his international presence as a composer.
A Collegium Budapest és a finanszírozás
A Collegium Budapest ösztöndíjasa vagyok, egészen jövő év augusztusáig. Ezt az intézményt kevesen ismerik idehaza, pedig ilyen jellegű intézmény csak Princetonban, Berlinben, Dublinban és Budapesten létezik. Pályájukon előrehaladott, nemzetközileg is ismert szakembereket hívnak meg ide, azzal a szándékkal, hogy egy évig a lehető legideálisabb munkafeltételek mellett dolgozhassanak. A Collegium Budapestet főként a német, az osztrák, a francia és a brit kormány, valamint különböző nyugati magánalapítványok pénzelik. Valószínűleg az európai integráció egyik legfontosabb kérdése, hogy itt ilyen jellegű aktivitás legyen. Olyan szellemi műhely ez, ahol a különböző diszciplínák - biológia, fizika, történelem, szociológia - képviselői találkoznak, sokan közülük tágabb régiónk különböző részeiről valók, így ennek az intézménynek a szellemi kisugárzása konkrét és átvitt értelemben vett határokat egyaránt átlép.
Az Őszi Fesztivál és a Kurtág-szerzői estre
Az Őszi Fesztivál keretében megtartott Kurtág szerzői estre például Kanadából jött el egy énekesnő, hogy harminc év után elénekelje Magyarországon a Bornemisza Péter mondásait, amely Kurtág egyik legjelentősebb korai műve, a stílusváltást követő opuszok egyike. És a Magyar Rádió nem talált módot ennek az estnek a rögzítésére. Szeretnék valamilyen módon hozzájárulni az úgynevezett könnyűzene és komolyzene zene kategóriák felszámolásához is. A Limelight Requiem című darabom terve New Yorkban fogant, egy hivatalosan szentségtelenített templomban, ahol tizenéves fiatalok feketére és vérvörösre mázolták a falakat és éjjelente iszonyatos erejű techno zenére élik ki eksztázis utáni igényüket. Ennek az ötletnek a megvalósítását több magyar rockzenekarral is szeretné összekapcsolni.
Csapó Gyula zenéje és a művészi hivatás
A zeneszerző hangsúlyozza, hogy a jelenlegi közéletben a finanszírozás és az igazgatás közintézményeken keresztül történik, és személyes ízlés ebbe nem fér bele. Szerinte illegális a korlátozó és kizárólagos megközelítés, amely szabályozza az esztétikák sokféleségét egy intézményen belül. Alapvető célja egy olyan integrációs szemlélet, amelyben a különböző stílusok és megközelítések egyaránt teret kapnak. A művészetterületet egy olyan helynek képzeli el, ahol a világ összes elképzelhető forrásából táplálkozik, ideértve a magyar népzenét, a gregoriánt, az indonéz gamelán-t vagy a japán gagaku-t is.
Az operáról szólva azt mondja: nem hagyományos opera lesz, inkább tragédia zenében. Az alapvető és mindenek mögött ott álló csendből indul, ez a háttércsend mindannyiunkban jelen van, de a mindennapi zaj elnyomja. A hangok fizikai jelenléte nem feltétlenül „csend”, sőt néha csenddé állhat össze. Ez az alapállás gnosztikus, mert nem definiálja a zenét semmilyen módon. A Maja Korálnak nevezett darabban a hallhatóság felső határán próbálok differenciálható zenei közlést létrehozni programozott eszközökkel. Tervei között szerepel, hogy több száz embertől gyűjtsön hangnyomatokat, és olyan kórust hozzon létre, amely soha nem találkozott. Emellett a külföldi pályázatok során is megpróbálta fenntartani a magyar zeneművészet nemzetközi jelenlétét.
Szakmai módon a nézőpontok találkozása
Csapó Gyula zenéjének gyökerei a 70-es évek minimalizmusába nyúlnak, és az idő valamint a hangszín analitikus, gyakran szélsőséges kezelése jellemzi stílusát. A darabok között kiemelkedő a Brácsaverseny és variációk konstruktív megközelítése, amelyben a brácsa vezérmotívuma a darab gerincét adja.
- A Last Tape és Phèdre - Tragédia/parodie en musique című művek 1980-1990-es években születtek, a hang és szöveg összetett viszonyait járják körül.
- Hangsúlyt kap a Hanszercsének összhangja és a színpad-beli integráció, amelyben a közönség is aktívan részt vehet a hangkeltésben.
- A kontextusban megjelent a Xenakis Polytope de Cluny című elektronikus darabja, amely az építészeti terek kihasználásával adott példát a korszakban megszületett Chopin- és Xenakis-hagyományokra.
Jelen és jövő - a hazai zenei élet lehetőségei
A zenészek historikus közösségi tőke és a közintézményes finanszírozás közötti feszültség továbbra is meghatározza a hazai zenei élet mozgását. A külföldi ösztöndíjak és a hazai intézmények közti kapcsolatok olyan dinamikát adhatnak, amely a tágabb régióban egyensúlyt teremthet. A példák szerint a Zene Háza és a Szerzők? Jelen! programsorozat lehetőséget ad a kortárs magyar zeneszerzők bemutatására, és ezt a formát az európai intézmények is értékelik.
A koncertterem akusztikájának kihasználása
A zeneszerző a 14 hangszeres előadó és elektronika közreműködésével olyan hangfürdő-élményt tervez, amelyben a nézőtér mögötti hangszórók dramaturgiai elemmé válnak. A koncepcióban előtérbe kerül a hallgatók aktív bekapcsolódása, hiszen a hatás a közönség részvételén is múlik. A projekt előtt említett Xenakis-darab és a hagyományos kamaraszerzemények közötti párbeszéd szemléletet adhat a közönség és az előadók közötti kapcsolatokban is.
| Műfaj | ||
|---|---|---|
| Versenymű brácsára | Brácsaversenyre írt változat | Vörös fonál-szerű hangszerelés |
| Limelight Requiem | Különböző magyar rockzenekarok felkérése | Több száz hangnyomat összekapcsolása |
Értelmezés és értékelés
A művészeti törekvések összehangolása és a zenei élet pluralista jellege különösen fontos a kortárs zenében. A külföldi szakemberek is megfigyelik a magyar zenei élet visszacsatolását és a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. A gyakorlatban a műveket olyan kontextusba helyezik, amelyben a zeneszerzés módszerét és a hangzás-tapasztalást egyaránt fejlesztik.
tags: #csapo #gyula #lakohaza #budapesten