Az erdőgazdálkodás bejelentés osztatlan közös tulajdon felszámolása és gyakorlati útmutatója
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, illetve felszámolása a mezőgazdasági ingatlanok vonatkozásában már több, mint egy évtizede napirenden van. Most nyílik azonban először lehetőség arra, hogy a folyamatban a magánerdők hasznosítását, használatát is nagymértékben akadályozó osztatlan közös tulajdon felszámolása is szerepel. Ezen okokból közzétett tájékoztató fórumon a 2021. évi egyszerűsített felszámolás részleteit is érintik.
Az erdőingatlanok elaprózódása sem az ingatlanok tulajdonosai, sem az ágazat szempontjából kedvező változás. Az új szabályozás olyan megoldásokat is biztosít az osztatlan közös tulajdon felszámolására, amelyek lehetővé teszik az ingatlan további szükségtelen elaprózódásának elkerülését, illetve a magánerdők tulajdonviszonyainak javítását. A sorozat 2020. szeptember 17-én 15 órától kezdődően folytatódik, és a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony kivezetéséről, illetve az ennek kapcsán felmerülő feladatokról és lehetőségekről lesz szó.
A jogi háttér és a főbb problémák
Az osztatlan közös tulajdon használata használati megosztás nélkül nehézkes, mert sok esetben száz tulajdonost is érinthet postai kézbesítésre vonatkozó előírás. A jogalkotó 2020-ban megalkotta a 2020. évi LXXI. törvényt, mely az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célozza, és megkísérli kezelni az ingatlanok nehéz megközelítését és a felosztott földek használatának problémáit. A törvény alapján az osztatlan közös tulajdon megszüntetése után kialakuló ingatlan méretkori minimumokra is figyelemmel kell lenni: szőlő, kert, gyümölcsös esetén 3000 m2, míg szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület esetén 10 000 m2-nél nagyobb terület szükséges. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdő megosztására irányadó előírásokat is figyelembe kell venni.
A 2020. évi LXXI. törvény ugyanakkor világosan rögzíti, hogy a felosztott földek megközelítését kivett út vagy szolgalmi jog útján lehet megoldani, és a többlethasználati megállapodások kidolgozása szükségszerű lehet. A törvény értelmében a használati megosztás létrejön egyszerű vagy minősített többségi döntéssel, és a területek kijelölésekor bizonyos esetekben értékarányos megosztásra is szükség lehet, különösen erdőgazdálkodás esetében. A használati megosztás feltételei között szerepel, hogy a térképi ábrázolás hiteles erdészeti nyilvántartási térképmásolaton készül, és a megállapodást aláíró tulajdonosoknak a térképmásolatot is alá kell írniuk.
Az erdők speciális helyzete és az egységes erdőgazdálkodás előnyöi
Az erdőgazdálkodás megszervezése a tulajdonosi közösség számára kötelezettség, a lehetséges erdőgazdálkodó számára viszont csak akkor válik kötelezettséggé, ha az adott erdőre földhasználati szerződést köt. A szakmai gyakorlat azt mutatja, hogy az erdőgazdálkodási megoldások hosszú távú és átlátható viszonyokat igényelnek a tulajdonosok és a szakmai szolgáltatók között. A közös tulajdonú erdőknél a használati megosztás és annak módosítása fázisai gyakran bonyolultak lehetnek, ezért érdemes előre alaposan felmérni a faállomány értékét és a területek korát, minőségét.
A jogalkotók olyan megoldásokat javasolnak, amelyekkel a tulajdonosok közössége könnyebben tudja szervezni az erdőgazdálkodást. A használati megosztás megállapodása lehet ideiglenes vagy határozott időtartamú, és kivitelezése során előnyös a térképi ábrázolás részletes kidolgozása. A faállomány értékbecslése különösen fontos, mivel az erdő esetében nem elegendő csak a terület nagysága alapján dönteni: az értékelés szükséges a kiegyensúlyozott elosztáshoz és a jogszerű megosztáshoz.
Az eljárás részletei és a gyakorlati útmutató
A tulajdonosközösségi egyetértés - erdő esetében a tulajdonosok teljes egyetértése - szükséges egyes döntésekhez. A használati rend kialakítása lehet több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelően egységbe rendezve, vagy egyetlen személy használatába adva az egész területet. Az erdőgazdálkodási jogviszony kivezetésének folyamata és az új földhasználati szerződések kötése a jogszabályi változásoknak megfelelően történik, és a közös tulajdon szétosztásával ezek a szerződések megszűnnek, kivéve a többlethasználat esetét, amely egy új közös használatba vételi megállapodás keretében módosítható.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának gyakorlati kivitelezése során fontos, hogy az egyeztetésekre a tulajdonosok többségének, sőt, a szükséges minősített többségnek is rendelkezésre álljon elegendő idő és információ. A feleknek gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő bejelentésről. A tervezéskor felmerülhet kérdésként, hogy a területek kijelölése és a használat megosztása mennyire biztosítja az erdő gazdasági hasznosítását, és milyen költségekkel jár a törvényben előírt eljárás.
Gyakorlati példák és javaslatok a tulajdonosok számára
- Ha a tulajdonosok hosszú távon szeretnének erdőgazdálkodást folytatni egy egységes rendszerben, fontolják meg az osztatlan közös tulajdon felszámolását a használati megosztás helyett, mivel ez lehetővé teszi az erdőgazdálkodás egységesítését és a tulajdonosi jogok tisztázását.
- A használati rend kialakításakor érdemes egy erdészeti szakembert bevonni a faállományok értékbecslésének elkészítéséhez, hogy az egységek mérete és értéke reálisan legyen meghatározva.
- A területi egységek kialakításakor figyelembe kell venni az átlagosan 30 méter széles és 1,0 hektár területű erdőgazdálkodási egységek szükségletét, és szükség szerint több tulajdonos hányadát lehet egy egységbe rendezni.
- A használati megosztást írásban kell kezdeményezni, és minden tulajdonostársnak lehetőséget kell adni nyilatkozatot tenni. A megállapodás érvényességét nem szükséges ügyvédi ellenjegyzéshez kötni, de a térképmásolat aláírása kötelező lehet bizonyos esetekben, és a hatósági jóváhagyás sem mindig szükséges.
- A földhasználati bejelentések módosítása az erdőgazdálkodási nyilvántartásban és az Ebt jegyzékében szolgáltatja a szükséges elvégzendő lépéseket, és a többlethasználati megállapodások esetében a közös tulajdon megosztása után ezek módosítása a kilátásban lévő közös tulajdonú hrsz-okra terjed ki.
Veszélyek és kockázatok
Bár a használati megosztás bizonyos esetekben praktikus eszköz lehet a földhasználat megszervezésére, később számos bonyodalmat és konfliktust is okozhat. Az erdőgazdálkodás során az eltérő korú és értékű faállományok miatt az egyszerű területalapú megosztás helyett értékarányos megosztás szükséges lehet. A gyakorlati tapasztalatok alapján a legbiztosabb út a hosszú távú együttműködés és a részletes, valóságnak megfelelő értékelés és egyeztetés.
A jogalkotók hangsúlyozzák, hogy az erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében néhány lehetőséget biztosítanak, de ez kockázatot is hordoz a tulajdonosi jogok érzékenységére nézve. A komplexitás miatt a szakmai és jogi tanácsadás kiemelten ajánlott a felek számára.
Összegzés - Kulcspontok
A közös erdő vagy föld használatának rendezésekor a törvényi feltételek és az erdőgazdálkodási egységek megtervezése alapvető fontosságú. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásával gyakran elkerülhető a további elaprózódás, és megkönnyíthető az erdő gazdálkodása, ugyanakkor a folyamat jogi és gyakorlati részletei alapos átgondolást igényelnek. A megfelelő szakmai támogatás és a tulajdonosok közötti aktív együttműködés a siker kulcsa.
tags: #erdogazdalkodas #bejelentes #osztatlan #kozos #tulajdonu