Erkélylemezek és 1,5 méteres sav hőszigetelése: hogyan növeljük az energiatakarékosságot körbeburkolt erkélyekkel
A jó hőszigetelés segít energiát megtakarítani otthonában - szinte elengedhetetlen mind az új, mind a régebbi házak esetében. A jó hőszigetelés segít energiát megtakarítani otthonában - szinte elengedhetetlen mind az új, mind a régebbi házak esetében. Megvédi otthonát a hőtől, a hidegtől, a nedvességtől és a zajtól is.
A problémaforrás: vasbeton erkélylemezek mint éles hőhidak
A lakó- és középületek hőtechnikailag legkritikusabb pontjai az épület tömegéből kilépő vasbeton lemezszerkezetek (erkélyek, előtetők, árnyékoló lemezek). Itt épületfizikai szempontból kettős hőhídhatással szembesülünk: egyfelől geometriai hőhíd jön létre, másrészről szerkezeti hőhíd, hiszen a homlokzati hőszigetelés helyett a lemez vonalában betonacélokat is tartalmazó betonanyagú sáv van, ami nagyon rossz hőszigetelő. Kétségtelen, hogy ezt a problémát meg kell oldani már a tervezési fázisban.
Két terjedő megoldás Magyarországon
- körbeszigetelés (a lemez „becsomagolása”);
- épület tömegét elhagyó elemek hőtechnikai leválasztása (például hőszigetelő-teherhordó szerkezet, mint a Schöck Isokorb elem).
Ha társasházban lakik, akkor biztos van erkély is a lakásában. Akkor is jó eséllyel erkélyes a háza, ha emeletes vagy tetőtér beépítéses a családi háza. Az erkélyek ma már hozzátartoznak az épületek látványához. A loggia is erkély, mégpedig olyan, amelynek egy vagy mindkét oldala is tömör jellegű fallal határolt, vagy a homlokzat síkjából kiugorva, vagy az épületbe besüllyesztve.
A körbeburkolás kontra hőhíd-megszakító elemek
A korszerű erkélyépítési mód szerint a födémben, a vasbeton koszorúban helyeznek el egy hőhíd-megszakító elemet. Ez a megoldás sokszor kevésbé ismert vagy hiányzik a kivitelezésből, ami anyagi okokra is visszavezethető lehet. Alternatív megoldás az erkély-lemezek hőszigeteléssel való körbeburkolása: a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a hőszigetelés minden oldalról megfelelő legyen, de ne legyen túl vastag az erkélylemez. Érdekességképp: pusztán a hőhídmentesség miatt nem kellene az erkélyt teljes szélességben szigetelni; elegendő lehet a falszerkezet vastagságának 2-3-szoros szélességében.
Miért számít a részletes tervezés?
A kivitelezés során gyakori gond az, hogy a rendelkezésre álló vastagságban minden réteg beleférjen. A belső térben a födém vastagsága elegendő helyet jelent a lépéshang-szigeteléshez, betonozáshoz és burkolathoz, míg kint, az erkélyen helyt kell hagyni a hőszigetelésnek is. Ha helyszűkében van a kivitelező, előfordul, hogy a hiányzó centimétereket a hőszigetelés vastagságából veszik el, ami a teljes rétegrendet érinti.
A hőszigetelés részletei az erkélyen
Az erkély hosszú távú hatékonyságához a rétegstruktúrát úgy kell tervezni, hogy a vízszigetelés védve legyen a nedvességtől, és a lejtés is megfelelő legyen. Egyenes rétegrendnél érdemes a lejtést hőszigetelőből készíteni, például Austrotherm AT-N100 lejtésképző elemeiből. Fordított rétegrendnél a vízszigetelésre használt bitumenes lemez nem védi meg a hőszigetelést a nedvességtől, ezért ott olyan anyagot kell használni, amely ellenáll a nedvességnek.
A vasbeton fölött a vízszigetelés és az erkély szélére egy vízelvezető lemez kerül. A vízszigetelés modifikált (műanyag hozzáadásával feljavított) bitumen lemez legyen; két nagy csoportja az SBS és az APP, mindkettő kiváló öregedésálló tulajdonságokkal bír. Az extrudált XPS polisztirolből készült vízszigetelésre kerülő hőszigetelés nedvességálló, és a költsége például 10 cm vastagságra 4720 Ft/m2 körül mozog.
Gyakorlati példák és számítások
A cikk példát ad: egy tipikus falszerkezetet és konzolos erkélylemez megoldást vizsgál. A monolit vasbeton födém vastagsága belső térben 20 cm, az erkélyen 15 cm, és a padlószerkezet 10 cm összvastagságú. Az erkélyen a burkolat vastagsága 5-7 cm között változik. A külső oldalú vasbeton koszorú 8 cm vastag hőszigetelést kap. Ezen paraméterek alapján LBNL THERM szoftverrel végzett hőhídszimulációval meghatározták a külső fal belső síkjának metszésénél a legalacsonyabb felületi hőmérsékleteket, és a hajlatokban előforduló kritikus pontokat.
A szabványos megközelítés szerint a belső felületi hőmérsékletet és a nedvességet figyelembe véve meghatározzuk a penészmentes állapot fenntartásához szükséges határértékeket. A MSZ-04-140-2:1991 szabvány M.4.2 és M.4.4 mellékleteinek diagramjait használva a belső levegő relatív páratartalma és a szellőző levegő térfogatárama alapján értékelik a csomópontokat. A példában kifejezetten kiszámolták, hogyan változik a vonalmenti hőátbocsátási tényező és a megengedhető relatív nedvességtartalom, attól függően, hogy a körbe hőszigetelés fennáll-e vagy sem, és milyen vastagságú a külső/hőszigetelés.
1. Körbe hőszigetelés hatása
A körbe hőszigetelés 8 cm-es külső oldalú hőszigeteléssel és vékony vakolattal számolva a vonalmenti hőátbocsátási tényező 41%-kal csökken. A belső megengedett relatív páratartalom kb. 55% lehet, és a penészmentes állapot fenntartásához szükséges szellőzőlevegő térfogatárama köbméterenként 7,1 g vízpárát szállíthat el. A felületi hőmérséklet ezzel a módszerrel 12,1 °C alá is kerülhet a kritikus pontokon, ami figyelembe veszi a penészgombák megtelepedését kockázatát.
2. Erkélylemez körbe hőszigetelésének hatása
8 cm vastagságú külső oldalú hőszigeteléssel és 5 cm vastag belső oldali rétegrenddel a vonalmenti hőátbocsátási tényező 41%-kal csökkent, a megengedhető relatív légnedvesség pedig kb. 55%-ra nő. A penészmentes állapot fenntartásához szükséges szellőzőlevegő térfogatárama 6,1 g/m3 feletti vízpárát szállít el. A belső felületi hőmérséklet a kritikus pontokon 12,6 °C körül maradhat, így a penész kockázata csökken.
3. Csak az erkélylemez szigetelése
Ha csak az erkélylemezt szigeteljük, anélkül hogy a homlokzatot is, a kritikus csomópont saját léptékben mért hőmérséklete jelentősen megemelkedik: fRsi az eredeti 0,684-ről 0,748-ra nő. A megengedhető relatív légnedvesség 44%-ról 50%-ra nő, vagyis a belső tér páratartalma kissé megengedőbb lehet a külső hőmérséklet és nedvesség függvényében.
Általános következtetések
- A körbeburkolás és a hőhíd-megszakító elemek alkalmazása mindkettő hozzájárul a jobb energiahatékonysághoz és a penészveszély csökkentéséhez.
- A megfelelő lejtés és vízszigetelés kiemelten fontos a hosszú távú tartósság érdekében.
- A belső oldali hőszigetelés alkalmazása esetén is fontos az épület energetikai és állagvédelmi szempontok figyelembe vétele.
- A számítások egyszerűsítésekre és biztonsági tényezőkre támaszkodnak; valós tervezésnél minden eset egyedi vizsgálatot igényel.
Gyakorlati ajánlások kivitelezőknek és tulajdonosoknak
- Tervezéskor gondolkodjanak előre a körbeburkolás vagy hőhíd-megszakító elemek alkalmazásáról a vasbeton erkélylemezeknél.
- Használjanak vízszigetelést, amely a nedvesség ellen ellenálló és anyagában stabil (SBS vagy APP bitumen lemezek, zártcellás XPS).
- Biztosítsák a megfelelő lejtést a burkolatok és a hőszigetelés között, hogy a víz helyesen vezethessen el.
- Számítsák ki a vonalmenti hőátbocsátási tényezőt és a belső reltív páratartalom határértékeit a helyi szabványok szerint, és alkalmazzanak megfelelő biztonsági tényezőket.
- Figyeljenek a helyszíni korlátokra és a tartószerkezet biztonságára, mivel az erkélyek kiálló részletek.
A cikkben bemutatott számítások szemléletes példaként szolgálnak és nem értékelik az adott szerkezeti megoldásokat. Minden eset egyedi megközelítést igényel, és a gyakorlati kivitelezés során a tervezőnek és a kivitelezőnek együtt kell dolgoznia a hosszú távú energetikai és állagvédelmi célok érdekében.

Szedlacsik Miklós ember és életjobbító mester-coach élő ingyenes előadása
tags: #erkely #lemezek #1 #5 #meteres #sav
Népszerű bejegyzések:
- Székesfehérváron készített energetikai tanúsítvány
- Budafoki út–Szerémi út közhálózati kötöttpálya és közterület megújulása Budapesten
- Szamóca trágyázása: hektáronkénti mûtrágyamennyiség és tápanyag-gazdálkodás
- Házi kolbász eladó: minőségi alapanyagok és modern vásárlási lehetőségek magyar receptekben
- Új modell a Ferencvárosi tömbrehabilitációban: Balázs Béla utca 27/B
