Az értékbecslés szubjektivitásának hatása az összehasonlító módszerben

A módszer alapelve az, hogy a vizsgált ingatlan értéke kiszámolható ugyanolyan vagy hasonló ingatlanok értékéből.

Ez az elv nemcsak ingatlanokra alkalmazható, hanem minden olyan eszközre, javakra, melyeknek van piacuk, melyek bizonyos időközönként gazdát cserélnek adásvétel formájában.

A legelső lépés a vizsgált ingatlan alapos megismerése.

Enélkül az összehasonlító módszer összes további folyamatlépése megalapozatlan lesz.

Miután tudjuk, hogy mit kell értékelni, mérlegelni kell az ingatlantípus egyediségét, figyelembe véve az alternatív hasznosíthatóságát is.

Minél ritkább az adott típus, annál nagyobb földrajzi területen kell keresnünk adatot.

Ezzel elkezdhetjük az összehasonlító adatok felkutatását.

Itt máris egy fontos válaszúthoz érkezünk.

A jogszabály (25/1997 PM rendelet) ugyanis előírja, hogy megvalósult adásvételek - azaz tényadatok - felhasználásával lehet az értéket megállapítani.

Ez kétféleképpen is akadály lehet a szakértőnek.

Egyrészt szép számmal vannak olyan részei az országnak, ahol az élénk ingatlanpiac ellenére sincs megfelelő számú ingatlan tranzakció az vizsgált ingatlan típusából.

Másrészt a rendelkezésre álló tényadatok minősége változó, az információtartalma túlnyomó részt igen szűkös.

Mit lehet tenni, ha nincs elegendő, illetve megfelelő tényadat?

A kínálatból kell válogatni.

Itt különös hangsúlyt nyer a fent is hivatkozott jogszabály azon előírása, miszerint értékelni kell az adatok valóságtartalmát.

Kínálati adatokat felhasználni - kis kivétellel - nem vétek.

Az első sarkalatos pont a kínálati korrekció.

Az átlag kijöhet szélsőséges értékekből is.

Egy nagyméretű lakóházat egy kevésbé kedvelt településen - a példa kedvéért - lehet, hogy 20% kínálati felárral hirdetnek.

Ezen felül lehetséges, hogy az összegyűjtött kínálati adatok közül olyat is fel kívánunk használni, amiért magasabb árat kérnek, mint amit a piac mutat.

Ilyenkor - ha mindenképpen kell az adat - tovább kell növelni az adott összehasonlító adat kínálati korrekcióját.

A hangsúly a tételesen megkülönböztetett (összehasonlító adatonként eltérő) kínálati korrekción van.

Az adatgyűjtés során talált adatokból öt és tíz közötti számban - a legjobbakat - érdemes felsorolni a szakvéleményben.

Ez a szűkített alaphalmazunk, amiből ki kell választani azt a három és öt közöttit, melyek a leginkább alkalmasak a vizsgált ingatlan értékének levezetésére.

A hasonlító adataink ismerete fontos, és legalább ilyen fontos ezen adatok bemutatása, a részletek megismertetése.

Az adatok felsorolásakor nagy figyelmet kell fordítani az alapterületek megadására, kiszámítására.

Hiába van precízen kiszámítva a vizsgált ingatlanunk alapterülete, mindenhol a megfelelő redukciós tényezővel szorozva, ha a hasonlító adatok alapterület-összetétele nem ismert, illetve nem ismertetett.

Az összegyűjtött adatok már felsorakoztak, de azok még „nyersek”, hátra van még a korrekciójuk.

A számítás ezen fázisában átlagot képezni és egy fajlagos kértéket korrigálni minden bizonnyal kényelmesebb, mind egyenként finomhangolni az adatainkat.

Azonban ez utóbbi ad megfelelő eredményt.

Az előbbi módszer csak olyan esetekben ajánlott, ahol a vizsgált ingatlan piaca homogén, és a talált adatok is nagyon hasonlóak egymáshoz.

A korrekciók jelentik az utolsó lényegi részét a számítás menetének.

A jogszabály abszolút 30%-ban nevesíti a korrekció értékét, ami a hitelbiztosítéki érték számításához tartozó kitétel ugyan, de általánosan elfogadott.

Ezen felül, abszolút 50%-ig, lehetséges az előbbi összefüggésben korrekciót alkalmazni indoklási kötelezettség mellett.

Már a 30%-os határ közelében lévő korrekciós értékeket is csak rendkívüli esetben ajánlatos alkalmazni.

A helytelen korrekcióknak két nagy halmaza van.

Az egyik a túlzott - általában értéknövelő - korrekció.

Fontos kihangsúlyozni a szakértő személyének fontosságát és a szubjektivitást.

Léteznek már automatizált értékelési eljárások, de az élő munkaerő ebben a szakmában nem pótolható teljesen.

A korrekciók pontos meghatározásához ajánlatos azt összegszerűen is számszerűsíteni, és az alapján eldönteni, mekkora legyen annak mértéke.

Például az egyik hasonlító adatunk egy 18 millió forintos panel lakás.

A hasonlító adatunk nincs felújítva, „eredeti panel állapotban” van a vizsgált ingatlanunk azonban felújított lakás.

A kiinduló adatok relatív szórása nagy mértékben függ a vizsgált ingatlan egyediségétől, és a fellelt hasonlító adatoktól.

Azonban a nagy különbségeket is - határok között - szinte teljesen meg kell szüntetni.

Akkor sikerült tökéletesre a számítás, ha nincs is már szórás az adatok végső fajlagos értékei között.

Végül pár szó a kerekítésről.

Az értékbecslő munkája során sokféle ingatlannal találkozik.

Hogyan készül az értékbecslés pl. Ezek közül az egyik az un. piaci adatok szerinti értékelés.

Ennek során összehasonlító adatokat gyűjtünk, és az értékelt lakás tulajdonságait összevetjük az összehasonlító adatokkal.

Az értékbecslő igyekszik hasonló nagyságú, adottságú és állapotú ingatlant találni.

Így pl. egy 70 m2-es lakás esetében 60-80 m2 közötti lakásokat keresünk, felújított vagy panorámás lakás esetében is hasonlót igyekszünk találni.

Ha nincs piacon vagy az adatbázisban hasonló adottságú ingatlan, akkor un. korrekciókat alkalmazunk.

Az értékbecslő korrekciót alkalmazhat nagyság, elhelyezkedés, műszaki állapot, igény(s) szint, panoráma, és még sok szempont alapján.

Az értékbecslő feladata eldönteni, hogy az ingatlan értékének meghatározása során milyen szempontokat tart fontosnak.

Sok esetben nehezen mérlegelhető, hogy a lakás egy tulajdonsága értékcsökkentő vagy értéknövelő.

Hogyan járjunk el az értékbecslés során egy gyönyörű kilátással rendelkező X. emeleti lakás esetében, ahol azonban a legfelső szinten a nyári napokon szaunában érezzük magunkat, télen viszont lakásunk jó néhány fokkal hidegebb, mint az alsó, bár kilátással nem rendelkező lakások.

Lehet, hogy ebben az esetben a X. A lakások esetében használatos másik módszer az értékbecslés készítésekor un. hozamelvű értékelés.

Ebben az esetben azt feltételezzük, hogy lakást bérbe adjuk, és ebből bevételünk keletkezik.

Ebből a bevételből, no és a kiadásokból - festés, felújítás - kalkulál az értékbecslő értéket.

Most ezt a három vizsgálati típust szeretnénk Önnel megismertetni, hogy egy kis betekintést engedjünk a munkánkba, illetve szemléltessük, miért is lehet szükség rájuk.

Ez talán elsőre olyasminek hangozhat, amit bárki képes megcsinálni, hiszen csak internet kell hozzá, meg néhány ingatlanportál ismerete, azonban itt jönnek képbe azok a tapasztalatok, amikkel egy nem hivatásosan ezzel foglalkozó személy nem feltétlenül rendelkezik.

Éppen ezért, az összehasonlításon alapuló értékbecslésünkre 90 napon túl nem vállalunk garanciát.

A felmérést és becslést követően a mi közreműködésünkkel megrendelőink valós képet kaphatnak arról, hogy befektetésük milyen hamar térül meg, illetve mekkora hozamra számíthat a későbbiekben.

Ez a módszer nem csak a végeredmény szempontjából lehet érdekes, hanem azért is, mert így a tulajdonos képet kaphat arról, hogy a jövőben mi mindenre számítson, ami esetleg csökkenti a háza értékét.

Keressen hát meg minket a megadott elérhetőségek valamelyikén, vagy töltse ki űrlapunkat, mi pedig a lehető leghamarabb felvesszük Önnel a kapcsolatot, és tájékoztatjuk a további részletekről!

Várjuk megkeresését!

Egy ház vagy ingatlan értékét sosem könnyű pontosan megbecsülni, hiszen számos tényező hathat rá pozitívan vagy negatívan.

Bárhogyan is nézzük, egy ingatlan mindenképpen értéket képvisel, ha nem is mindegyik ugyanakkora mértékben.

Kikor egy ingatlan értékét kell megállapítani, az sosem egyszerű feladat.

Ha értékbecslés után érdeklődik, akkor minden valószínűség szerint Önben is felmerül a kérdés: milyen dokumentumokat fog a végén kézhez kapni?

Egy ingatlan eladása nem olyan esemény, ami a legtöbbünknek mindennapos, ezért is jöhet jól hozzá a szakszerű segítség, például értékbecslés formájában.

Mi valójában az energetikai tanúsítvány, miért fontos, hogy elkészüljön, és miért célszerű a megfelelő céggel elkészíttetni?

Hogyan zajlik egy energetikai tanúsítás kiállítása?

Mi a folyamat egyes állomásai, lépései?

Ki lehet hagyni valamit?

Szakszerű értékbecslésre szükség lehet nem csak ingatlan adásvételénél, hanem banki ügyintézésnél, hitelkérelemnél is.

ellátó infografika az összehasonlító értékelésről

A tanúsítás során minden ingatlan kap egy energetikai besorolást JJ-től AA++-ig.

Az ingatlan adásvétel egy sokszor hosszadalmas és bonyolult folyamat, főleg akkor, ha nincs meg a megfelelő alap tudás hozzá.

Egy ingatlan energetikai korszerűsége nagyban befolyásolja annak értékét.

Minden iparágban történhetnek olykor változások belső, vagy állami, hatósági hatásra, melyek jelentősen befolyásolják azt.

A piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés a vizsgált ingatlanhoz hasonló ingatlanok eladási, kínálati és bérbeadási árafit analizálja, és ezeket összehasonlítja a vizsgált ingatlannal.

Az összehasonlítás alapját a szóban forgó ingatlan jellemzői, illetve az összehasonlítandó ingatlanok jellemzői képezik és az ezek közötti eltérések határozzák meg az értékmódosító tényezőket.

1. Az összehasonlító vizsgálatot egy olyan ingatlanokat tartalmazó alaphalmazban kell elvégezni, amely földrajzi elhelyezkedése a vizsgált ingatlanéhoz hasonló, és az abban szereplő ingatlanok típusa azonos a vizsgált ingatlannal.

2. Az elemzés során az összehasonlítás alapjául szolgáló ismérveket az értékelőnek teljes körűen meg kell ismernie, és ezeket kell a tárgyi ingatlanhoz hozzámérni.

3. Az elemzett összehasonlító adatokból kell az alapértéket meghatározni.

Ez az alapérték fajlagos érték általában terület m2-re vetítve, de egyes esetekben más volumen-mérőszámok vagy kapacitási számok is használhatók.

4. A vizsgált ingatlan értékének meghatározása értékmódosító tényezők figyelembevételével történik.

Értékmódosító tényezőként csak olyan jelentős, értéket befolyásoló tényezők vehetők fel, amely az összehasonlító adatok alaphalmazára nem jellemző.

5. 6. Ezen értékelési eljárás az ingatlan jövőbeni hasznainak (bevételeinek) és ezek megszerzése érdekében felmerülő kiadások különbségéből (a tiszta jövedelmek) vezeti le az értéket.

Az értékelés megkezdésekor fel kell mérni az ingatlan lehetséges használati módjait, és az elemzést párhuzamosan valamennyire el kell végezni.

A forgalmi érték megállapításánál, ha a jelenlegi használat nem azonos a leggazdaságosabb és legjobb használattal, a jelenlegi használatot kell figyelembe venni.

Nem lehet szerződéssel lekötött bérleti díjaknál magasabbat vélelmezni még akkor sem, ha a piac ezeket elfogadná.

A tiszta jövedelem alatt a tervezett bevételek ténylegesen kifizetendő kiadásokkal csökkentett értékét kell érteni.

A bevételeket, bérleti díjakat piaci összehasonlító adatok felhasználásával határozzuk meg.

Az összehasonlító havi bérleti díjak adataiból korrekciós tényezők alkalmazásával fajlagos bérleti alapértéket határozunk meg.

A tervezett bevételekből le kell vonni a várható nemfizetésből és kihasználatlanságból adódó bevételkiesést és az egyéb rendszeres befektetés- és üzemeltetés jellegű kiadásokat.

Az alkalmazott tőkésítési kamatláb az adott ingatlantól, mint befektetéstől a piaci szereplők által elvárt megtérülési rátával egyenlő.

Költség alapú értékelés és összevetés

A költség alapú megközelítés lényege, hogy a felépítmény újraelőállítási értékéből le kell vonni a fizikai, a funkcionális és a környezeti avulást, majd ehhez hozzáadni a felépítményekhez tartozó földterület értékét.

Ez a módszer fejezi ki legkevésbé a tényleges piaci viszonyokat.

A földterület értékét annak üres állapotban való értékelésével kell megállapítani elsősorban piaci összehasonlító módszerrel, a korábban ismertetett piaci összehasonlító módszer analógiájára, vagy különleges esetben a hozamszámításon alapuló módszer szerint maradványelvű értékelés alapján.

A pótlási költség olyan szerkezetet és építési munkát takar, amellyel az értékelés időpontjában a meglévő funkciók (de esetleg más szerkezetek és műszaki megoldások) a legkisebb költséggel de azonos hasznossággal pótolhatók lennének.

Az újraépítési költségben a meglévő szerkezetek változatlan újrateremtésének költségeit kell előirányozni függetlenül azok jelenlegi hasznosulásától.

Az újraépítési és a pótlási költségbe kell érteni a közművesítési, a tervezési, az engedélyezési, a vállalkozási, a kivitelezési, a beruházói és minden egyéb ténylegesen fizetendő költséget.

Az épület újraépítési és pótlási költségébe az épületgépészetet és a belső építészeti elemeket is bele kell érteni, míg a mobíliákat ki kell zárni.

A fizikai avulás az idő múlása miatti értékcsökkenés.

A funkcionális avulás a gazdaságtalan, korszerűtlen megoldásokat jelenti.

Az összehasonlító piaci elemzés az egyik leggyakrabban használt módszer, amely az adott ingatlant hasonló tulajdonságú és helyzetű, a közelmúltban eladott ingatlanokkal veti össze.

A jövedelemalapú megközelítést főként befektetési ingatlanoknál alkalmazzák, ahol az ingatlan által generated vagy várható jövedelem alapján határozzák meg az értéket.

A költségalapú értékbecslés az ingatlan reprodukciós vagy helyreállítási költségén alapul.

Ez a megközelítés vizsgálja, hogy mennyibe kerülne az ingatlan újjáépítése vagy helyreállítása, figyelembe véve az anyagok, munkaerő és egyéb költségeket, majd levonja a fizikai elavulás miatti értékcsökkenést.

Az ingatlan értékbecslésének első lépése az ingatlan típusának és állapotának alapos megértése.

Különböző ingatlantípusok eltérő értékelési megközelítést igényelnek.

Például egy családi ház értékét leginkább az összehasonlító piaci elemzés alapján lehet meghatározni, míg egy bérbeadott irodaépület esetében a jövedelemalapú megközelítés lehet a legmegfelelőbb.

Az értékbecslés során kulcsfontosságú a piaci helyzet és a befektetési célok elemzése.

A piaci helyzet, beleértve a gazdasági környezetet, a helyi ingatlanpiaci trendeket és a kínálat-kereslet viszonyait, jelentős hatással van az ingatlanok értékére.

Ki az ingatlan értékbecslő?

Olyan ingatlanforgalmi szakember, aki a megfelelő engedélyek birtokában az ingatlanok értékét megállapíthatja.

A hazai szabályok…tovább…

tags: #ertekbecsles #szubjektivitas #hatasa #az #osszehasonlito #modszerben

Népszerű bejegyzések: